A kínai-amerikai kapcsolatok romlásával párhuzamosan több nagy cég hagyja el látszólag vagy ténylegesen Kínát. Egyes cégek még a honlapjaikról is eltüntették Kína említését.
Részletek: a világ legnagyobb ruhakereskedője, az elképesztő gyorssasággal növekvő ultra fast fashion alkalmazás, a Shein elhagyta Kínát és Szingapúrba költöztette székhelyét. A kínai anyacégét fel is számolta, és irodákat nyitott az USA-ban és Írországban is.
- Az 1,7 milliárd felhasználóval rendelkező TikTok Szingapúr mellett Los Angeles-ben nyitott irodát annak érdekében, hogy az amerikai felhasználók adatait elzárják a kínai anyacég, a ByteDance adatbázisairól.
- A Temu online vásárlós alkalmazás Bostonban nyitott irodát, míg az anyagéce, a PDD Holding – amely a 11. legértékesebb kínai cég – Kínából Írországba költözött, párhuzamosan azzal, hogy az amerikai és az európai piacra is belépett.
- A napelempiacon 10 százalékos részesedéssel rendelkező JinkoSolar a teljes ellátási láncot Kínán kívül szervezte meg az amerikai piac hatékony elérése érdekében. Ehhez még 2018-ban létesítettek gyárat Jacksonville-ben.
Miért fontos ez? A jelenség alapvetően alakítja a globalizációt, mivel olyan cégekről van szó, amelyeknek jelentős részesedése van a globális piacokon. A New York Times cikke szerint a folyamat sokrétű: a kínai cégeknek az a célja, hogy hatékonyabban kiszolgálják a nyugati piacokat; a romló nyugati-kínai kapcsolatok kevésbé befolyásolhassák a működésüket; a kínai hatóságoknak való kiszolgáltatottság csökkentése; kedvezőbb adózás; valamint a szállítási és bérköltségek csökkentése.
Alulnézet: a globális élmezőnybe pályázó kínai cégek számára intő példa lehet Jack Ma esete. Miután az online kereskedőóriás, az Alibaba vezetője három éve nyilvánosan bírálta a kínai szabályozórendszert, több vizsgálat indult az üzletei ellen. Ezt követően Jack Ma visszahúzódott a közélettől, és Ázsia egykor leggazdagabb embere mára vagyona felét elvesztette.
Tágabb kontextus: világszintű tendencia, hogy a szállítás Covid alatti átmeneti drágulásával és a kínai bérek emelkedésével elkezdett átkerülni a termelés Kínából az USA-hoz és az EU-hoz közelebbi és olcsó munkaerővel rendelkező régiókhoz, mint Mexikó vagy Egyiptom. A folyamatnak szerepe lehet az ázsiai akkumulátorgyárak magyarországi terjedésében is.
- Míg korábban a nagyobb cégek, például a Walmart, szinte csak olyannal tárgyaltak, aki Kínában gyártatott, most már kizáró ok, hogy egy beszállító Kínában állítson elő mindent. Tehát a világ legnagyobb kereskedőcégei is erőltetik a beszállítóikra a diverzifikációt, így a regionalizációt.
Igen, de: a kínai cégek beáramlását ugyanakkor több esetben gyanakvással fogadják nyugaton. Több amerikai politikus azzal vádolja az említett kínai cégeket, hogy a Kínai Kommunista Párt eszközeik, nincsenek arról kellően leválasztva, illetve olyan alapanyagokat is vásárolnak a gyártáshoz, amelyeknél kényszermunkát alkalmaztak.
- A Temu robbanásszerű európai terjeszkedése az európai döntéshozók között is adatvédelmi aggályokat vetett fel. A USA-ban pedig egyre több államban tiltják a közalkalmazottaknak, hogy munkaidőben TikTok-ot használjanak.
