A Netflix történetének legsikeresebb sorozata lett a Squid Game (magyar címe: Nyerd meg az életed), egy dél-koreai készítésű kilencrészes film. Anélkül, hogy lelőnék a poénokat azoknál, akik még nem látták, a sorozat kulcsa egy egészen brutális, meghökkentő sztori. Adósságokkal és mindenféle személyes tragédiákkal küzdő embereket ismerhetünk meg, akiket busás pénznyereményért egy játékba szerveznek be. Egy lakatlan szigeten hat dél-koreai gyerekjátékokra hasonlító próbatételen kell átesniük, a győztes körülbelül 12 milliárd forintnak megfelelő pénzt nyerhet, de van egy olyan körülmény, amelyet a résztvevőkkel előre nem közölnek, csak az első játékban derül ki számukra:

a kieső játékosokat azonnal lelövik.

Az epizódok a brutális játszmák mellett bemutatják, hogy a főbb szereplők hogyan jutottak el addig, hogy az életüket is hajlandóak kockára tenni a pénzért. A játéknak ugyanis vége, ha a játékosok többsége a kiszállás mellett dönt, de ezt végül azért nem teszik meg, mert rájönnek, hogy a rendes életük még ennél is rosszabb. A hétköznapokban nincs is életük.

A szerencsétlenül járt pakisztáni bevándorlótól kezdve a milliárdos adósságot felhalmozó üzletemberig több különböző karakter életútját ismerhetjük meg, a közös egyértelműen az bennük, hogy egyikük sem tud boldogulni a dél-koreai kapitalizmusban. A magyar nézők többsége talán kevéssé ismeri a dél-koreai társadalmi viszonyokat, ezért kevésbé gondol bele abba, hogy ennek a drámának mi a valóságalapja – amellett természetesen, hogy az alapszituációk univerzális módon azonnal működésbe hozzák mindenkiben a különböző érzelmeket.

Sarah A. Son, a Sheffield Egyetem Koreával foglalkozó oktatója azonban a The Conversationben közölt cikkében arra mutat rá, hogy az országban a huszadik század második felében bekövetkezett „gazdasági csoda” mellett, illetve annak ellenére is hogyan alakult ki a most már a filmművészetet és a nemzetközi közönséget is egyre inkább foglalkoztató társadalmi válság. A Squid Game ugyanis ebből indul ki, ezért működik.

Az ázsiai országban a háztartási hitelek állománya most már meghaladja a GDP-t,

a társadalom legjobban és a legrosszabbul kereső kvintilisei (vagyis az alsó és a felső húsz százalék) közötti jövedelemkülönbség pedig 166-szorosra rúg.

Son cikke szerint a filmbeli élettörténetek egyáltalán nem elrugaszkodottak a valóságtól. A jövedelmekhez képest egyre nagyobb fokú eladósodottság mellett a közelmúltban a kamatok is jócskán megemelkedtek, így sokak helyzete jóval bizonytalanabbá vált. A fiatalkorúak körében növekszik a munkanélküliség, miközben az ingatlanárak emelkednek, így az elmúlt években hiába mérséklődtek valamelyest a társadalmi egyenlőtlenségek, a pandémiával szomorú fordulatot vett ez a tendencia.

A fojtogató mértékű eladósodottság ráadásul már nemcsak a családokat sújtja, amelyek a lakhatás és a gyerekek iskoláztatásának – a gyerekek egyetemi képzésében látja sok középosztálybeli szülő a kitörés lehetőségét – biztosítása miatt vesznek fel rengeteg kölcsönt. Mostanra jövedelemarányosan a húsz-harminc éves korosztály adósodott el a leginkább, a kormány augusztusban már hitelezési korlátozásokat is bevezetett a fiataloknak. Ezzel azonban sokakat sikerült átterelni a még drágább és még kockázatosabb kölcsönök irányába, amelyek törlesztése bármilyen váratlan esemény – például betegség vagy állásvesztés – bekövetkeztekor sokkal bizonytalanabbá válik.

Ezekben az esetekben persze a való életben inkább az adósságbehajtók kegyein és nem a sorozatban ábrázolt bűnözői brutalitáson múlik az adósok sorsa – az adósságok mindenesetre egyre szélesebb körben jelentenek egyre súlyosabb terheket. Az országban elkövetett öngyilkosságok hátterében is jellemzően valamilyen tartozás törlesztésével kapcsolatos nehézség áll.

A sorozatból kiderül az is, hogy a Dél-Koreába érkező dél- és délkelet-ázsiai bevándorlók illetve észak-koreai disszidensek sorsát is jócskán megkeserítik a helyi társadalmi-gazdasági körülmények. A stabil anyagi háttér megteremtése mellett a beilleszkedésért is küzdő betelepülők felemelkedését sokszor az (ön)kizsákmányolás töri ketté.

A műsor többször utal a kereszténység koreai térnyerésének következményeire is: az 1970-es és 80-as évek gyors gazdasági fejlődése közepette megerősödött az egyház jelenléte is. A múlt század gazdasági sikereit részben a protestáns munkaetika eredményének, valamint az áldás jelének is tulajdonították, virágzásnak indult a hitélet is az ekkor még autoriter vezetésű országban. A politikusok és egyházi vezetők körében elterjedt korrupció azonban sokakat kiábrándított a vallásból és a világi sikerekből is, az elmúlt évtizedekben egyre inkább szekularizálódó országban – a sorozat erre a jelenségre is reflektál: akik sikeresek, gyakran azok rovására válnak azzá, akik gyengeség, megkülönböztetés, helytelen megítélés vagy éppen balszerencse miatt bukdácsolnak az életükben.

A 2019-ben bemutatott, majd Oscar-díjat is nyert Élősködők után tehát ismét élesen szembesülhetnek a film- és sorozatkedvelők azzal, hogy a múlt század második felében lezajlott gyors gazdasági növekedés –1960 és 2019 között évente átlagosan 7,3 százalékkal bővült a GDP – hogyan szakította szét a dél-koreai társadalmat és mit élnek át azok a rétegek, amelyek kimaradtak a gazdagodásból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ adósság dél-korea netflix Nyerd meg az életed sorozat Squid Game válság Olvasson tovább a kategóriában