A járvány alatti ellátásproblémák nagyrészt megoldódtak, a jelenség árnyékában azonban alapvetőn alakul át a globális gazdaság – ezt járja körbe egy konkrét példán keresztül a New York Times kiváló podcast-epizódja.

Előzmények: az elmúlt évtizedekben Kína állt a globalizáció központjában. Az olcsó és bőséges munkaerőre alapozva áramlottak a multik Kínába, ahonnan az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően bármit meg lehetett venni.

• Az addig lényegében ingyenesnek tekintett szállítás viszont annyira megdrágult és sérülékenynek bizonyult a járvány alatt, hogy sok nagyvállalat közelebb kezdte hozni a termelést a nagyobb piacokhoz.

Mi változott? A termelés elkezdett átkerülni az USA-hoz és az EU-hoz közelebbi és olcsó munkaerővel rendelkező régiókhoz, mint Mexikó vagy Egyiptom.

• A folyamatnak szerepe lehet az ázsiai akkumulátorgyárak magyarországi terjedésében is.

Alulnézet: a 250 ezres texasi Laredo határátkelőjének áruforgalma már nagyobb, mint a Los Angeles-i kikötőké, miközben a határ túloldalán gigantikus ipari park épül (a képen) az amerikai piac kiszolgálására (videó a parkról).

Felülnézet: míg korábban a nagyobb cégek, például a Walmart, szinte csak olyannal tárgyaltak, aki Kínában gyártatott, most már kizáró ok, hogy egy beszállító Kínában állítson elő mindent.

• Tehát a világ legnagyobb kereskedőcégei erőltetik rá a beszállítóikra a diverzifikációt, így a regionalizációt.

Igen, de: a folyamat azért is tart előrébb Mexikóban, mert valójában már a Trump alatt bevezetett vámokhoz elkezdtek alkalmazkodni kínai cégek.

• A vámok megkerüléséért az egyik Mexikóban terjeszkedő cég előbb Thaiföldön, majd Ukrajnában vett egy gyárat, végül a járvány alatt döntöttek úgy, hogy még közelebb jönnek az USA-hoz.

Következmény: a Mexikóban készített termékeket „Made in Mexico” címkével vámmentesen árulhatják Észak-Amerikában. A globális kereskedelem tehát látszólag regionalizálódik, valójában egy komplexebb folyamatról van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVéget vet a globalizációnak a háború a világ legnagyobb vagyonkezelője szerintA Blackrock vezérigazgatója hosszabb távon az energiaátmenet gyorsulására is számít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem jött be a jóslat, nem fordította vissza a járvány a globalizációtA cégek inkább küzdenek az ellátási láncok megszakadásának jelenlegi következményeivel, mint hogy viseljék a termelés hazatelepítésének tartósan magasabb költségeit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat ellátási lánc globalizáció Kína Mexikó Olvasson tovább a kategóriában