Más típus az amerikai szivárogtató, mint híres elődei, de még jobban megjárhatja

Az amerikai hatóságok még vizsgálják a lehetséges következményeit annak az adatszivárogtatásnak, amit a Pentagon nagyon súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak nevezett, és amellyel túlzás nélkül napok óta tele van a világsajtó. A most nyilvánosságra került, eredetileg az amerikai hírszerzés által gyűjtött szigorúan titkos információk a riportok szerint részleteket tartalmaznak az Ukrajnában zajló háborúról, az ukrán hadsereg tervezett tavaszi offenzívájáról, nyugati országok Ukrajnában működő speciális katonai egységeiről, az ukrán hadsereg fogyatkozó légvédelmi kapacitásairól, az orosz hadsereg veszteségeiről. De az érintett témák köre ennél szélesebb: szintén részletek kerültek napvilágra az ENSZ vezetőjének privát beszélgetéseiből, és arról, hogy Egyiptom titkos rakétaszállítmányokat tervezett küldeni Moszkvának.

A szivárogtatás a szakértők szerint minimum az elmúlt tíz év legnagyobb volumenű amerikai nemzetbiztonsági botránya, és bár Joe Biden amerikai elnök azt mondta, tudomása szerint nincsenek súlyos közvetlen következményei az esetnek, a nyilatkozatot a szakértők inkább gyors kármentésként értelmezik.

A legmagasabb szinten titkosított, szenior kormányzati szereplőknek készített belső jelentés kiszivárgásának az orosz-ukrán fronton is következményei lehetnek, közvetlenül pedig sérthetik az amerikaiak és szövetségeseik nemzetbiztonsági érdekeit, ezzel alááshatják az amerikai kormányba és hírszerzésbe vetett bizalmat. Az is látható a nyilvánosság számára az információkból, hogy Washington lehallgatja a szövetségeseit. További közvetett következmény lehet amerikai hírszerzési csatornák és kémútvonalak elvesztése.

Ráadásul valószínű, hogy az összes nyilvánosságra került iratnak egyelőre csak egy részét dolgozták fel a lapok – a Guardian például 50, a New York Times mintegy 300 dokumentumot –, vagyis a nemzetbiztonsági kár nagyobb is is lehet az eddig feltételezettnél.

Manning, Snowden, Teixeira

A kármentés szempontjából is elemi érdek volt a szivárgás forrásának és az információ útvonalának gyors azonosítása, az FBI csütörtökön le is tartóztatott egy bizonyos Jack Teixeirát Massachusetts egyik kertvárosi részén egy magánbirtokon – érdekesség, hogy a Bellingcat és a New York Times nyílt forrásokból dolgozó oknyomozói előbb nevezték meg nyilvánosan Teixeirát a szivárogtatás potenciális felelőseként, mint a hatóságok.

Teixeirát minden bizonnyal kémkedés vádjával állítják bíróság elé, és ha elítélik, akár 20 év letöltendő börtönbüntetést is kaphat a pénzbüntetés mellett. Ha egyéb büntetőjogi vádak is bizonyítást nyernek, a börtönbüntetés még hosszabb lehet – még akkor is, ha a katonának nem állt szándékában megsérteni amerikai nemzetbiztonsági érdekeket.

Mindezek miatt Teixeira neve az elmúlt évtizedek olyan szivárogtatói mellé kerül, mint Edward Snowden, Chelsea Manning vagy Henry Kyle Frese – az előbbi elmenekült az amerikai igazságszolgáltatás elől, utóbbi kettőt elítélték Amerikában, de már nincsenek börtönben.

Az említett szivárogtatókat sokan kémnek, sőt árulónak tartják, mások olyan hősöket látnak bennük, akik az állammal szembekerülve vállalták egyfajta elemi közérdek érvényesítését államtitkok felfedésével és az állam rossz gyakorlatainak leleplezésével – abba a kérdésbe, hogy egy modern demokráciában az állam vajon milyen keretek között gyűjthet és tárolhat érzékeny információt saját állampolgárairól, illetve, hogy milyen feltételek mentén tarthat titokban információt állampolgárai előtt, most nem megyünk bele. A mostani ügy ugyanis nem erről, hanem az amerikai hírszerzés külföldi tevékenységéről szól.

Az viszont biztos, hogy Snowden, Manning és Frese tudatosan, személyes felháborodásuk következményeként, többnyire etikai motivációból szivárogtattak újságírókon és nyilvános platformokon keresztül, míg Teixeira egy mintegy kéttucat tagot számláló, főként tinédzser gémerek és fegyvermániások által látogatott zárt chatcsoportba töltötte fel a dokumentumokat. Egyrészt azért, hogy felvágjon a haverok előtt, másrészt hogy felvilágosítsa őket arról, mi történik a világban.

Melegpornós mémektől államtitkokig

A rendszeresen, időszakosan feltöltött rengeteg dokumentum ebből a Thug Shaker Central nevű zárt csoportból került ki és terjedt szét az interneten: a zárt Discord-csoportból átkerült egy nyitott, wow_mao nevű mémgyűjtő csoportba és egy Minecrafttal foglalkozó csoportba. Innen mehetett tovább különböző 4Chan-felületekre és Telegram-csatornákba, míg végül a világsajtót is elérte. (A terjedési útvonalak visszafejtéséről, ami végül Teixeira azonosításához is vezethetett, érdekes cikket írt a Bellingcat.)

