December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.
Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.
A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.
Légüres tér
Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.
Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.
Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.
A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.
Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van
- biodiverzitással,
- egészségüggyel,
- élelmiszer-termeléssel
- és élelmiszer-ellátási láncokkal kapcsolatos kutatás.
Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.
Fájó pont
A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.
Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.
Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.
A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.
A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.
A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.
Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.
Sok millió euró
Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.
Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.
Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.
Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.
- Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.
- A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.
- A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.
Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között
- a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;
- 18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;
- közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;
- majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.
Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.
Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.
- A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,
- az NKFI 3,2 millió,
- a Corvinus 2,55 millió euróhoz,
- a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,
- a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.
Az alapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.
Feltétel az autonómia helyreállítása
Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.
„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
