Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 19. 13:53 Világ

Egy folyamatos megújulásra képes, nagy hagyományú szervezet: a Cosa Nostra

Amikor Matteo Messina Denarót január közepén egy jó századnyi olasz rendőr elfogta a palermói helyi Kékgolyó utcában az onkológiai klinika előtt, az „utolsó keresztapa” letartóztatását korszakos sikerként ünnepelte a sajtó, Georgia Meloni olasz miniszterelnök is azonnal Szicíliába sietett. A harminc évnyi bujkálás után, a betegségéről szóló füleseknek köszönhetően elfogott Denaro jelkép volt: a Corleone klán talán utolsó igazi feje, akinek közvetlen szerepe volt a kilencvenes évek eleji leszámolásokban és terrorista merényletekben is.

A szicíliai maffia azóta szervezetileg is átalakult, jóval nagyobb a súlya a helyi családoknak és vezetőknek, emiatt mondják a szervezett bűnözés szakértői, hogy egyetlen hajdani, az elmúlt években ráadásul egyre inkább elmagányosodó vezető elfogása önmagában nem rengeti meg a maffia pozícióit. Az is kérdéses, hogy Denaro nem inkább magát adta-e fel, vagy legalábbis hagyta magát elfogni élete utolsó szakaszához közeledve. A találgatások szerint bebörtönzött maffiózók szabadon engedése lehetett az esetleges alku tárgya, de Denaro bizonyára a régi nagy leszámolásokról, az állam és a Cosa Nostra közötti összefonódásokról is kulcsfontosságú információkat tudna megosztani, már ha nem kötné az omertà sírig tartó törvénye.

Harminc évvel ezelőtt, amikor a most elfogott Denaro a „főnökök főnöke”, Salvatore Toto Riina alá tartozott, a Cosa Nostra legbrutálisabb periódusát élte. A maffia politikai szövetségesein, akik addig erős védelmet biztosítottak, ekkoriban egyre nagyobb volt az európai nyomás, hogy tegyenek végre érdemi lépéseket a szervezett bűnözéssel szemben. A törvényi szigorítások és valódi nyomozások kiváltották Riina bosszúját. Ez 1992-93-ban egy sor gyilkosságban, emberrablásban és köztéri robbantásokban kulminált. Az olasz állam elleni háborúban ekkor ölték meg Giovanni Falcone és Paolo Borsellino vezető ügyészeket, és rabolták el, fojtották meg és oldották fel savban a holttestét egy a hatóságokkal együttműködő bűnbánó maffiózó, Giuseppe Di Matteo 12 éves fiának.

Azóta a Cosa Nostra súlyos sebeket kapott, amiben nagy szerepe volt a maffiaellenes új egységek felállításának, a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb törvényeknek. Például annak, hogy az elfogott maffiózókat magánzárkába rakhatták, vagy hogy a helyi településvezetőket akár két évre fel lehet függeszteni a hivatalukból a szervezett bűnözéssel faló összefonódás gyanúja esetén.

Ennek látványos az eredménye az olasz emberölési statisztikákban is. Míg 1991-ben 1916 gyilkosságot követtek el az országban (ezek közül 718-at kötöttek össze a hatóságok a szervezett bűnözéssel), 2020-ban már csak 271-et. Lakosságarányosan ezzel Olaszországban van a harmadik legkevesebb gyilkosság Európában, csak Izlandon és Szlovéniában jobb a helyzet.

A Cosa Nostra azonban valójában messze nem gyengült meg ennyire, csak éppen stratégiát váltott – állítja Gianmarco Daniele, a milánói Bocconi Egyetem szervezett bűnözés gazdaságával foglalkozó kutatója. Az állammal folytatott háború helyett visszavettek a gyilkosságokból, és az erőszakot immár kevésbé látványos formában folytatták. Bár a zsarolások, a csempészet és a korrupció megy tovább, parlamenti képviselők és ismertebb politikusok helyett inkább helyi köztisztviselőket és polgármestereket fenyegetnek meg. Ez sajátos választási ciklikusságot mutat: megválasztásuk után az újonnan belépők nagy eséllyel számíthatnak a maffia gyors jelentkezésére.

A helyi szintű fenyegetések jobban célzottak, és ezek sokkal kisebb eséllyel kerülnek be az országos nyilvánosságba is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezett bűnözés hálózatai ténylegesen annyira visszaszorultak volna, sőt: gazdasági szektorokban és földrajzilag is kiterjed a tevékenységük, amit többek között az eljárásokban lefoglalt ingatlanok száma és értéknövekedése is jelez – mellesleg a szicíliai maffia egyre inkább megjelenik Észak-Olaszországban is.

