Több mint öt hónap telt el, amióta a Népszava cikkéből értesülhetett a magyar közvélemény arról, hogy az Európai Bizottság döntése nyomán az itthoni alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények eleshetnek az Erasmus+ felsőoktatási cserediákprogram és a Horizont Európa kutatási pályázati rendszer forrásaitól. Amennyiben nem sikerül megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal július 18-ig, és kielégítő választ adnia a kuratóriumi tagok összeférhetetlensége kapcsán, jelentős kapcsolatrendszertől és finanszírozástól esik el a magyar felsőoktatás, és több mint tízezer hallgató záródhat ki az Erasmus-program által nyújtott külföldi tanulási lehetőségtől.

Az elsőként alapítványi fenntartásba kiszervezett Budapesti Corvinus Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) diákjaival beszéltünk, akik testközelből élték meg az ügy kibontakozását és a rendhagyó pályázási időszakot. A Corvinus Egyetemről Gergellyel és Péterrel, a MOME-ról pedig Kingával és Grétával beszéltünk. Utóbbi két diák álnévvel szerepel a téma érzékenysége miatt.

Ha nincs Erasmus, akkor B-terv az USA

Gergely másodéves hallgató a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakján, és már a képzés megkezdése előtt biztos volt abban, hogy szeretne részt venni Erasmus-ösztöndíjprogramban. Németországba vagy Dániába tervez mesterképzésre menni, többek között ehhez jelent fontos tapasztalatot a tanulmányi félév, amit a németországi Passauban fog eltölteni jövő októbertől.

Az erasmusos pályázatában csak német egyetemeket jelölt be, ugyanis a legfontosabb szempontja az volt, hogy gyakorolni tudja a nyelvet. Tavaly novemberben adta be pályázatát, de nem sejthette, hogy már februárnál korábban aggódhat miatta. „[Januárban] jött a hír, hogy lehet nem lesznek pénzek, és akkor eléggé elkeseredtünk” – mondja az eset kapcsán. „Nem láttunk sok esélyt arra, hogy olyan változásokat lássunk itthon, amelyek lehetővé tennék, hogy ezek a pénzek megérkezzenek”.

Januárban, éppen a vizsgaidőszak közepén értesültek arról, hogy a Corvinus is eleshet az ösztöndíjprogram forrásaitól. Gergely ekkor rögtön jelentkezett egy táboroztatói pozícióra az USA-ba nyárra, mivel mindenképp szeretett volna külföldre utazni: 24 óra alatt leadott mindent, és az interjú is megvolt, a jelentkezését pedig elfogadták.

Február elejéig csak a sajtóból értesültek az eseményekről. „Úgy kezelték az ügyet, mintha nem is létezne” – mesél erről az időszakról Gergely. Február elején közölte az egyetem, hogy ha szükséges, akkor saját forrásból finanszírozza a hallgatói mobilitásokat. Gergely szerint ekkorra szükséges volt erről nyilatkozniuk, mivel a felvételi időszak kezdete előtt voltak, és az ösztöndíjprogramnak kiemelt jelentősége van az egyetem számára, ugyanis sokat hangoztatott ambíciója, hogy a régió „első számú nemzetközi egyetemévé” váljék.

Később az egyetem közzétett egy dokumentumot, amelyben azt részletezte, hogy szükség esetén a 2024-25-es  tanévtől kezdődően a hallgatói pályázatokat finanszírozza. Gergely és társai viszont a 2023-24-es tanévre adták le pályázatukat, és lehetett tudni, hogy a folyamatban lévő pályázatokra még biztos lesz forrás. Ám mivel az ő pályázataikat ekkor még nem fogadták el, ezért komolyan aggódtak, hogy megvalósul-e a külföldi tanulmányi útjuk. „Az egyetlen reménysugár az volt, hogy senki sem mondta nekünk, hogy nem fogunk tudni menni” – meséli Gergely.

Emellett azt se tudták, milyen következményekkel járhat, ha az egyetem veszi át a finanszírozást. „Idáig nagyjából 500 diák jutott ki, és miért ne lehetne, hogy (csak) 90 vagy 120 jut ki. Ugyanúgy lehet mondani, hogy megvan az Erasmus, csak a létszámot lecsökkentették. Persze ez csak egy pesszimista feltevés, bízom benne, hogy a valóságban megmarad az eddigi létszámkeret”.

