Könnyebb kifizetni az ázsiai vendégmunkásokat, mint hazacsábítani külföldről a románokat

A vendégmunkások növekvő száma nemcsak Magyarországon vált témává a közelmúltban, hanem a környező országokban is. Noha a térség munkaerőpiaci problémái között régóta stabil helye van az elvándorlásának, néhány éve a posztszocialista országok egyikéből lett a bevándorlók egyik leggyakoribb célpontja az Európai Unión belül.

Inkább fogadják, mint küldik a vendégmunkásokat a lengyelek

Ez az ország Lengyelország, ahol már a 2010-es években is kimagasló volt a letelepedési engedélyekért folyamodók száma – érdekesség, hogy ekkoriban a lengyelek az európai uniós vendég- és idénymunkás-kibocsátó országok sorában Románia és Bulgária után a harmadik helyet foglalták el. A 2021-ben Lengyelországban kiadott 967 ezer engedély az unióban kiadott összes jóváhagyás egyharmada volt, és több mint kétszer annyi, mint bármely más tagállamban. A Lengyelországba vándorlók ráadásul zömmel, 82 százalékban munkavállalási céllal érkeztek, míg ez az arány az unió egészében csak 45 százalék volt.

A legtöbb lengyelországi bevándorló az ukránok közül kerül ki, akik száma különösen gyorsan nőtt az orosz-ukrán konfliktus 2014-es kezdete óta, a 2022-ben történt támadást követően pedig több millió ukrán érkezett Lengyelországba. A fehérorosz bevándorlók száma szintén megnőtt 2020 óta, amikor a karhatalom brutálisan leverte az elnökválasztási csalások elleni tüntetéseket. Az elmúlt évben is e két országból érkezett messze a legtöbb külföldi Lengyelországba, jóval meghaladva az Ázsiából odavándorlók számát. Tavaly mindenesetre közel 1,3 millió vendégmunkást tartott számon az ország erre hivatott hatósága, akik jórészt az ipar, a közlekedés vagy a szállítmányozás területén dolgoznak.

A tendencia nem maradt politikai következmények nélkül, visszatérő vád az országot korábban kormányzó Jog és Igazságosság párt és a Donald Tusk által vezetett pártszövetség közötti vitában a túlságosan megengedő bevándorláspolitika – ugyanakkor a lengyel társadalombiztosító becslése szerint ahhoz, hogy a munkaképes korú lakosság és a nyugdíjasok jelenlegi aránya fenntartható legyen, az országba a következő évtizedben közel kétmillió bevándorló munkavállalót kellene vonzani.

Tíz év alatt közel tízszerezés Szlovákiában

Szlovákiában már százezer körüli számban dolgoznak legális keretek között külföldiek, míg tíz évvel ezelőtt alig 13 ezren voltak csak az országban (Magyarországon tavaly májusban 81 ezer külföldi foglalkoztatását jelentette a KSH, azonban a migrációval kapcsolatos adatok összehasonlíthatósága rendkívül problémás). A vendégmunkások nagyjából negyven százaléka ukrán és további tíz százalékuk szerb, ám egyre többen érkeznek például a Fülöp-szigetekről, Nepálból vagy Indiából.

A vendégmunkásokra a legnagyobb szükség a fuvarozás területén mutatkozik, de országszerte százezres nagyságrendben akadnak betöltetlen álláshelyek, így Szlovákiában is a közbeszéd fontos témája lett a külföldiek munkavállalása, amin a kormány még továbbá lendítene a szabályozás megújításával – a mostani feltételek ugyanis a legrugalmatlanabbak a térségben Robert Fico miniszterelnök szerint. Az egyik legnagyobb gond, hogy a szabályok mindössze 11-18 hónapos munkavégzést tesznek lehetővé.

Romániában is megjelentek az ázsiai munkavállalók

A legnépesebb közösséget a nepáliak alkotják a Romániában dolgozó vendégmunkások körében, ahol szintén növekszik az országon kívülről érkező foglalkoztatottak száma. Igaz, itt az elmúlt év végén még csak közel 75 ezer, az EU-n kívüli országokból érkezett vendégmunkás dolgozott, ami elmarad a magyarországi szinttől, ám egy évvel korábban még csak 52 ezren voltak, vagyis 12 hónap alatt közel másfélszeresére nőtt a számuk.

Az unión kívüli vendégmunkások főleg rosszul fizetett, szakképesítést nem igénylő munkakörökben dolgoznak, például építőipari vagy gyári segédmunkásként, és akad példa arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélnek a munkáltatóik, ám a kivándorlással mélyen érintett Románia is megindult a bevándorlóországgá válás útján. Ez a vállalkozói tapasztalatok szerint jórészt épp a korábbi intenzív elvándorlásnak köszönhető,

a külföldön dolgozó románok hazacsábításához szükséges fizetések előteremtésénél könnyebb az ázsiai vendégmunkások bérigényét kielégíteni,

igaz, ők is gyakran csak az európai munkavállalás ugródeszkájaként tekintenek Romániára. Az ország azonban egyelőre viszonylag mérsékelt keretek között tartja a külföldi munkavállalók számát, százezer munkavállalási engedély kibocsátást tervezve a harmadik országbeli állampolgárok számára, akárcsak tavaly és tavalyelőtt.

Segíts nekünk eldönteni, milyen legyen a G7. Töltsd ki 5 perces, anonim kérdőívünket!