A szivárogtatás forrása tehát egy 20-30 fős, jelentős részben amerikai kertvárosi házak pincéjében számítógépező tinédzserekből álló online csoport főkolomposa, bizonyos OG, vagyis Teixeira volt. A csoportban a tagok rasszista felhangú mémeket, fegyverek és videojátékok iránti szenvedélyüket osztottak meg egymással, de gyakran beszélgettek világpolitikáról is, leginkább patrióta, kissé libertárius, helyenként államellenes nézőpontból, sajátosan keverve a gamer és katonai szakzsargont némi alt-right szlenggel és triplafedelű ironikus-cinikus online humorral – például a csoport neve is egy fekete melegpornó-videóból indult mémre vonatkozik.

A beszámolók szerint a csoportnak egyfajta vezetője volt Teixeira, aki az amerikai légierőben dolgozott technikusként-informatikusként egy Cape Code-i támaszponton, otthonától mintegy 80 kilométerre. Teixeira feltehetően nem akarta nyilvánosságra hozni a több száz szigorúan titkos dokumentumot. Úgy tűnik, meg volt győződve róla, hogy ezek a dokumentumok soha nem hagyják el a zárt chatszobát.

Ettől még valószínűleg tudta, hogy mit csinál, amikor kormányzati számítógépekről kinyomtatta, majd hazavitte a szigorúan titkos dokumentumokat, hogy azokat otthonában például a konyhapulton befotózza – a felület mintázata, a dokumentumok körül látható tárgyak (ragasztó, vadászmagazinok) is hozzájárultak a gyors azonosításhoz.

Kézifegyverek és katolicizmus

A tagok gyakran kérdezték Teixeirát titkos katonai akciókról, nemzetközi politikáról, és OG nagy kedvvel válaszolt is a kérdésekre. Egyik barátja így írta le eszmecseréiket a Washington Postnak: gyakran beszélgettünk Glock kézifegyverekről és a katolicizmusról.

Egy másik barát keresztény és háborúellenes, jóravaló fiatalként írta le Teixeirát, aki egyébként olyan drámai neveket választott magának az online térben, mint „excalibureffect” vagy „jackthedripper”. Állítólag mindeközben mélyen aggódott Amerika jövőjéért.

Ugyanakkor a jelek szerint volt egy sötétebb oldala is: egy videón például az látható, ahogy rasszista és antiszemita megjegyzések után elsüt egy puskát.

Teixeira patrióta, konzervatív katonacsaládban nőtt fel, apja ugyanabban az egységben, ugyanazon a támaszponton szolgált a légierőben, anyja pedig jelenleg virágboltot működtet, korábban veteránokat segítő eseményeken vett részt.

Volt, aki kegyelmet kapott

Az továbbra sem teljesen világos, hogy az alacsony beosztásban dolgozó, a hadseregben tapasztalatlannak számító Teixeira hogyan fért hozzá a legmagasabb titkosítású dokumentumokhoz, és azokat hogyan tudta kicsempészni egy katonai támaszpontról anélkül, hogy gyanút keltsen.

A különböző amerikai szervek mindenesetre bejelentették, hogy felülvizsgálják a titkosított dokumentumokhoz való hozzáférés szabályozását és gyakorlatát.

Teixeira jó pár letöltendő börtönévre számíthat – bár láttunk már példát arra, hogy kémkedésért elítélt személy kegyelmet kapott. Chelsea Manninget 2013-ban ítélte el az amerikai hadbíróság kémkedésért és további kilenc vádpontban, miután durván 750 ezer titkosított vagy érzékeny katonai és diplomáciai dokumentumot szivárogtatott ki katonaként 2010-ben a WikiLeaks-nek. Az összesített ítélet 35 év börtön volt, de mivel az ellenséggel való együttműködés vádja alól felmentették, a halálos ítéletet elkerülte.

Manning 2013-ban közölte a nyilvánossággal, hogy magát nőként identifikálja, ekkor hagyta el a Bradley nevet. Barack Obama amerikai elnök 2017-ben hét börtönben töltött év után kegyelmet adott neki. Manning azóta beszédeket tart, és politikai pályával is próbálkozott.

Henry Kyle Frese az amerikai védelmi minisztérium alá tartozó hírszerző részlegtől szivárogtatott titkos dokumentumokat két újságírónak, akik közül az egyikkel viszonya volt. Ő csak 30 hónapot kapott, noha az ügyészség kilenc évre zárta volna el.

Az NSA-szivárogtatásért felelős Edward Snowden volt CIA-alkalmazott elmenekült az igazságszolgáltatás elől, és előbb menedékjogot, majd állandó tartózkodási engedélyt kapott Oroszországban, végül 2022 szeptemberében kapta meg az orosz állampolgárságot. 2022 decemberében tette le az állampolgári esküt.