Nem minden nyugati fegyver igazolta hírnevét Ukrajnában

Egymást követik a bejelentések, de a németek még mindig hezitálnak a tankokkal kapcsolatban – így foglaltuk össze csütörtök reggeli cikkünkben a pénteki, Ukrajnát hadfelszereléssel segítő országok németországi találkozójának előzményeit, és a lényeg ezt követően sem változott, miközben persze sok, előzetesen csak lebegtetett felajánlás hivatalossá vált.

A svéd csomaggal kapcsolatban például biztossá vált, hogy tucatnyi Archer önjáró löveget és 50 darab CV90-es lövészpáncélost tartalmaz, és mivel mindkét fegyver kifejezetten jó hírnévnek örvend, valószínűleg jó hasznukat veszik majd az ukránok. Szintén bejelentették a legújabb amerikai csomag tartalmát, amelyből az Avenger légvédelmi rendszert, valamint a 90 Stryker kerekes páncélozott csapatszállítót és az 59 Bradley gyalogsági harcjárművet érdemes kiemelni. (Utóbbiak minden bizonnyal a korábban bejelentett 50 darabon felül értendők.)

Hiányzik viszont a listáról az GLSDB 150 kilométeres hatótávolságú rakéta, amelynek átadását sokan biztosra vették a Politico szerda esti cikke után. Nem kizárt, hogy ez fizikailag nem áll még rendelkezésre – korábban nem érkezett rá rendelés -, pedig ez az egyik olyan fegyver, amelynek azonnali és látványos hatása lehetne a harcok menetére. Az amerikai Abrams tankok hiánya nem számít meglepetésnek, és ez egyben azt is jelenti, hogy a Leopard 2-es harckocsik átadása körüli huzavona is tovább folytatódik. (Ennek hátteréről részletesen írtunk csütörtöki cikkünkben.)

Két fegyver hiánya olyan szempontból lehet feltűnő, hogy korábbi csomagokban viszonylag gyakran szerepeltek. Mostani hiányuk talán a kétséges harctéri teljesítményükkel függhet össze, amelyről pár napja a CNN közölt egy cikket. Az egyik a Switchblade 300-as kamikaze drón, amely nagy felhajtást kapott, amikor az ukrán arzenálba került, de a CNN katonai forrásai szerint egyértelműen csalódás a teljesítménye. Ugyan a napokban is jelent meg felvétel lövészárokban lévő orosz katonák elleni bevetéséről, de ez aránylag ritkának számít, ráadásul a szóban forgó katonákat már előtte alaposan helybenhagyta az ukrán tüzérség. Korábban az ukránok kísérleteztek azzal, hogy páncélosok ellen alkalmazzák ezt a drónt, nem túl nagy sikerrel – igaz, ezt eleve páncélozatlan célok elleni bevetésre szánta a gyártó. Páncélosok ellen a még kiforratlan Switchblade 600 szolgálna, de ennek ukrajnai bevetéséről egyelőre nincs bizonyíték.

A másik, a CNN cikkében említett, nem teljesen pozitív megítélésű fegyver az M777-es vontatott tarack. Ezt az ukrán tüzérek kifejezetten szeretik, ám a hírek szerint hajlamosak túlhasználni, a megengedettnél több lövést leadva rövid idő alatt, ami miatt a cső nagyon gyorsan elhasználódik. Igaz, ez elvileg nem kellene, hogy meglepetést okozzon, hiszen ez minden tüzérségi fegyverre elmondható, de az M777-es valószínűleg érzékenyebb az átlagnál. (Egyébként pár hónapja a német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveggel kapcsolatban is jelentek meg hasonló hírek.)

Emellett a túlélőképességgel akadnak gondok: a leszállított 152 darab M777-es közül 28 már bizonyítottan megsemmisült, további három pedig megrongálódott. Ez persze nem kifejezetten a fegyver hibája, hanem abból fakad, hogy a kiterjedt drónhasználat miatt mindkét oldal felderítése sokkal gyorsabb és jobb, mint bármikor korábban. Egy vontatott löveget pedig csak sokkal lassabban lehet elvinni egy tüzelőállásból, mint amire egy önjáró löveg képes, így könnyebben eléri az ellenség csapása.

Az ukránok számára jó hír, hogy a már említett svéden túl is érkezett ilyen felajánlás: a dánok átadják teljes, 19 darabos Ceasar-készletüket Ukrajnának. De persze az ukránok a vontatott tarackokat sem fogják visszautasítani, az észtek például egyaránt küldenek nyugati (FH-70) és szovjet (D-30) eredetű lövegeket. Ráadásul ezek mindegyike szolgál már Ukrajnában, így nem terheli meg még jobban a rengeteg típus ellátásával küzdő ukrán műszaki-logisztikai rendszert.