Minimálbér és létminimum – talán sokaknak még ma sem egyértelmű, de ez a két fogalom korántsem ugyanazt takarja, mint ahogy a hozzájuk tartozó jövedelem értéke sem. A magyar minimálbér jelenleg nettó 111 ezer forint, ám egy kétkeresős, négyfős család létminimuma (vagyis az az összeg, amelyből alapszinten éppen fenn tudja tartani magát) a számítások szerint már 2019-ben is közel 300 ezer forint volt.
A KSH 2015-től a létminimumot már nem számolja ki, pedig addig 1991-től kezdve minden évben közzétette. A négyfős, kétkeresős magyar családban tehát a 2021-es minimálbér a 2019-es létminimum kétharmadát éri csak el, egyedül a garantált bérminimum 146 ezer forintos jelenlegi összegével jön ki a két évvel ezelőtti létminimum.
Nem magyar sajátosság, hogy a minimálbérből a valóságban nem lehet kihozni a létminimumot, és a fenti magyar adatokat csak azért írtuk le, hogy érzékelni lehessen, mit jelent az, hogy Írországban 2025-től a létminimum összegére emelnék a minimálbért. Ez egyelőre csak terv, de kivitelezhetőségét a kormány komolyan elkezdte vizsgálni.
Az ír minimális órabér jelenleg 10,2 euró, a létminimumhoz azonban 12,3 eurós (4300 forintos) órabért kellene minden munkáltató számára előírni, azaz több mint 20 százalékos béremelést kellene végrehajtani a legrosszabbul fizetett munkakörökben.
Maeve O’Sullivan, a Corki Egyetem tanára a The Conversationben most megjelent cikkében azt írja, szerinte az ír kkv-szektor nem tudna áldozatok nélkül ekkora bérfejlesztést végigvinni, vagyis sok cég tönkremenne, esetleg részmunkaidőbe küldené a teljes munkaidős alkalmazottait, vagy drasztikus leépítésekre kényszerülne.
A nagy cégek a szakember szerint sokkal könnyebben kigazdálkodják a létminimumot, erre utal, hogy ezt sok vállalat már ma is megteszi, jogszabályi kötelezettség nélkül. Többek között az Aldi, a Lidl és az Ikea is learatta már annak a PR előnyeit, hogy Írországban vagy az Egyesült Királyságban vállaltan nem megy a létminimum alá.
A legalacsonyabb bérkategória magasabb szintre emelésének ugyanakkor megvan az a veszélye is, hogy megszűnik ezeknek az álláslehetőségeknek egy jó része, ami a kezdő és fiatal munkavállalók helyzetét nehezítené meg. A jelenlegi, létminimum alatti minimálbérrel számos olyan állásban el tudnak helyezkedni a fiatalok, ahonnan idővel feljebb tudnak lépni a bértáblában, főleg az ipari érdekképviseleti szervezetek szoktak azzal érvelni, hogy ezek a lehetőségek nagyon beszűkülnének a nagy mértékű emelés után.
Világ
Fontos