A semlegességre való hivatkozás egyre kevésbé cseng jól Európában, bár Ausztriának eddig bejött. Az orosz-ukrán háború árnyékában kérdés, hogy az EU meddig engedi meg ezt a luxust — írja a Politico.

Háttér: Ausztria a II. világháború után 1955-ben szerezte vissza szuverenitását, ekkor vonultak ki a megszálló hadseregek, cserébe azért, hogy az ország semleges marad.

• A hidegháború évtizedeiben szinte vallásos tisztelet övezte a semlegességet, ami mára viszont nem maradt több, mint kényelmes ürügy a felelősség elhárítására.
• Erre hivatkozva Ausztria a NATO-ba sem lépett be, megspórolva a hadikiadásokat.
• Svédország és Finnország csatlakozásával a NATO-hoz azonban Ausztria a kerítésen kívül maradna.

Mi történt? Szeptember elején Martin Selmayr, az EU ausztriai főképviselője vérdíjnak nevezte az orosz gázért fizetett pénzt, amivel Ausztria a háborút finanszírozza.

Ausztria jelenlegi jobbközép kormánya a semlegességet Ukrajnával kapcsolatban a katonai cselekményekre korlátozza, azaz nem küld fegyvereket Kijevbe, de támogatja az EU-s szankciókat és engedi a fegyverek területén való átszállítását is.

Ugyanakkor számos osztrák vállalat komolyabb hazai felelősségre vonás nélkül üzletel Oroszországgal.

Sokat spórolt is a semlegességgel, Ausztria az utóbbi évtizedekben megengedhette magának, hogy alig költsön honvédelemre.

• Pár éve még a védelmi büdzsé teljes elvetését ajánlotta maga a védelmi miniszter, de erre nem került sor.
• Az elmúlt évben az osztrák kormány ígéretet tett arra, hogy növeli a védelmi kiadásokat, amelyek még így is a NATO-tagoktól elvárt alatt maradnak.
• A szociáldemokraták új vezetője, Andreas Babler korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU “a valaha létezett legagresszívebb katonai szövetség” és “rosszabb a NATO-nál.”

Egy idei felmérés szerint az osztrákok 80 százaléka támogatja a semlegességet a NATO-ba való belépéssel szemben.

Igen, de: osztrák diplomáciai és nemzetbiztonsági körökben terjed a nézet, hogy a semlegességre való hivatkozás mára elvesztette hitelességét.

• Csaknem 60 százalékuk szerint növelni kéne a hadsereg együttműködő képességét a NATO-val.

Mit mondanak mások? Többen tartanak attól, hogy ha a nyugat keményebben lép fel Béccsel szemben, azzal csak a semlegességpártiakat és a szélsőjobbot erősítené.

Erre válasz: korábban is volt már példa arra, hogy a külső nyomás, különösen ha Washingtonból érkezik, hatásos lehet, ilyen volt Ausztria izolációja a náci múltú Kurt Waldheim köztársasági elnökké választásakor.

Mi várható? Jövőre lesznek parlamenti választások Ausztriában. Jelenleg a legnépszerűbb az ukrajnai uniós segélyt felfüggeszteni kívánó, az Oroszország elleni szankciók feloldását támogató, szélsőjobboldali Szabadságpárt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ausztria NATO orosz-ukrán háború Olvasson tovább a kategóriában