A magyar választóknak is ismerősen csengő ígéretekkel fordulnak rá a kampányhajrára a lengyel pártok
A magyar választóknak is ismerős választási ígéretekkel kampányolnak a lengyel pártok az október közepi parlamenti választások előtt, viszont az erőviszonyok egészen máshogy alakulhatnak, mint Magyarországon.
Mi történt? Az elmúlt hetekben sok olyan új választási ígérettel fordultak rá a lengyel pártok az október 15-i választások előtti hajrára, amik az előző évek választási kampányaiból a magyar választóknak is ismerősek lehetnek.
Előzmények: Lengyelországot 2015 óta a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) párt vezeti, amely 2015 után 2019-ben is megnyerte a választásokat.
2007 és 2015 között a jelenleg legerősebb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) kormányzott.
Felülnézet: A 2023-as választásokon a jelenlegi kormánypárttal három nagyobb blokk áll szemben, és várhatóan nagyon fontos tényező lesz a kormánypárttal és az ellenzékkel is szemben álló szélsőjobboldali párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció.
A legerősebb kihívó a Polgári Platform és négy kisebb párt szövetsége, a Polgári Koalíció.
Két kisebb támogatottságú kihívó a két jobboldali pártból álló Harmadik Út koalíció, valamint a különféle civil szervezeteket, baloldali és zöld pártokat tömörítő Baloldal.
Számokban: a Politico közvélemény-kutatási adatokat aggregáló oldala alapján szeptember elején a PiS támogatottsága 38 százalékos volt, a Polgári Platformé 31, a Harmadik Úté 9, a Baloldalé 8, a Konföderációé pedig 11.
Alulnézet: a lengyel választások nemcsak tematikában vagy abban hasonlítanak a magyar választásokra, hogy a kormánypárt népszavazással kötötte össze a parlamenti választásokat, az ígéretek között is vannak nagyon hasonlóak.
A PO példáulazt ígéri, hogy kivizsgálja, ki profitált abból a kormányban, hogy „250 ezer ázsiai és afrikai migránst” hívott be az országba.
Ahogy azt is, hogy „a választások másnapján” megszerzi az EU-s pénzeket, amiket a kormánypárt miatt blokkol az Európai Bizottság.
A női jelölteket előre toló Baloldal a négynapos (35 órás) munkahét ígéretével kampányol.
A kormánypárt pedig azt az itthoni ellenzék által propagált ígéretet („igazi rezsicsökkentés”) vette elő, hogy állami támogatást fog adni a panelházak felújítására.
De a PiS az itthon a választások előtt a kormány által gyorsan lezavart iskolai laptoposztó programot is megígérte, ha megnyeri a választásokat.
Igen, de: nagy különbség, hogy a háború egyáltalán nem osztja meg a lengyel pártokat, ugyanis mindenki határozattan oroszellenes álláspontot képvisel.
Mi várható? Jelenleg a három ellenzéki blokk támogatottsága együtt meghaladja a PiS-ét.
De könnyen előfordulhat, hogy a győztes blokk csak a Konföderációval tudna kormányt alakítani, ahogy azt például a Politico vagy a Válasz Online részletesebb cikkei is levezetik.
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.