Márciusban derült ki, hogy pályázatát elfogadták, és most már fogadó egyetemével is felvette a kapcsolatot, így nem igazolódtak be legrosszabb félelmei. Reményei szerint hosszabb távon is lesz külföldi tanulmányiút-lehetőség a Corvinus Egyetemen. Úgy látja, hogy az egyetem nem engedheti meg magának, hogy versenyhátrányt szenvedjen, mivel nemzetközi egyetemmé szeretne válni. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy közvetlen vagy közvetett módon az ösztöndíjakat a magyar állam fogja finanszírozni, de szeretné, ha a viszony rendeződne uniós szinten: „Bízok benne, hogy újra működni fog [a program] az EU-val – emeli ki a jövő kapcsán.

A Budapesti Corvinus Egyetem. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Aláírásgyűjtés az Erasmusért

Péter jelenleg a negyedik évében jár gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon. Végzős éveiben a gimnáziumban nem volt konkrét elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne végezni, viszont mindegyik szakterület erősen érdekelte, amelyeket ez a szak egyesít. Jövő januárban megy Erasmus tanulmányi félévre a svédországi Örebro-ba. Mindenképp Skandináviába szeretett volna menni, így svéd egyetemek mellett norvég és finn intézményeket is bejelölt pályázatában. Erősen vonzó számára a skandináv kultúra és társadalmi környezet: „Megfogott, mikor olvastam, hogy itt lehet adóemeléssel választást nyerni” – mesél arról, miként kezdett érdeklődni a régió iránt.

Bár most már úgy tűnik, hogy részt tud majd venni az Erasmus-programban, az Európai Bizottság döntését követő időszak számára is bizonytalanságot hozott. A pályázatát novemberben adta le, majd hamar értesült arról, hogy nem biztos, hogy hozzáfér a program forrásaihoz az egyetem.

A Corvinus honlapján keresett információt arról, hogy milyen feltételekkel valósul meg a hallgatói mobilitás. Kielégítő válaszokat nem kapott: az egyetlen hivatalos kommunikáció az egyetem részéről, ami eljutott hozzá, azt ecsetelte, hogy ha szükség van rá, akkor alapítványi pénzből pótolják a kieső forrásokat. „Ha a partnerintézmény nem fogad, akkor hiába van pénz” – emeli ki Péter azzal kapcsolatban, hogy az Erasmus nem csupán finanszírozást, hanem kapcsolatrendszert is jelent a résztvevő intézményeknek.

Arról is érdeklődött, hogy nem szerveződik-e az ügy kapcsán hallgatói tüntetés vagy bármilyen érdekvédelmi akció, ami kifejezi, hogy mindenképp szeretnének külföldi tanulmány félévre menni, valamint, hogy ez a jövőben is lehetőség maradjon a hallgatók számára. „Ha jól tudom, nem volt ilyen” – mondja az eset kapcsán. „Pedig ekkor mentek a diáktüntetések, és szerintem összekapcsolható lett volna, mert a diákságról és a tanulmányokról van szó”.

Egy Nemzeti Ifjúsági Tanács által szervezett aláírásgyűjtési akció volt egyedül, amiről részesült, ám ez nem ért el nagy nyilvánosságot, valamint Péter hiányolta, hogy csakis az EU-s intézményekhez szólt a petíció, és az egyetemek vezetőségét és a kormányzatot nem kérte számon.

Jelenleg már biztosnak gondolja a jövő évi svédországi félévét, ám a pontos részletek még mindig kérdésesek számára. Emellett szerinte hosszútávon biztos lesz forrás az ösztöndíjprogramra, ám aggódik a szakmai kapcsolatrendszer miatt, amit az Erasmus-program biztosít az intézményeknek. „Szerintem mindkét fél [a Corvinus és a magyar állam] megengedheti pénzügyileg, hogy kifizesse” – értékeli a helyzetet.

Rekord számú jelentkező – most vagy soha Erasmus

Kinga a MOME-n művészetelméletet tanul alapképzésen, egy nyugat-európai országba megy idén ősszel tanulmányi félévre, ugyanis az angol mellett ennek az országnak a nyelvét beszéli. Elméleti szakosként a MOME-ról nehezebb partneregyetemet találni, ugyanis az egyetem hallgatóinak többsége gyakorlati szakon tanul: számukra olyan egyetemek is szóba jönnek, ahol az oktatás nyelvét nem beszélik magas szinten.

Az egyetem, ahova megy, erős médiatudományi képzéssel rendelkezik, ami Kinga számára különösen releváns. „Ezzel szerintem most nagyon érdemes foglalkozni, mert nem tudhatjuk, milyen irányba fog változni ez a tudományterület, gondoljunk csak a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatára” – hangsúlyozza a szakirány kapcsán. Az Erasmus-féléve után szeretne szakdolgozatot írni, és a külföldi kintlét alkalmat jelenthet számára, hogy más intézmény keretei között gondolkodhasson a kutatási témáján.

