Minden tőzsdei befektető számára ismerős lehet az a kétségekkel teli érzés, amely az árfolyamok esésekor alakul ki. Ilyenkor azt kell eldönteni, hogy jobb bebiztosítani az addig elért nyereséget – már persze ha van ilyen – a részvények eladásával, vagy érdemes az embernek nyugton maradni, bízva abban, hogy hosszabb távon az árfolyamok ismét felfelé mennek majd.

Az utóbbi évtizedekben a világ tőzsdéinek nagy részén, hosszú távon az utóbbi volt a nyerő stratégia, de persze mindig vannak olyan részvények is, amelyek az esés után nem képesek elérni a korábbi árfolyamcsúcsaik közelébe sem, így ezeknél az eladás lett volna a jó döntés. De ez természetesen mindig csak utólag derül ki.

Ezeket a dilemmákat a múlt hónapban ismét sok befektető élhette át, hiszen a legtöbb tőzsdén szeptemberben komolyabb esések bontakoztak ki, legalábbis ahhoz képest, mint ami a koronavírus-járvány első sokkja óta eltelt másfél évet jellemezte. Valószínűleg emiatt ismertette most a Bloomberg a Massachusettsi Műszaki Főiskola (MIT) szakembereinek egyébként augusztus elején publikált kutatási eredményeit, amelyek arról szólnak, hogy milyen típusú befektetők hajlamosak a leginkább pánikszerű részvényeladásra.

Az MIT kutatói közel 300 ezer amerikai háztartás több mint 650 ezer értékpapírszámlájának utóbbi évekbeli történetét tekintették át, és azt minősítették pánikszerű eladásnak, amikor egy hónapon belül a háztartás értékpapírjainak állománya legalább 90 százalékkal csökken, minimum felerészben a részvények eladása miatt (tehát nem csak azért, mert az árfolyamuk lemorzsolódott).

Az eredmények szerint a tőzsdei lejtmenetek során az átlagosnál hajlamosabb a pánikszerű eladásra, aki

• férfi,
• 45 évnél idősebb,
• házas,
• több függősége van, és
• aki azt állítja magáról, hogy sok tapasztalata, mélyreható tudása van a befektetések terén.

A pánikszerűen meghozott eladási döntések egy válság esetén megvédhetik a befektetőket a veszteségek egy részétől, ugyanakkor az ilyen befektetők azt követően gyakran túl sokat várnak azzal, hogy újra a részvénypiacra merészkedjenek. Azaz csak akkor vásárolnak, amikor a potenciálisan elérhető nyereség egy tekintélyes részéről már lemaradtak.

A kutatók azt írják, hogy létrehoztak egy olyan modellt, amelynek segítségével egy hónappal az események előtt képesek megjósolni a pánikszerű eladásokat. Ha ez valóban így van, az a befektetési tanácsadók számára nagyon hasznos lehet, hiszen munkájuk egyik legnehezebb része, hogy piaci lejtmenetek idején meggyőzzék ügyfeleiket: ha hosszú távra – például távoli nyugdíjas éveikre – fektetnek be, akkor ne adják el jó minőségű részvényeiket a pillanatnyi félelmeik miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelfoghatatlan kínai sztori: 200 millió négyzetméter ingatlana van, de rohan a csőd feléAz Evergrande nevű cégóriás két magyar GDP-nyi adósságot görget maga előtt, szerintük nincs baj, de a hitelminősítők szerint hamarosan elfogyhat a pénz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNormális, hogy két-három cég kezel szinte minden vagyont a világon?Mindenhol ott vannak tulajdonosként, nekik van a legnagyobb szavuk, mégsem érdeklik őket annyira a cégeik. A BlackRock és a Vanguard áll most a legközelebb a világkormányhoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy anonim trader vallomásaEgy tanulságos történet a tőzsdén kereskedők számára az előző válság idejéből.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ befektetések befektetők MIT részvénypiac tőzsde Olvasson tovább a kategóriában