Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. szeptember 27. 09:59 Világ

Merkel még egész sokáig kancellár maradhat, Kohl rekordját is megdöntheti

A német szavazók gondoskodtak róla, hogy ne legyen egyszerű a kormányalakítás a tegnapi választás után. Hacsak nem alakul ismét nagykoalíció a kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) részvételével, először jöhet létre hárompárti kormánykoalíció az ország második világháború utáni története során.

Ennek alapvetően az az oka, hogy a három legnagyobb párt egyike sem ért el olyan jó eredményt, mint amiben 2021 valamely pontján reménykedett. A 16 éve Angela Merkel vezetése alatt kormányzó CDU/CSU 24,1 százalékot kapott, ami nemcsak története leggyengébb szereplése, hanem egyben sokkal rosszabb annál, mint amit a nyár eleji felmérések mutattak a pártnak.

Az SPD 25,7 százalékos eredménye jelentős javulás 2017-hez képest (akkor 20,5 százalékon végeztek), ám valamivel kevesebb, mint amiben az utóbbi hetek felméréseinek többsége alapján reménykedhettek a szociáldemokraták. A 14,8 százalék a Zöldek történetének legjobb eredménye, ám csalódás ahhoz képest, hogy az év első felében ennél lényegesen erősebbre mérték a pártot.

Ezek a relatív leszereplések vezettek oda, hogy a pártprogramok alapján aránylag könnyen összehozható SPD-Zöld koalíciónak nem lenne többsége a parlamentben. Sőt, még akkor sem, ha a tőlük balra álló Baloldalt (Linke) is bevennék. Utóbbi ugyanis határozottan leszerepelt: 4,9 százalékkal elmaradt a parlamenti küszöbtől, és csak annak a szabálynak köszönhetően kap mégis listás mandátumokat, amely szerint három egyéni képviselő győzelme esetében annak a pártnak is járnak ezek, amely 5 százalék alatt marad.

A 10,3 százalékot szerző szélsőjobboldali AfD-vel senki sem akar együttműködni, így még inkább felértékelődik a 11,5 százalékot begyűjtő liberális FDP. Az ő elképzeléseiket nem lenne könnyű összeegyeztetni az SPD-ével és a Zöldekével, egy CDU/CSU-FDP felállásnak viszont nem lenne többsége. Szóba jöhet még, hogy a Zöldeket édesgessék az utóbbi csoporthoz, de ez megint kemény dió, ráadásul azt a kritikát is kiváltaná, hogy a győztes pártot kihagyják a kormányzásból.

Németországban az államfőnek nincs olyan szerepköre, hogy bárkit felkérjen kormányalakításra, a pártot egymás közötti tárgyalásai során dől el, végül milyen összetételű kormány alakul. A fentiek alapján most már az az alapforgatókönyv, hogy hónapokon át tartó egyeztetések következnek, amelynek során Angela Merkel kormánya ügyvivőként a helyén marad.

A búcsúzó kancellárnak a 2017-es választás után fél évre volt szüksége, hogy összehozza a többséget utolsó kormánya számára, ez számít eddig rekordnak, de akár még ez is veszélybe kerülhet. De ahhoz csak három hónapra lenne szükség, hogy

december 19-én Angela Merkel megdöntse Helmut Kohl rekordját, és ő legyen az ország második világháború utáni leghosszabb ideig hivatalban lévő kancellárja.

Vagyis miközben Merkel az utóbbi hetekben-hónapokban elköszönt a világpolitika sok szereplőjétől, könnyen lehet, hogy legalábbis uniós találkozókon láthatjuk még német kancellárként.

A fentiek alapján egyébként még a nagykoalíció folytatását sem lehet kizárni. Ezt elvileg a CDU/CSU és az SPD sem szeretné, de a legutóbbi választások után a mostanihoz hasonló patthelyzetet – amikor is az FDP nem volt hajlandó csatlakozni egy kereszténydemokrata-zöld tengelyhez – csak így sikerült feloldani. Ha pedig minden kötél szakadna, új választásokat kellene kiírni, de ennek Németországban nincs hagyománya, sokkal valószínűbb, hogy sok hónapnyi tárgyalás után, de lesz új kormány.

Addig is érdemes elolvasni korábbi cikkeinket arról, hogy milyen pártprogramokat kellene összehangolni, illetve mik voltak a várakozások a tegnapi szavazás előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázoldalas programok alapján dönthetnek a példátlanul izgalmas választáson a németekA magyar gazdaságra is hatással lesz, ki kerül kormányra a német pártok kiélezett versenyében. A választóknak az idehaza megszokottnál részletesebb programok segítenek dönteni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNekünk sem mindegy, hogy Jamaika vagy Kenya jön a választások után NémetországbanBaloldali átmenet is elképzelhető a vasárnapi német választásokon, de a szoros verseny miatt rengeteg koalíciós lehetőség maradt. Sorra vesszük a lehetőségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlaposan felforgatnák Európa legnagyobb gazdaságát a ZöldekNémetország második legnépszerűbb pártja kemény klímacélokat, a takarékosság végét és a gazdaság ökológiai átformálását ígéri a szeptemberi választásokra, de előbb az erősödő bírálatokkal kell megküzdeniük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ angela merkel cdu fdp németország országgyűlési választások SPD Zöldek Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.