Egyre nagyobb szerep jut az űreszközöknek a klímaváltozás ellen folytatott harcban, a különböző műholdas megfigyelőrendszerek ugyanis minden jel szerint új szintre fogják emelni a közeljövőben az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális ellenőrzését. Sajtóhírek szerint a novemberi glasgow-i klímacsúcson fontos megegyezések születhetnek ebben a témában is, a koncepciót az Egyesült Államok mellett az ENSZ és az Európai Űrügynökség is támogatja. A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés ugyanakkor új lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba -írta a Wall Street Journal.

CO2, CH4

Az utóbbi években a szén-dioxid mellett egyre több szó esik a metán (CH4) légköri jelenlétéről, és annak káros hatásairól, elsősorban jelentős hőmegkötő képességéről, ami miatt a légkörbe eresztett metán mintegy 10 évig fűti a klímánkat – éppen emiatt ad viszont lehetőséget arra, hogy csökkentésével viszonylag gyorsan mérsékeljük a klímakrízis hatásait.

Metán természetes úton is bőven kerül a légkörbe, például szerves anyag bomlása során mocsaras, vizes élőhelyek közelében. Az emberi kibocsátás elsősorban az állattenyésztéshez, mezőgazdasághoz, földgáz- és kőolajtermeléshez köthető. Az egyik legfontosabb levegőszennyező a szarvasmarha tartás, amelyet az állatjóléti megfontolások mellett leginkább ezért, környezetvédelmi alapon szeretnének sokan visszaszorítani.

Ahogy az Euronews összefoglalója kiemeli: a Copernicus klímaváltozási szolgálat adatai szerint 2020-ban volt az eddigi legmagasabb a légköri metán koncentrációja. Bár egyelőre nem könnyű meghatározni a légkörben a természetes és az emberi tevékenységből származó metán arányát, egyre biztosabb, hogy az emelkedésért leginkább az ipari tevékenység a felelős.

Egy számítás szerint, ha 4 év alatt 45 százalékkal csökkentenénk az olaj- és fölgáztermelésből származó metánkibocsátást, az 1300 széntüzelésű erőmű bezárásával lenne egyenértékű.

Az Európai Unió éppen ezért tűzte ki célként, hogy 2030-ig 35 százalékkal szorítsa vissza a metánkibocsátását, de az Egyesült Államok is 35 millió dolláros programot indított az olaj-, földgáz- és szénipari metánkibocsátás visszaszorítására.

Globális ellenőrzés 

Mindehhez viszont döntő jelentőségű a szuperszennyezők lokalizációja, a szivárgó pontok felkutatása, és az, hogy sok és egységes, globális adatunk legyen. Ez azért is fontos, mert egy tavalyi kutatás alapján erős a gyanú, hogy az olajipari cégek rutinszerűen és szándékosan szivárogtatnak metánt a légkörbe, de ezt nem vallják be.

A szivárgó metán forrásainak megtalálásával, légköri adatok és műholdképek elemzésével évek óta próbálkoznak különböző vállalkozások, de az áttörést a kanadai GHGSat produkálta tavaly, amikor műholdjaival 2019-ben azonosította azokat a türkmenisztáni metánszivárgásokat, amelyek az országot a világ egyik legnagyobb emberi eredetű metánkibocsátójává tették. Az azonosítás és az abból következő diplomáciai nyomás következményeként Türkmenisztán leállította a levegőszennyezését. 

Tavaly a GHGSat további két olyan metánmegfigyelő műholdat juttatott fel az űrbe, amely gyakorlatilag bárhol a világon képes gázvezetékekre vagy olajkútra ráközelíteni. Innentől kezdve viszont tényleg nagyon kevés hely lesz a világon, ahol a metán szivárgása titokban maradhat.

Fotó: AFP/Europress/GHGSat

A Harvard Egyetemen 88 millió dolláros amerikai és új-zélandi kormányzati forrásból a MethaneSAT-rendszert is fejlesztik, amely a tervek szerint egy év múlva állna fel.  

A Kayrros nevű monitorozó és adatelemző cég is mutatott fel sikereket a közelmúltban. Már keringő európai műholdak adatai alapján közölték: Oroszországban 40 százalékkal ugrott meg a gázlétesítményekből és különbőző gázcsövekből származó metánkibocsátás. Ezt Putyin azzal söpörte le, hogy majd fellövik a saját, orosz műholdjaikat, később a Gazprom viszont több masszív szivárgást elismert.     

Feszültség a levegőben

A világ metánszivárgásairól szóló információk tehát meglehetősen értékesek, mostanra magáncégek, kormányok és a különféle környezetvédő szervezetek is támogatják a műholdas metánkibocsátás-figyelő rendszerek fejlesztését.

A GHGSat mögött befektetőként ott vannak az olyan gigantikus olajcégek is, mint a szaúdi Saudi Aramco és az amerikai ExxonMobil, éppen azért, hogy bizonyíthassák a tiszta levegő iránti elköteleződésüket. 

Ugyanakkor Kína nemzetbiztonsági fenyegetésként értékeli az efféle műholdak létezését, és fenntartja a jogot magának, hogy a saját határain belül saját maga ellenőrizze a károsanyag-kibocsátását. Nem véletlen, hogy a klímaügyekben aktív exelnökjelölt John Kerry éppen azt emelte ki a technológiával kapcsolatban, hogy segít majd ellenőrizni az információt előszeretettel visszatartó és szuperszennyező Kínát.

Ahogy azt a Kayrros munkatársa a Euronews-nak is kiemelte: bár számos technológia van már a metánszivárgások megszüntetésére, „az iparági szereplők továbbra sem hajlandóak addig jelentős lépéseket tenni, amíg a metánkibocsátással kapcsolatos szabályozást nem sikerül egyértelműbbé tenni.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzennyezésük kiszervezésével festhetik magukat zöldebbre az amerikai olajtársaságokAlig ismert társaságok sorra veszik át az olajipari óriások legszennyezőbb tevékenységeit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ klímakatasztrófa klímaváltozás metán műhold üvegház Olvasson tovább a kategóriában