Hónapokkal ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt volna, hogy egy amerikai elnök ilyen bejelentést tesz – Trumphoz hasonlóan sokáig Joe Biden sem adta be a derekát -, szerdán azonban a saját pártja progresszív szárnyának, illetve sok fontos ember, művész, expolitikus és Nobel-díjas kérésének eleget téve Joe Biden jelezte, hogy az Egyesült Államok álláspontja megváltozott, és nyitott a a Covid-19 elleni oltóanyagok szellemi tulajdonjogainak ideiglenes felfüggesztésére.

A szabadalmak ideiglenes felfüggesztését tavaly októberben India és Dél-Afrika javasolta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fórumán, a felvetést pedig a szervezet 164 tagállama közül több mint 100, zömében alacsony- és közepes jövedelmű ország támogatta. 

Az amerikai pozíció változása ugyanakkor több okból sem jelenti azt, hogy az oltások receptjei az egyik pillanatról a másikra nyilvánossá válnak. A WTO erről ugyanis csak a tagállamok teljes egyetértése mellett dönthet, az USA-n kívül számos fejlett ország továbbra is blokkolja a javaslatot. Bár Emmanuel Macron francia elnök a támogatását fejezte ki, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke se zárkózott el a javaslat megvitatásától, múlt csütörtökön Angela Merkel gyorsan lehűtötte a kedélyeket, amikor közleményben jelezte, hogy Németország továbbra sem támogatja a javaslatot.

A szabadalmak felfüggesztéséhez vezető tárgyalások a WTO-ban hosszú időt vesznek igénybe, így még abban az esetben sem várhatnánk gyors megoldást, ha Merkel, és a javaslatot továbbra is blokkoló országok, például az EU-tagállamok zöme, Svájc, Japán vagy Ausztrália változtatnának az álláspontjukon.

The pink countries are prolonging the pandemic by blocking a proposal to waive some intellectual property rules for Covid-19 vaccines, which would expand vaccine production globally.

Read more: https://t.co/8WzE3rLM8p

(map via @business & based on data from @MSF_access) pic.twitter.com/WYZ88vsJNI

— Andrew Stroehlein (@astroehlein) March 22, 2021

Biden fordulata egyből jobban érthető, ha áttekintjük a beoltottság és a járvány terjedési sebességének globális megoszlását. Az Egyesült Államokban már magas az átoltottság, és úgy tűnik, már nem a vakcinahiány az oltási program haladásának gátja, az esetszámok sem magasak. Eközben egyes alacsony jövedelmű országokban a helyzet kritikus – például Indiában, ahonnan bergamói szintű állapotokról jönnek a hírek az elmúlt hetekben. Ráadásul Bident az utóbbi hetekben sokat kritizálták arra hivatkozva, hogy nem segít az indiai válság enyhítésében. Mindeközben az oltottságban hatalmas különbségek vannak globálisan, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.

A probléma az, hogy hosszabb távon a világ ezzel nagyon kockázatos játékot játszik. A The People’s Vaccine Alliance nevű szervezet által készített felmérésben megkérdezett 77 járványügyi szakember kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy kevesebb mint egy éven belül létrejöhet a vírus egy olyan mutációja, amely ellen az első körben kifejlesztett oltások hatástalanok. Amíg pedig a globális átoltottság egyenlőtlenségei lehetővé teszik a vírus szabad terjedését, ez a veszély továbbra is fennáll.

Visszakanyarodva a szabadalmakhoz: a járvány terjedését nagy valószínűséggel nem ezek feloldása fogja megakadályozni. Hogy miért, arra még részletesebben kitérünk. 

Nem véletlen, hogy Biden csak a saját választóinak magas beoltottsági aránya mellett jött elő a tervvel. A saját választóinak is fontos, hogy ne alakuljanak ki olyan mutációk, amelyek ellen nem hatékonyak a vakcinák, de kevésbé, mint az, hogy a jelenlegi variánssal ne fertőződjenek meg.  Emellett az is elképzelhető, hogy számított Merkel, vagy mások vétójára, azaz inkább szimbolikus gesztusnak, politikai húzásnak tekinthetjük a bejelentését.

Ahogy arra Agathe Demarais, az Economist Intelligence Unit globális előrejelzési igazgatója is felhívta a figyelmet elemzésében, az USA eddig nem vett részt a Kína és Oroszország által dominált globális vakcinadiplomáciában,

Biden pedig egy ilyen szimbolikus húzással kicsit csökkenteni tudja a lemaradását külpolitikai fronton.

Egyáltalán miről szól a szabadalmakról szóló vita, és mik az érvek a felfüggesztés mellett, illetve ellene?

Mivel érvelnek a felfüggesztés ellen?

Amikor egy gyógyszeripari cég kifejleszt egy új terméket, szabadalmaztatja, ami azt jelenti, hogy valahány évre jogi védelmet kap a gyógyszer, vagy esetünkben a vakcina receptjének másolása ellen. Ez közgazdasági értelemben azt jelenti, hogy mesterségesen, jogilag létrehozott monopolhelyzetbe kerül az adott terméket kifejlesztő cég, az így keletkező komoly nyereség pedig a jutalom az adott termék kifejlesztésére vonatkozó versenyben elért első helyért. 

