Azerbajdzsán a számára ideális geopolitikai helyzetet kihasználva átfogó hadműveletet indított az örmény lakosságú Hegyi-Karabah ellen. Azt állítják, csak katonai célpontokat támadnak, de a videófelvételek nem erről tanúskodnak. Az örmény őslakosokat evakuálni akarják – a népirtásról beszélő örmények attól tartanak, ez Karabah végső örménymentesítése.

🇦🇲🇦🇿 Azeri forces trying to break through the contact line in Karabakh posted this photo of themselves doing the Turkish neo-fascist Grey Wolves salute. pic.twitter.com/CkyeZuWI9R

— Jake Hanrahan (@Jake_Hanrahan) September 19, 2023

Mi történt? Az azeri hadsereg közlése szerint “terrorellenes műveletet” indított a formálisan az országhoz tartozó, de örmény irányítású Karabah ellen.

• A katonai célok mellett a karabahi örmény kormányzatot is el akarják távolítani, a tartományt pedig teljesen integrálni kívánják Azerbajdzsánba.
• Az érintkezési vonal teljes hosszában támadnak karabahi közlések szerint az azeriek, és mélységi csapásokat is mérnek.
• Pánik látszik Sztepanakert (Karabah székhelye) utcáin, videófelvételek szerint lakóházaknál is becsapódott azerbajdzsáni rakéta. A helyi kórházból hat-hét gyermek megsebesüléséről számoltak be.
• Sms-ekben evakuációra szólították fel a helyi örmény lakosságot az azeri hatóságok, amiben az azerbajdzsáni katonai járművek “segítenek”. Félő, hogy a helyi örmény lakosságot etnikai tisztogatás keretében kényszerítik szülőhelyük elhagyására.

There are multiple casualties and injuries among civilians including children. According to the data collected at this moment there are at least 2 causalities including one child and 11 injuries including 8 children caused by Azerbaijan’s attacks. pic.twitter.com/00OMH3f2cF

— Gegham Stepanyan #StopArtsakhBlockade (@Gegham_Artsakh) September 19, 2023

Előzmények: Örményország a Szovjetunió szétesése után foglalta el Azerbajdzsántól az örmény többségű Hegyi-Karabahot és a környező részeket. Azóta Azerbajdzsán az energiabevételeinek köszönhetően egyre nagyobb erőfölénybe került, amit érvényesített is.

• 2020 őszén a 44 napos háborúban Azerbajdzsán török szövetségben visszafoglalta a területek jelentős részét.
• Karabah magja a helyi örmény hatóságok kezén maradt. Őket Azerbajdzsán hivatalosan illegális, terrorista szervezetnek tekinti.
• A tűzszünetet elvileg 2000 orosz békefenntartó segíti, de ők egyre passzívabbak az Ukrajna elleni invázió óta, az örmények úgy érzik, magukra hagyták őket.
• Egyetlen út, a lacsini folyosó köti össze Karabahot Örményországgal, amit az orosz békefenntartónak kellene ellenőrizniük. Ezt azonban örmény fegyverszállításokra hivatkozva az azeri katonaság júliusban teljesen lezárta. Azóta súlyos hiány és éhínség van a tartományban, emiatt már a hágai bíróság korábbi főügyésze is népirtásról beszél.
• “A” jelű azeri katonai konvojok érkeztek folyamatosan az elmúlt hetekben a karabahi és az örményországi határhoz. Örményországban egyszerre tartottak a nemzetközi jog szerint is örmény területek elleni támadástól és Karabah lerohanásáról.

Latjinkorridoren ligger cirka 1 h 30 min med bil bort från Stepanakert. Det är förmodligen två till tre dagar att vandra för att komma dit. Äldre människor kommer definitivt inte klara av den bergiga vägen. pic.twitter.com/aW2gl1AdVr

— Rasmus Canbäck (@CanbackRasmus) September 19, 2023

Friss fejlemények: az azeri támadás jóval többnek látszik egy határmenti terrorellenes műveletnél.

• Azerbajdzsán azt állítja, hogy örmény csapatok tartózkodnak Karabahban, ezek kivonását és a karabahi kormányzat távozását követeli – csapatai jelenlétét Örményország végig tagadta, és ilyesmit az orosz békefenntartók sem jeleztek.
• Az azeriek azt állítják, hogy csak katonai célpontokat támadnak, a karabahi örmény hatóságok szerint azonban a polgári lakosságot is célozzák. “Ez népirtás, semmi más” – írják karabahi örmény tisztviselők.
• Sztepanakertben tüzérségi fegyverek és légiriadó hangja szól, más felvételek szerint az azeri drónok örmény légvédelmi és elektronikai zavaró egységeket lőnek ki. Máshol Grad rakétakilövőket hallani.
• A helyi lakosság biztonságára hivatkozva evakuálásra, Karabah elhagyására szólították fel az örményeket az azeri hatóságok. Az evakuálást az Örményország felé vezető, idáig éppen az azeri hatóságok által lezárva tartott Lacsin-folyosó felé szervezik. Ez alapján félő, hogy a karabahi örményeket Örményországba akarják elűzni.

