A britek újra csatlakoznak a Horizont Európához, amelyből a legtöbb magyar egyetem és kutatóintézet továbbra is ki van rekesztve

Az Egyesült Királyság múlt héten bejelentette, hogy újra csatlakozik a Horizont Európa (Horizon Europe) tudományos kutatási programhoz, amelynek keretében összesen 95,5 milliárd euró támogatást osztanak szét 2021 és 2027 között. Ezért cserébe az országnak 2024-től évente 2,6 milliárd euróval kell hozzájárulnia a Horizont és a Kopernikusz programokhoz. (Az Euratom programba nem térnek vissza, ehelyett saját nukleáris fúziós programjukra fordítanak 2027-ig 650 millió fontot.)

A korábbi hasonló hétéves programban, a H2020-ban az Egyesült Királyság az elnyerhető pénzek 12 százalékát tudta lehívni a Nature cikke szerint, ezekben a projektekben az EU hozzájárulása több mint 7 milliárd euró volt. Noha pusztán anyagilag nem nyertek sokat – az Egyesült Királyság hozzájárulása az EU költségvetéséhez 11,4 százalék volt -, a kutatások nemzetközi jellege és az együttműködések jelentősége miatt mindenképpen részt akartak venni a Horizont program jelenlegi időszakában is.

Perre mentek volna

Korábban az EU az Észak-Írországgal kapcsolatos feszültségek miatt nem engedte visszatérni az Egyesült Királyságot a Horizontba, pedig ez a Brexitet lezáró 2020-as megegyezésnek része volt. A korábbi Észak-Írország Protokoll nehézségeket és politikai feszültségeket eredményezett, februárban azonban a Windsor Framework nevű egyezmény változtatott az Észak-Írországgal kapcsolatos megállapodás szövegén, és ez megadta annak is a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság újra csatlakozzon a Horizonthoz. Olyannyira fontos volt ez nekik, hogy az Egyesült Királyság tavaly nyáron még be is perelte volna az EU-t, ha nem csatlakozhat ismét a programhoz.

Nem csak a lehívható összeg volt ugyanis a tét: újracsatlakozás nélkül az országnak egyedileg kellene elbírálnia a pályázatokat, ami hosszadalmas és nagy szaktudást igénylő folyamat. Bár a brit kormány elkezdett dolgozni egy alternatív finanszírozási terv, a Pioneer megvalósításán, az átmeneti, bizonytalan időszakban arra biztatták a kutatóikat, hogy jelentkezzenek az EU-s programba, hogy egy esetleges újracsatlakozás esetén minél gyorsabban tudják lehívni a forrásokat, és hogy az Egyesült Királyságnak csak akkor kelljen elbírálnia ezeket a pályázatokat, ha azt az EU nem teszi meg. A tudósok többsége a nemzetközi jellege miatt a Horizont programba való visszatérést tartotta kívánatosnak egy saját program helyett, még abban az esetben is, ha hasonló mértékű forrásokat tudtak volna lehívni mindkettőből.

Ha nem sikerült volna a visszatérés, azzal az egyesült királyságbeli kutatók sokat vesztettek volna a tudományos életben betöltött pozíciójukból: jelenleg sok programnak vezető kutatói, akkor azonban csak „harmadik országként” pályázhattak volna, ami hátráltatta volna a tudományos életben való részvételüket. A megegyezés értelmében azonban az angol egyetemek kutatói a tudományos projektek vezetői is lehetnek továbbra is.

Nem meglepő tehát, hogy a brit tudóstársadalom üdvözölte a döntést. Az egyesült királyságbeli egyetemek egyesületének vezetője, Dame Sally Mapstone professzor például azt mondta, hogy „a Horizont Európa több mint 30 éve a tudományos kutatási együttműködések alapja”. Különböző királyi tudományos társaságok pedig közös nyilatkozatot adtak ki, amiben azt írták: „ez egy nagyszerű nap az Egyesült Királyság és egész Európa kutatói számára. A Horizont Európa program a nemzetközi együttműködés világítótornya, és az Egyesült Királyságban dolgozó egyetemi és ipari kutatók most ismét ennek központjába kerülnek.” A csatlakozás biztosan segít bevonzani nemzetközi tehetségeket a kutatók és a PhD-diákok közül is.

Rosszul nem járhatnak

Korábban a brit intézmények által benyújtott projektek 15 százaléka nyert támogatás, ami közel van az átlagos sikerrátához. A vezető kutatók kiemelkedően nagy mértekét, 17,5 százalékát adta az Egyesült Királyság.

A nyertes projektek eloszlása azonban nagy földrajzi egyenlőtlenséget mutat: a H2020-ról szóló adattábla szerint a Cambridge-i és Oxfordi Egyetemek 500-500 millió eurót nyertek, és a Londonban található összes egyetem is együtt közel 1,5 milliárd euró támogatást kapott. A legkevesebbet nyerő régiók Észak-Anglia, Észak-Írország és Wales voltak, ott 300-500 millió euró között kaptak régiónként. (Bár biztosan nem csak a Horizont Európa program miatt, de nem véletlen, hogy Cambridge és Oxford szavazott az egyik legnagyobb arányban az EU-ban maradásra, az EU-val való együttműködésnek valószínűleg ezekben a régiókban tudták leginkább hasznát venni.)

Az elnyert pályázati pénzekből az egyetemek részesedése kifejezetten magas volt más európai országhoz képest, de ez következik az Egyesült Királyság tudományos struktúrájából is, ahol egyetemek végzik a kutatásokat.

A Horizont és a Kopernikusz programok összköltségvetése 104 milliárd euró, ez éves szinten 15 milliárd euró. Ha az Egyesült Királyság továbbra is a pénzek 12 százalékát tudja megszerezni, akkor az éves befizetése közel 800 millió euróval lesz magasabb, mint a pályázatokból nyert pénz. Hasonlóan az előző időszakhoz, az egyetemek jól járnak, de az ország akár nettó befizetővé is válhatna.

Ezt hivatott megelőzni az EU és Egyesült Királyság között most kötött megállapodás, miszerint amennyiben az Egyesült Királyság „szignifikánsan kevesebb” forrást tud lehívni, mint amennyit befizetett, anyagilag kompenzálva lesz. Az előbbi eset azért is fordulhatna elő, mert az ország három év késéssel csatlakozik a programhoz, és bár a kimaradó időszakra nem kell díjat fizetnie, a projektjei előkészítettsége alacsonyabb lehet.

Nagy vonalakban tehát a megegyezésnek azt kellett biztosítania, hogy mind a kutatói közösség – a jelenleg az Egyesült Királyságban élők és a bevonzani kívántak -, mind a teljes adófizetői réteg elégedett legyen.

Kívül rekedő magyarok

Magyarország legtöbb kutatási intézete jelenleg ki van zárva a Horizont Európa programból: a modellváltó (állami fenntartásból kikerült) egyetemek és kutatási intézetek, azaz a legtöbb magyarországi intézmény (melyek közt nincs ott az ELTE, BME, Zeneakadémia és a Képzőművészeti Egyetem) ki van zárva a Horizont Európa programból, 2022. december 16. óta nem részesülhetnek új Horizont és Erasmus+ támogatásból.

Ez a kimaradás vagy szünet a magyaroknak a britekhez hasonlóan nemcsak a kiesett forrás miatt jelent veszteséget, hanem a nemzetközi tudományos életből való kiesés, az együttműködések megszakadása, elmaradása miatt is. A korábbi optimista kormányzati nyilatkozatok ellenére továbbra is bizonytalan, hogy mikor szűnhet meg a modellváltó magyar intézmények európai kirekesztettsége.