Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy Ukrajna azzal hálálhatja meg az Egyesült Államok gazdasági és katonai segítségét, hogy hozzáférést biztosít amerikai vállalatoknak az ország ritkaföldfém-lelőhelyeihez.

Miért fontos ez? A nemzetközi szélsőbaloldal és a hazai kormánybarát nyilvánosság elterjedt toposza, hogy az Egyesült Államok azért segíti az oroszok elleni háborújában Ukrajnát, mert az amerikai cégek felvásárolták az ukrán földek jelentős részét, és további erőforrásokat is meg akarnak szerezni az országban.

• Ahogy korábban a Lakmusz bemutatta, a földvásárlási híreknek alig a töredéke igaz, ám első ránézésre a mostani Trump-nyilatkozat mégis megerősíti az összeesküvés-elméletet.

Igen, de: nagyon valószínű, hogy a nyilatkozat csak azt jelzi, az ukrán vezetésnek sikerült elültetnie ezt a gondolatot a „dealek” iránt híresen érdeklődő amerikai elnök fejében.

• Amikor tavaly szeptemberben Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokban járt, bemutatta „győzelmi tervét” az akkor még csak elnökjelölt Trumpnak. Ennek része volt, hogy amerikai vállalatokat vonnának be az ország természeti erőforrásainak kiaknázásába.
• Ez Ukrajnának már csak azért sem fájna, mert jelenleg egyetlen ukrán ritkaföldfém-bánya sem üzemel, a lelőhelyek egy része (vagy már 2014 óta, vagy az utóbbi három évben) orosz megszállás alá került, a többi kiaknázásához pedig jelentős tőke és szaktudás kell.

Felülnézet: szigorúan nézve lehet ezt az ország kiárusításának minősíteni, ám egyáltalán nem ritka, hogy külföldi vállalatok bányásznak egy országban. Ezt általában akkor tiltják meg (vagy államosítják a szereplőket), ha az adott szektor az ország gazdaságának kimelkedően nagy részét adja, mint az olajállamokban.

• Csak részben függ a bányavállalat hovatartozásától, hogy a felszínre hozott értékből mennyi marad az országban. Befolyásolja például az adóztatás, és az, hogy a kitermelt nyersanyagot egyszerűen exportálják, vagy országon belül állítanak elő belőle értékesebb, magasabb áron eladható terméket.
• Az olajállamokat leszámítva a világ legtehetősebb országai egyénként sem bányászatuknak köszönhetik a gazdagságukat, hanem korábban az iparuknak, napjainkban pedig leginkább a szolgáltatásoknak. Az ukrán gazdaság háború előtti modernizálódásának sem a bányászat volt a húzóágazata, hanem például a szoftverfejlesztés.

Tágabb kontextus: Kína a ritkaföldfémek piacán elért domináns helyzetét csak részben köszönheti a hazai bányászatnak, ennél fontosabb, hogy az (erősen környezetszennyező) feldolgozás az országban összpontosul.

• Ezt a fellángoló kereskedelmi háború során el is kezdte érvényesíteni az Egyesült Államokkal szemben. Ennek azonban gátat szab, hogy nevükkel ellentétben ezek az anyagok nem kifejezetten ritkák a világban, például az USA-ban is ki lehetne bányászni őket.

Alulnézet: bár Trump külön nem nevezte meg a lítiumot, de elemzők, újságírók felhívták a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok Délkelet-Ukrajnában alig 10 kilométerre járnak Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelyétől. Ezt a front térségbeli dinamikája alapján néhány héten vagy hónapon belül elfoglalhatják.

Mit mondanak ők? „Nyitottak vagyunk arra, hogy mindebben együttműködjünk partnereinkkel, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – mondta az ukrán elnök a bányászati lehetőségek megnyitásáról az amerikai cégek előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 30-as éveket idézi a nagyhatalmak terjeszkedési vágya, de azért nem biztos a katasztrófaEgy elmélet szerint Trump, Putyin és Hszi hódítási vágyát a világgazdasági és -politikai blokkosodás motiválja, ami a második világháborúhoz előtti helyzethez hasonlít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína már készíti az ellencsapást a kereskedelmi háborúbanPeking az ellátási láncok elfojtásával és nyugati cégek elleni vizsgálatokkal jelezte, hogy Biden és Trump fenyegetései nem maradnak válasz nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan óriásvállalatot hoznak létre Kínában, amelynek az egész világra hatása leszA világon felhasznált ritkaföldfémek 70 százaléka Kínából származik, ezért globális jelentősége is van annak, hogy összeolvasztják több állami vállalat ezzel foglalkozó egységeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ellátási gondok miatt már zagytározókból vonják ki a ritka ásványkincseketA nyugati kormányok besokalltak a kínai függéstől és az ellátási problémáktól, a nagy bányacégek pedig igyekeznek ezt kihasználni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elolvadt jég helyén egyre jobban látszik, hogy miért megy a harc az Északi-sark környékénOlaj, arany, ritka fémek, halászat és új kereskedelmi útvonalak. Nyolc sarkvidéki ország folyamatosan helyezkedik azért, hogy a megnyíló lehetőségekből minél nagyobb szeletet csikarjon ki magának, kilencediknek pedig megjött a térségtől messze fekvő Kína.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bányászat Donald Trump orosz-ukrán háború ritkafémek ritkaföldfémek Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában