Durván négymilliárd forintos költséget vállalhat át a kormány, ha nem állapodik meg Erasmus-ügyben
Nincs megállapodás az Európai Unió és a magyar kormány között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogszabályi környezetével kapcsolatban, a tárgyalás holtpontra jutott. Az Erasmus-program lebonyolításáért és az EU-s források szétosztásáért felelős közvetítő szervezet a 2024-es összegeket az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeknek már nem tudta hivatalosan odaítélni.
Mi történt most? A Tempus Közalapítvány meghozta azt a szokásos éves döntését, ami az intézményi igények alapján a magyar felsőoktatási intézmények között szétosztja a 2024-es Erasmus-keretösszegeket. Idén azonban a listáról hiányoznak a közérdekű alapítványi fenntartású egyetemek, ugyanis egy tavaly decemberi bizottsági határozat értelmében EU-s szerv ezek felé nem vállalhat kifizetési kötelezettséget.
A Tempus ezért az alapítványi egyetemek esetében csak feltételes döntést hozhatott, amit akkor tud véglegesíteni, ha az Európai Bizottság (EB) feloldja a kifizetésstopot. A nem alapítványi intézményekkel a szokásos ritmusban, már a mostani döntés után megkezdik a támogatási szerződések előkészítését.
Mi a határidő? A Tempus azt írta: az alapítványi intézmények akkor nem esnek el az Erasmus-pénzektől, ha az EB-engedélyt november 23-ig megkapják. Az EB szóvivője korábban szeptember 1-i dátumot mondott ugyanerre.
- Az EB csak elfogadott törvényt tud vizsgálni, erre egy hónapja van, az EU Tanácsa ezután szavaz a tiltás feloldásáról. A Válasz Online korábbi cikke szerint a folyamat végigzongorázása szeptemberig már esélytelen.
Számok és összegek: a Tempus nem hozta nyilvánosságra a feltételes összegeket, ezért pontosan nem tudni, hogy 2024-ben hány diákról és mennyi pénzről van szó. Ha feltételezzük, hogy ezek hasonlóak a tavalyiakhoz, akkor
- az alapítványi egyetemekről közel 4500 diák venné igénybe jövőre a programot,
- az ő ösztöndíjaikra az intézményeik összesen közel 10 millió eurót kaphatnának. Nem pontos adatokról, hanem megalapozott becslésről van szó, ami segít a nagyságrendek érzékelésében.
Saját zseb: a kormány azt kommunikálta, hogy megállapodás híján sem esnek el az Erasmus lehetőségétől az alapítványi egyetemen tanuló magyar diákok, mert az ösztöndíjköltségeket végső esetben kifizeti a kormány saját zsebből.
- Így közel négymilliárd forintos költséget vállalhat át a kormány az EU-tól csak az Erasmus biztosítására, ha nem állapodik meg a közérdekű alapítványok ügyében.
- Ez az állami kiadásokhoz képest nem túl nagy összeg, de most éppen nagy bajban van a magyar költségvetés.
Miben nem tudnak dűlőre jutni? Az EU szerint a közérdekű alapítványi fenntartású egyetemeknél a jogszabályi környezet nem biztosítja az EU-s források transzparenciáját, és összeférhetetlenségi aggályok is felmerülnek. Ezeknek egy részét kezelte a magyar kormány, de az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjainak jelölési szabályait illetően továbbra sem értenek egyet.
- Johannes Hahn költségvetési biztos újságíróknak Brüsszelben azt mondta: a magyar javaslatcsomagot egy hónapja megkapták, csakhogy abban nincs újdonság a korábbiakhoz képest.
- Ez arra utal, hogy a magyar kormány továbbra sem kezelte a kuratóriumi tagság feltételeivel, a kinevezés hosszával kapcsolatos aggályokat.
Mit mond a kormány? Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter szerint 2024 első feléig biztosított minden Erasmus-kifizetés, és mivel a kormány minden feltételt teljesített, már csak az EB-től függ a pénzek megérkezése. Ugyanakkor korábban azt is nyilatkozta, hogy nyárra meglesz a szóban forgó pénz.
Ellentmondás: Hahn nyilatkozata szerint sok magyar diák és tanár számára már idén ősztől megszűnhet a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban. Ez látszólag ellentmond azoknak az információknak, melyek szerint 2024 első feléig az Erasmus-ösztöndíjak kifizetése a még korábban kötött szerződések értelmében történik. Ezt erősíti meg egyébként a Tempus közleménye is, amely szerint „a meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az egyetemi igények jövő év június 30-ig teljeskörűen megvalósuljanak.”
- Lehetséges feloldás, hogy Hahn nyilatkozata arra vonatkozik: ha nincs megállapodás ősszel, akkor már idén végleg kihullanak az alapítványi egyetemek a 2024-es Erasmus-finanszírozásból.
- Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottságnak és a Tempus Közalapítványnak is küldtünk tisztázó kérdéseket. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
