(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2020 utolsó céges ügyféleseményén közösen örültünk annak, hogy rekord gyorsasággal elkészültek az első koronavírus-vakcinák, és elindulhattak az oltások. Akkor is sejteni lehetett azonban, hogy a vakcina léte önmagában nem jelenti azt, hogy elfelejthetjük a pandémiát. Ahogy akkor fogalmaztunk: a modern kor legnagyobb logisztikai kihívása előtt áll az emberiség. A lehető legrövidebb idő alatt a Föld népességének jó részét át kellene oltani ahhoz, hogy megnyugtatóan magunk mögött hagyhatjuk a járványt. A 2021-es év bebizonyította, amit sejteni lehetett: különböző okok miatt ez lehetetlen küldetés, így az idei évünket is a járvány újabb és újabb hullámai határozták meg, és a Covid minden jel szerint 2022-be is velünk marad a makrogazdasági kilátásokat övező egyik legnagyobb bizonytalanságként.
Az újabb és újabb hullámok már idén is egyre kisebb sebeket ejtettek a gazdaságokon, a vállalati szektor, a háztartások és a kormányok egyre jobban alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A védekezési stratégiák kifinomultabbá váltak (amit a fejlett világ növekvő átoltottsága is támogatott), a „zéró tolerancia” elvével Kína kivételével minden ország felhagyott. Totális lezárások és az első-második hullámhoz hasonló súlyos recesszió így egyetlen 2022-es alapforgatókönyvben sem szerepel. A koronavírus azonban egyértelműen a legfontosabb kockázati faktor a növekedési kilátások szempontjából. Lokális korlátozások bármikor, bárhol előfordulhatnak, a beszállítói láncokban bármikor, bárhol új törések keletkezhetnek, a pszichológiai, bizalmi tényezők pedig korlátozások nélkül is visszafoghatják a növekedést.
A járvány első közel két évében nagyjából szinkronizált mozgásokat láthattunk: egyszerre zuhant a mélybe a gazdasági aktivitás a világ nagy gazdasági régióiban, majd nagyjából egyszerre indult meg a kilábalás is a korlátozások feloldásával. 2022-ben a nagy összhang valószínűleg megtörik, és akár nagyobb különbségeket is láthatunk a régiók, egyedi országok teljesítménye között. Globálisan folytatódik a növekedés, de nagyobb eltéréseket eredményezhet a növekedési ütemek között a járványhullámok időbeli lefutása, az arra adandó járványügyi válaszok, az eltérő költségvetési és monetáris politikák, illetve az, hogy a háztartások mennyire lesznek képesek átvenni a visszahúzódó költségvetési politikák keresletösztönző szerepét.
Amíg a növekedési kilátásoknál a lefele mutató kockázatok, addig az inflációs kilátások esetében egyértelműen a felfele mutató kockázatok dominálnak.
Mára nyilvánvaló vált, hogy az infláció a vártnál jóval tovább marad néhány éve elképzelhetetlenül magas szinten. A globális beszállítói láncok problémái még hosszú hónapokig feszültségeket okoznak a kínálati oldalon (az optimista várakozások szerint 2022 második felében oldódhatnak érdemben), ami az erős kereslettel, a sok gazdaságban rendkívül feszes munkaerőpiaccal és gyorsuló bérdinamikával egyetemben tartósabban magas inflációt eredményez. Minél tovább gyorsul/ragad magasan az infláció, annál nagyobb eséllyel mozdulnak felfele az inflációs várakozások. Ezekre a kockázatokra pedig a jegybankoknak is reagálniuk kell.
Az elmúlt hónapokban egyre több jegybank vágott bele a normalizálásba, esetenként jelentős kamatemeléseket végrehajtva, de decemberben már a Fed és az EKB is bedobta a törölközőt. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény hosszú hónapokig mantrázta, hogy az infláció megugrása átmeneti, 2022-ben jelentősen lassulni fog a pénzromlási ütem, így lehetőség van a laza monetáris kondíciók fenntartására mindaddig, ameddig a Fed második célja, a teljes foglalkoztatottság nem valósul meg.
Decemberben azonban a kamatokról döntő testület (FOMC) ülése utáni közleményből eltűnt az „átmeneti” jelző, sőt a magas infláció tartós voltát hangsúlyozta a dokumentum. E mellett döntés született a kötvényvásárlási program gyorsított lezárásáról, és az alapkamatpályára vonatkozó prognózis is drasztikusan felfele mozdult. 2022-ben az FOMC tagjai átlagosan három kamatemelést tartanak szükségesnek a korábbi egy lépéssel szemben, amit 2023-ben újabb három szigorító lépés követhet. Bár a Fed továbbra sem gondolja, hogy bér-ár spirál alakulna ki a gazdaságban, azt elismerte, hogy az infláció gyorsulása a termékek és szolgáltatások egyre szélesebb körében figyelhető meg, így szükséges a monetáris politika korrekciója.
Kontinensünkön az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre kamatemelésről még nem beszél, de a monetáris politikai irányultság itt is szigorúbbá vált, pontosan tükrözve a felfele mutató inflációs kockázatokat. Itt sem beszél már senki „átmeneti” inflációs sokkról, sőt a stáb frissített előrejelzései szerint az inflációs cél elérése időben sokkal korábbra tolódik; akár már 2023-ban a 2 százalékos cél körül stabilizálódhat a pénzromlási ütem – korábbi kamatemelést maga után vonva.
A piacok nyugodtan fogadták a szigorú hangvételre váltást. A piacok értelmezése szerint a két nagy jegybank nem illúziókban ringatja magát, hanem monetáris politikáját a realitásokhoz igazította. Ez pedig a hitelesség és ezen keresztül a várakozások horgonyzása szempontjából kulcsfontosságú.
Mindkét jegybank hangsúlyozta persze, hogy óriási a bizonytalanság mind az infláció, mind pedig a növekedési pálya tekintetében, a beérkező új adatok és információk tükrében a döntéshozók helyzetértékelése is változhat 2022 során. A ma vártnál korábban, később, kisebb vagy nagyobb mértékű kamatemelésekre is sor kerülhet, de akár lazító irányba is mozdulhatnak. Ahogy az elemzők, úgy a jegybankok sem adhatnak garanciát aktuális prognózisaikra. De nem is az a fontos, hogy pontosan mikor és milyen lépések jönnek. A piac számára sokkal relevánsabb, hogy a frissített előrejelzések és a kommunikáció azt mutatja, hogy az EKB és a Fed is szembenéz a valósággal, és kész határozottan lépni, ha eljön az idő. Ez pedig kiemelt jelentőségű a transzparencia és a hitelesség szempontjából.
2022-ben sem fogunk tehát unatkozni, a ma érvényes előrejelzések többször és akár nagyobb mértékben is változhatnak. Az elcsépelt mondás szerint csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Erre pedig a gazdasági élet minden szereplőjének készülnie kell, érdemes a jövő évi terveket is többféle forgatókönyv mentén elkészíteni, és végiggondolni, hogy a felmerülő kockázatokat hogyan kezeljük.
Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.
