A második negyedévben Németország 14 legnagyobb városából hétben megállt a lakásárak emelkedése, bizonyos helyeken az árak már elkezdtek csökkenni is. A német sajtó az Immowelt ingatlanportál felmérésére (pdf), illetve adataira támaszkodva számol be a trendfordulóról.
A piacot a magas kamatkörnyezet, a magas infláció, és az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány, illetve az ellátási láncok körüli problémák okozta bizonytalanságok egyaránt komolyan befolyásolták. Az 500 ezernél nagyobb lakosú 14 német városból 13-ban most már csökken a kereslet az ingatlanok iránt.
Ennek legfőbb oka a magas kamatszint, amely mellett jelentősen szűkült a hitelképes vevők köre, vagyis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy saját lakást vásároljanak. Az Immowelt mérései szerint a portálon meghirdetett ingatlanokra az idei második negyedévben 17 százalékkal kevesebb érdeklődő jelentkezett, mint a tavalyi hasonló időszakban.
Eladni viszont jóval többen szeretnének, a nagyvárosi kínálat egy év alatt 29 százalékkal ugrott meg.
A két jelenség azonban összefügghet, hiszen ahogy egyre nehezebbé válik az értékesítés, az ingatlanok nagyobb arányban ragadnak be hosszabb távra az ajánlatok között.
Münchenben például 2021-hez képest most 27 százalékkal több ingatlant kínálnak eladásra, de 18 százalékkal kevesebb az érdeklődő vevő. Kölnben még extrémebb a helyzet, ott egy év alatt 54 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak száma, a potenciális vevők azonban 20 százalékkal kevesebben lettek.
Berlin és Hamburg esete különleges, ezekben a városokban az önkormányzat beavatkozott a piacba, a főváros például ársapkát akart tenni a bérleti díjakra, ami ugyan elbukott a bíróságon, de a kereslet továbbra is alacsony, és a kínálat is szűkös.
Míg a tavalyi harmadik negyedévben még mind a 14 városban emelkedtek a lakásárak, idén már három városban stagnálást, négyben pedig csökkenést mértek. Látszik, hogy a trend a legdrágább helyeken fordult meg, az öt legdrágább német város közül háromban, Münchenben, Frankfurtban és Kölnben is árcsökkenés tapasztalható.
München továbbra is a legdrágább város, az adatok szerint az átlagos négyzetméterár jelenleg 9551 euró (cikkünk írásakor ez 3,9 millió forint), de tavaly ilyenkor még 9626 euró volt. Frankfurtban 6554, Kölnben pedig 5348 eurós négyzetméterárat mért az Immowelt.
Az árak emelkedése még kitart Nürnbergben, Brémában, Drezdában és Dortmundban (ezekben a városokban átlagosan 2 százalékos a drágulás egy év alatt), és bár Hamburgban, illetve Stuttgartban is emelkedést mértek, az már csak 1 százalékos volt.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