Ez a stratégiaváltás jelentős részben éppen a most elfogott Denaro sikere volt, aki ezzel több korszakot is meghatározó figura a maffia történetében – mondja Felia Allum, az angliai Bath Egyetem kutatója.

Kivágott képkocka a Matteo Messina Denaro elfogásakor kiadott palermói rendőrségi videóból. Fotó: AFP / az olasz csendőrség sajtóosztálya

Denaro maga ugyan rendkívül erőszakos volt, de tanulva a kilencvenes évekbeli tapasztalatokból, ő tette rejtőzködőbbé a szervezetet. Ahogy ő maga alámerült, és saját városában élve évtizedeken át kibekkelt, a Cosa Nostra is kevésbé látványos működésmódra állt át. Mint Allum fogalmaz:

Ha véres gyilkosságokkal ölsz, ahogy a maffia hagyományosan tette, felhívod magadra a rendőrség figyelmét. Ha viszont láthatatlanná válsz, megkötheted a megállapodásokat a segítőiddel és azokkal, akik majd tisztára mossák a pénzed.

Miközben a Cosa Nostra továbbra is egy sor illegális tevékenységben van benne, és alapvetően ezekből szerzi ma is a vagyonát, a kétezres évektől egyre erősebben jelent meg a legális gazdaságban. Ez egy sajátosan 21. századi maffiastratégia: az erőszak, fenyegetés, az illegális tevékenységek, a hallgatás és a helyi közösségekben való szociális gondoskodás keveréke, ami egyre erősebben tolódik el a törvényesnek látszó üzletek és politikai megbízások szürkezónájába.

Denaro az idők szavát meghallva nem utolsósorban a zöld energiába fektetett, hogy tisztára mossa a pénzét. 2013-ban az olasz hatóságok Trapani mellett elfogtak egy Vito Nicastri nevű férfit, akit a sajtó akkoriban egyszerűen a szicíliai „szelek urának” titulált a nap- és szélenergia-érdekeltségei miatt.Ezek nem voltak éppen csekélyek: elfogásakor 1,3 milliárd eurót foglaltak le a hatóságok, a pénz zöme európai uniós és olasz energiaprojektekből származott. Nicastri szoros kapcsolatban állt Denaróval is.

A Cosa Nostra a 19. század végén a helyi citrom- és narancsüzlet mentén jött létre: miután kiderült, hogy a citrusok jók a skorbut kialakulása ellen, a szicíliai termelők hirtelen komoly exportbevételekre tettek szert a tengerentúli szállításokból. A korai maffia ekkor hatékony védelmezőként és üzleti közvetítőként lépett fel. Később azonban a Cosa Nostra mindig képes volt megújulni, és újabb gazdasági szektorokat meghódítani.

A szerencsejáték, a hulladékbiznisz és az építőipar tartósan a legerősebben fertőzött ágazatok Olaszországban, a 2009-es tragikus aquilai földrengés utáni újjáépítések igen komoly hasznot hoztak a maffiának. De ma már az egészségügy, az idősgondozás, a sport, a közlekedés, a logisztika és a biztonsági szolgáltatások piacán is jelentős súllyal van jelen a szervezett bűnözés. Az ENSZ bűnügyi szervezete, az UNICRI jelentése szerint a maffia leginkább azokban a szektorokban és helyeken tud meghatározóvá válni, ahol gyenge a verseny, nincs hatékony állami védelem, ugyanakkor a helyi gazdaság különösen kiszolgáltatott az állami beruházásoknak, és monopolisztikus a gazdasági struktúra. Mint a jelentés fogalmaz:

„Minél nagyobb az állam jelenléte, annál nagyobb a korrupciós potenciál” – és a meghajlított közbeszerzéseken a maffia lehetőségei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olasz maffia ráment az EU-s forrásokra, és megszállta a teljes élelmiszerláncotA földektől az éttermekig mindenhová beépült a maffia. Ez teljesen logikus, hiszen a gazdaság hitelválságban szenved, a bűnszervezeteknek viszont rengeteg készpénzük van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olasz maffia már ott tart, hogy nemzetközi kötvényeket bocsátanak kiAz elit ügyfeleknek kínált befektetés eleve visszás volt, de aztán kiderült, hogy a maffia lejárt számlái is bekerültek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA sértett programozó, akiből a világ legnagyobb maffiafőnöke lettA globális bűnözés Mark Zuckerberg-je tíz év alatt lett önzetlen szofterfejlesztőből zsoldosokat irányító nemzetközi hadúr. Paul Le Roux története megmutatja, hogy a globalizáció árnyékvilágában is van innováció.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Cosa Nostra maffia Olaszország szervezett bűnözés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.