Karabahba bevonuló azeri katonák a török szélsőjobboldali szervezet, a Szürke Farkasok kézjelével:

🇦🇲🇦🇿 Azeri forces trying to break through the contact line in Karabakh posted this photo of themselves doing the Turkish neo-fascist Grey Wolves salute. pic.twitter.com/CkyeZuWI9R

— Jake Hanrahan (@Jake_Hanrahan) September 19, 2023

Nemzetközi kontextus: az azeriek számára ideális az időzítés egy újabb katonai műveletre. Baku a gázvagyonnak köszönhetően mostanra jóval gazdagabb, erős szövetségesei vannak, az örmények korábbi szövetségese, Oroszország pedig most kevésbé tényező a térségben. Az új védelmezőt kereső örményekről Moszkva mostanra le is vette a kezét, de talán a kilövési engedélyt is megadta.

• Azerbajdzsán fő szövetségese Törökország, de Izraellel is jelentős a katonai együttműködésük. A 2020-as háború nagy hadászati újdonsága is a török és izraeli drónokkal végrehajtott csapások hatékonysága volt. Ennek most is komoly szerepe lehet.
• Energiakincse miatt az ország felértékelődött Európában is, az autoriter rendszert és a háborús politikáját is könnyebben elnézik Aliyev elnöknek. Ezt a magyar külpolitika nagyon látványosan teszi, de az Európai Bizottság is szívesen udvarol az azeri gázért cserébe.
• Idáig Moszkva őrizte Örményországot és a folyamatosan az azeriek javára elmozduló status quót, de ennek mára vége. Az Ukrajna elleni invázió közben az oroszok egyre inkább kiszorultak a Dél-Kaukázusból.
• Jereván így új patrónus után nézett. Pashinyan miniszterelnök néhány napja stratégiai hibának mondta a korábbi kizárólagos orosz szövetséget, és az örmények most az Egyesült Államokkal tartanak közös hadgyakorlatot.

Tágabb kontextus: az azeri csapatösszevonások láttán az örmény kormányfő az elmúlt hetekben kétségbeesetten fordult a nyugati vezetőkhöz, és Erdogan török elnök közvetítését kérte. Putyint már fel sem hívta, miután az orosz elnök azt mondta, nem tehet semmit, hiszen májusban az örmény miniszterelnök formálisan lemondott az örmény fennhatóságról Karabah felett, amikor elismerte Azerbajdzsán területi szuverenitását. Azerbajdzsánnak azonban ez nem volt elég, teljes ellenőrzést akar Karabah felett, és tovább növelni térségi befolyását.

• Az első orosz reakciók alapján úgy tűnik, Moszkva zöld lámpát adott Azerbajdzsánnak: a külügyi szóvivő azerbajdzsáni agresszió helyett “konfliktusos felekről” beszélt és az “oroszellenes örmény lépéseket” emlegette.
• A Kreml propagandájának arca, Margarita Simonyan, az orosz állami tévé örmény származású vezetője az örmény miniszterelnököt “Júdásnak” nevezte, vagyis az örményeket okolta Karabah elvesztéséért.

Mi várható? Azerbajdzsán kedden délután azt állította, hogy a célzott karabahi csapásokkal már el is érte katonai céljai többségét. Kérdés azonban, hogy akkor mi szükség a karabahi örmények szervezett evakuálására. A karabahi örmény hatóságok kedd este a támadás befejezését és tárgyalásokat kértek Bakutól – korábban a karabahi örmények ettől mereven elzárkóztak.

• A jereváni örmény kormány kritikus helyzetbe kerülhet. Ők azt kommunikálják, hogy nem részei a konfliktusnak, hiába próbálják belerángatni őket egy újabb háborúba. Pashinyan miniszterelnök ellen már beindultak az utcai megmozdulások, a moszkvai propagandához hasonlóan az örmény nacionalisták őt kiáltják ki árulónak.
• Az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Bizottság az összecsapások azonnal beszüntetésére szólított fel. Miután Macron beszélt Pashinyannal, Franciaország az ENSZ BT azonnali összehívását kéri. Az örmény diplomácia az Egyesült Államoktól remélne segítséget, az azonban legfeljebb diplomáciai közbenjárás lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Azerbajdzsán háború kaukázus örményország posztszovjet Olvasson tovább a kategóriában