Az orosz-ukrán háborúval kiteljesedő energiaválságnak nem csak az LNG, hanem a napenergia is nagy nyertese, ez az új beruházások volumenén látszik igazán. A világ energiatermelésében a napelemes kapacitások jelenleg 12 százalékot tesznek ki, de az EU-ban és az Egyesült Államokban is történelmi növekedésre számítanak a következő években.
Az USA-ban 2030-ra a teljes energiakapacitás 30 százalékát adnák a napelemek, az Európai Unióban pedig azt várják, hogy hét éven belül már a napenergia legyen a legnagyobb energiaforrás. Ennek érdekében tavaly 600 gigawattra emelték a napelemkapacitásra vonatkozó 2030-as célszámokat. Ha ezt sikerül tartani, hét év alatt a kapacitások megtriplázódnának. A növekedés 2022-ben már nagyon jelentős volt: egyetlen év alatt 25 százalékkal nőtt az új létesítéseknek köszönhetően az európai napelempark.
A napelemek piacán azonban akkora a kínai dominancia, hogy a félelmek szerint ezzel Európa az orosz energiafüggőséget kínaira cseréli, hasonlóan az akkumulátorok előállításához. A Financial Times elemzése szerint az európai napelemimport több mint háromnegyede Kínából jön, és Kína globális súlya a teljes napelemgyártási szektorban és a globális ellátási láncban még ennél is nagyobb.
A legfontosabb nyersanyag, a poliszilícium 79, az ebből készülő öntvények szeleteinek 97, a cellák 85 és a modulok 75 százaléka származik Kínából.
15 éve még teljesen más volt a helyzet, 2007-ben Európa volt a piacvezető egy jóval kisebb piacon: akkor a napelemes panelek harmadát még itt gyártották le. Kína ezután tette központi prioritássá a megújuló energiagyártás felfuttatását, amire Európának a fő válasza egy 50 százalékos vám kivetése volt a kínai napelemekre, majd amikor erre Kína válaszlépésként az európai borok és luxusautók vámját emelte meg, az EU visszakozott, inkább egy árplafonban állapodott meg Kínával, aminek aztán az európai napelemgyártók itták meg a levét.
2011 óta Kína 50 milliárd dollárt fektetett be új napelemgyártó kapacitások létesítésébe, tízszer annyit, mint Európa. A kínai napelemgyártást Amerika és az EU többek között a hszincsiangi (a nyugat-kínai tartományban állítják elő a világ poliszilíciumának nagyjából 40 százalékát) kényszermunka és az ujgurok elnyomása, valamint az energiaigényes gyártáshoz használt piszkos energia miatt bírálja, hiszen Kínában az jelentős részben szénerőművekben előállított árammal történik. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az európai energiapiac zöldítése egyelőre a kínai napelemforradalomtól függ, Kína nélkül a megújulókra való átállás jelenleg nem lehetséges.
Az Európai Bizottság ezen a kiszolgáltatottságon szeretne változtatni azzal a nulla nettó kibocsátású iparról szóló tervezettel, amit múlt héten terjesztett elő a Bizottság. A cél a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása a zöld árnyalatú “visszaiparosítás” és az energiafüggetlenség jegyében: a konkrét számok szerint az EU megújuló energia gyártó kapacitását 2030-ra meg kellene dupláznia, hogy az európai energiaigények legalább 40 százalékát hazai gyártásból lehessen kielégíteni.
A bizottsági javaslat ezt részben a megújulóenergia-gyártásba való beruházások nagyobb támogatásával kívánja elérni, de az iparágban nem tartják kizártnak, hogy akár a napelemgyártás környezeti és emberi jogi kritikáira való hivatkozással újra erőteljesebben korlátozni kívánják az Európába irányuló kínai exportot.
Hogy ez mennyiben fogja segíteni az európai napelemgyártás felfuttatását, kérdéses, hiszen a komplex kínai ellátási lánccal szemben Európában súlyos hiányok vannak a szegmensben. Különösen az alapanyaggyártás hiányzik Európában, a német Wacker az egyetlen komolyabb méretű poliszilíciumelőállító a kontinensen.
A kapacitáshiányokhoz hasonló mérvű probléma az árhátrány: az alacsonyabb energiaköltségek és egyéb tényezők miatt a kínai napelemek nagyjából 30 százalékkal olcsóbbak, mint az Európában gyártottak. Ha a kínai exportot visszaszorítják, a napelemek jelen állás szerint jóval költségesebbek lennének, az emiatt csökkenő kereslet pedig az európai zöld célokkal ellentétes hatást érhetne el – figyelmeztetnek a bizottsági javaslat közvetett hatásaitól tartó napenergiapiaci szereplők.
