Az egyre forróbb európai nyarak egy sajátos kulturális különbséggel szembesítik az amerikai turistákat
Több Dél-Európába látogató amerikai turista panaszkodott a Tiktokon az ingyenes ivóvízvételi lehetőségek hiányára, főleg a júliusi kánikula következtében fogalmaztak meg szélsőséges véleményeket, derül ki a Washington Post cikkéből.
„Az útra szánt pénz felét vízre költöm, esküszöm” – panaszkodott egy washingtoni tiktokker, és bár Rómában például tilos a szökőkutakból vizet vételezni, a múlt hónapban például a Trevi-kútba is bemászott egy turista, hogy feltöltse a kulacsát.
Miért fontos ez? Az éghajlatváltozás kikezdi a hagyományos dél-európai turistaközpontok népszerűségét – miközben az olyan északabbra fekvő térségek, mint a lengyel tengerpart egyre kedveltebb desztinációkká válnak.
A szélsőséges melegben ráadásul sokkoló lehet a távolról érkező turistáknak a vízhez jutás Európában ismert gyakorlata az amerikai lap szerint, tovább rontva az utazás élményét.
Víz, jéggel, ingyen, korlátlan mennyiségben – a tengeren túli éttermekben többnyire ezzel fogadják a szomjas vendégeket, miközben az európai vendéglátóknál sokszor olcsóbb a sör vagy a bor a palackozott víznél, amit alapvetően felszolgálnak pincérek, amennyiben vizet kérnek tőlük.
Csapvizet jellemzően külön kérésre hoznak, és az ingyenes szomjoltó pótlásával sem igyekeznek általában az éttermekben.
Igen, de: a történelmi városokban a szökőkutak mellett általában ivókutak is működnek, Rómában például interaktív térkép is segíti ezek megtalálását. Igaz, a nyilvános vécék melletti ezüstszürke ivókutakhoz szokott amerikai turisták számára ezek látványa szokatlan lehet.
Mi várható? Ragaszkodni a csapvízhez és jeget kérni kifejezetten „amerikai” szokás, amivel az európai pincérek is egyre gyakrabban szembesülhetnek. A problémakört bizonyos országokban a törvényhozók is felismerték már, Spanyolországban például tavaly óta kénytelenek az éttermek csapvizet biztosítani a vendégeiknek, sőt, uniós szinten is felmerült a kérdés.
Magyarországon 2009-ig volt hatályos egy olyan rendelet, amely értelmében ha a vendég italt nem rendelt, úgy külön kérés nélkül is kell hideg ivóvizet biztosítani.
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.