Nagyjából három hete derült ki, hogy elfogadták a pályázatát. Ebben az évben rekordszámú jelentkező volt Erasmus-ösztöndíjra, ami Kinga esélyeit is rontotta: „Kicsit ilyen világvége hangulat van, hogy nem fogunk tudni menni Erasmusra [később]” – mesél a jelenlegi pályázási időszakról.

Ők is januárban értesültek az Európai Bizottság döntéséről, ám a téli vizsgaidőszak során semmilyen információ nem érkezett hozzájuk az egyetem részéről. „Február elején mi már tűkön ülve vártuk, hogy jöjjenek az infók az Erasmusról, és nem jött semmi” – meséli. Később értesültek arról, hogy az egyetem átvállalja a program finanszírozást, ám Kinga ezt nem találta kielégítő megoldásnak, mivel egy Erasmushoz hasonló pályázati rendszert kiépíteni többéves folyamat lehet szerinte.

„Fontos elmondani, hogy ez az Erasmus-kérdés nemcsak a diákokról szól, oktatóink ugyanezekből a forrásokból mennek konferenciára meg kutatni” – hangsúlyozza Kinga, ugyanis szerinte csak a diákokat érintő oldal van igazán kiemelve az ügy kapcsán. Úgy látja, hogy a konfliktus következtében izolálódhat a magyar tudományos élet.

„Nehéz azzal szembesülni, hogy a Bizottság döntéshozói tőlünk remélik a megoldást. Mindeközben megértem az ő pozíciójukat is. Abban reménykedhetnek, hogy ezzel a döntéssel ellenállást váltanak ki az alapítványi rendszerrel szemben, így a magyar döntéshozók tiszteletben tartják legalább a tudományos életet. […] Én sem tudom eldönteni, hogy ez jó stratégia-e vagy sem” – utal Kinga ezzel arra, hogy szerinte mindenkiben ellentmondás van a történet kapcsán abból adódóan, hogy a diákok és oktatók szenvedik el a szankciók következményeit, miközben azok kiötlői szerinte jogosan állapítják meg, hogy az egyetemi autonómiát az alapítványi rendszer a jelenlegi formájában korlátozza.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MASTER jelű épülete a főváros XII. kerületében, a Zugligeti úton. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

„Kicsit mint halottnak a csók”

Gréta elméleti szakirányon tanul a MOME-n. A Baltikumba és Prágába tervezett jelentkezni Erasmus-félévre, ám a rekordszámú jelentkező miatt eredetileg mindkét kiválasztott intézményről le akarta beszélni az intézményi koordinátor. A túljelentkezésből adódóan rendhagyó módon ebben az évben várólistákat hoztak létre az egyetemen. Végül a Baltikumba leadta a jelentkezését, bár tudta, hogy kis eséllyel indul a helyért, mivel elméleti szakosként egyébként is korlátozottabbak az opciói.

Gréta is hamarabb értesült az Erasmus-program kapcsán kialakuló konfliktusról, minthogy leadta volna pályázatát. A sajtóban megjelent hírek nagyon „kétségbeejtőek voltak mindenkinek”, ám megnyugtató válaszokat nem kaptak azzal kapcsolatban ekkor, hogy melyik pályázókat érintik az Erasmus-programot érintő szankciók. Később arról „csepegtetett” információkat az egyetem vezetése , hogy ha szükséges, akkor hosszútávon átvállalják a program finanszírozását, viszont ezt a forgatókönyvet Gréta sem találta megnyugtatónak. „Bennem ez nem keltett reményt, mert egy ekkora volumenű rendszert nem lehet leszervezni ennyi idő alatt. […] Kicsit mint halottnak a csók” – értékeli ezt az ötletet a saját és társai szempontjából.

Május végén értesült arról, hogy nem fogadták el a pályázatát, és arról is, hogy szakmai gyakorlatokra sikerült még az egyetemnek elnyernie forrásokat. Ám jelen esetben a hallgatók ezt csak október 31-ig tudják felhasználni, míg alapvetően az ekkor pályázható pénzek a következő akadémiai tanév egészére lekérhetőek lennének. Ráadásul szakmai gyakorlat esetén jellemzően az adott diáknak kell partnerintézményt találnia, és leszervezni a szerződéskötést az egyetem és a fogadó intézmény között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításáhozAz egyetemi autonómia biztosítása nélkül az oktatás és a kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar társadalomban létrejött a deepstate az egyetemi átalakításokkalA kuratóriumokba politikai alapon beültetett tagok akár évtizedekig is a székükben maradhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúlyNéha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet alapítvány diák Erasmus európai bizottság vagyonkezelő alapítvány Olvasson tovább a kategóriában