Moszkva évek óta dollármilliókat költ vesztegetésre, hogy világszerte barátokat szerezzen
A Krím-félsziget megszállása óta az oroszok több mint 300 millió dollárt költöttek arra, hogy politikusokat és hivatalos személyeket vesztegessenek meg több mint kéttucat országban – írja a Guardian egy nemrég titkosítás alól feloldott amerikai diplomáciai táviratra hivatkozva.
A táviraton Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminiszterének aláírása szerepel, a benne szereplő információk szerint a felhasznált összeg célja az volt, hogy Moszkvának kedvező döntések szülessenek, illetve hogy általános szimpátia alakuljon ki az Orosz Föderáció irányába ezekben az országokban,. Ugyanakkor nem nevezték meg azokat a személyeket, akikhez a pénzek érkezhettek.
A Guardian szerint a Biden-adminisztráció egyik fontos feladatának tekinti, hogy a Moszkva politikai és katonai céljaihoz kapcsolódó hírszerzési jelentések kikerüljenek a titkosítás alól, miután egyértelművé vált, hogy jók voltak azok az értesülések is, miszerint Oroszország támadásra készül Ukrajna ellen.
A dokumentum szerint az oroszok különböző szervezeteken keresztül juttatták el a pénzt a politikusoknak – Európában erre a különböző tanácsadócégeket, míg Közép-Amerikában, Ázsiában a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az állami szervezeteket használták, az viszont nem derül ki, hogy a 300 millió dolláros összeg hogyan jött ki a hírszerzésnek.
A távirat tartalmának nyilvánosságra hozatala szokatlan lépés a diplomáciában, ezeket az üzeneteket alapvetően szenzitív információként adják fel, mert megtalálhatóak benne például azok a kérdések, melyeket az Egyesült Államok nagyköveteinek fel kell tennie a fogadó országuk képviselőinek az orosz befolyással kapcsolatban, illetve javaslatokat is kell adniuk arra, hogyan lehet visszaszorítani az oroszok térnyerését – a listán szerepelnek olyan javaslatok, mint a szankciók bevezetése, beutazási korlátozások elrendelése és a tikos pénzügyi tranzakciók felfedése.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