A Covid-19 elleni vakcina esetében több mint 200 fejlesztési projekt indult tavaly, de ezek közül már csak 10 aktív, a többiben nem sikerült kifejleszteni használható vakcinát. Ennek az erőfeszítésnek a “díja” a mesterséges monopólium joga, ami egyben az újabb gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésével, gyártásával, logisztikájával és értékesítésével együtt járó munkát és befektetést ösztönzi a jövőben az összes piaci szereplő számára.

Biontech-Pfizer vakcina gyártása Hamburg közelében. Fotó AFP / Europress

A szellemi tulajdonjogok felfüggesztését ellenző gyógyszeripari cégek szerint a javaslat nemcsak nem növelné a globális vakcinakínálatot, de még le is lassítaná a meglévő vakcinák gyártásának sebességét, és megszüntetné az újabb variánsok ellen védő új vakcinák kifejlesztésére irányuló (gazdasági) ösztönzőket.

A szabadalmak felfüggesztése ellen az Economiston érvelő Michelle McMurry-Heath, a Biotechnology Innovation Organization nevű, biotechnológiai cégeket képviselő szervezet vezetője, vagy a saját blogján a Biden-terv miatt dühöngő Alex Tabarrok, a George Mason University professzora – aki idén sokat foglalkozott a kínálat bővítéseinek lehetőségeivel – egyaránt megjegyzi, hogy nagyon rossz üzenetet küld a hatékony oltásokat rekordsebesség alatt kifejlesztő cégeknek a szabadalmaik felfüggesztése. 

McMurry-Heath ehhez még hozzáteszi, hogy ez még akkor is így van, ha a vakcinák kifejlesztése, valamint az azokat megalapozó alapkutatások  komoly állami támogatásokkal valósultak meg, ugyanis ezek a cégek emellett gyakran jelentős magántőkebefektetésből próbálkoztak. Vagy, mint a Pfizer, teljesen kimaradtak az állami támogatásokból – bár azt nem említi, hogy a partnercég Biontech komoly állami támogatást kapott a német államtól.

A szellemi tulajdonjogok felfüggesztése ellen hónapok óta vehemensen érvelő Bill and Melinda Gates Foundation vezetője szerint a javaslat megvalósulása esetén az új gyógyszereken dolgozó projektek kisebb eséllyel jutnának finanszírozáshoz. Így az egyetemi projektek is nehezebben találnának nagy mennyiségben gyártást és logisztikát lebonyolítani képest partnert, mint ahogy erre például szükség volt az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca együttműködése esetén. 

Bill Gates régóta kiáll a szellemi tulajdonjogok globális szabályozásának jelenlegi rendszere mellett. Emellett a vitában elfoglalt pozícióját árnyalja az is, hogy egyrészt az ENSZ és az általa alapított Gavi koronavírus elleni oltásokra specializálódó közös programja, a Covax hivatott a világ szegényebb országainak átoltottságát növelni a gazdagabb államok, cégek és a WHO pénzügyi és operatív együttműködésével. És persze a szellemi tulajdonjogok felfüggesztése nélkül.

Végül a geopolitikai vonatkozásokat is érdemes figyelembe venni. A Financial Times cikke szerint gyógyszeripari lobbisták arra figyelmeztettek Washingtonban, hogy a szabadalmak feloldása az amerikai gyártók által alkalmazott új, mRNS-technológia átengedését jelentené az orosz és kínai cégeknek. Ennek viszont már nemcsak arra lehet hatása, hogy a Covid-19 elleni oltásokból keletkező nyereség hol realizálódik, hanem a hasonló technológia alapján potenciálisan elkészíthető más betegségek elleni oltásokból származó nyereségek melyik ország hatalmi pozícióját erősítik majd.

Mivel érvelnek a felfüggesztés mellett?

A felfüggesztés mellett érvelő, szintén az Economiston megjelenő írás szerzői, Mariana Mazzucato, Jayati Ghosh és Els Torreele közgazdászok szerint az innováció ösztönzésére vonatkozó érvek akár jogosak is lehetnének békeidőben, csakhogy egy világjárvány közepén nem állják meg a helyüket. A szabadalmak és szellemi tulajdonjogok szabályozásának globális aspektusait régóta heves viták övezik, ezekről nemrég részletesebben is írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oltáspiac egy váltófutás, de a start és a cél között privatizálják a váltóbototA koronavírus-járvány felborítja mindazt, amit a fejlett nyugati világban eddig gondoltunk a szabadalmakról, a köz- és magánszféra kockázatvállalásáról és viszonyáról.

Szerintük a szellemi tulajdonjogok alapjáraton nem arra jöttek létre, hogy járványok vagy például háborúk alatt alkalmazzák őket, ahogy ezt a penicillin gyártásának példája is mutatja a II. világháború alatt. Járványok idején a közgazdászok szerint az ilyen piaci alapú megoldások nem működnek, és ahogy azt az ebola-járvány kezelése is példázza, a megfelelő szakpolitika ilyen esetekben a fejlesztés állami támogatása, valamint a piaci kockázatok csökkentése az állami előrendelés segítségével. Szerintük mindez a Covid-19 elleni vakcinák esetében már a szabadalmak által biztosított profit nélkül is jókora nyereséget biztosított a vakcinafejlesztésben sikeres cégeknek.

A felfüggesztést pártolók további érve, hogy a nagyobb gyártási kapacitás a kínálat növekedésén keresztül lenyomná az oltások árait is. Jelenleg a jobb alkupozíciójuk és vásárlóerejük miatt a magas jövedelmű országok gyakran olcsóbban veszik az oltásokat, mint a szegényebb országok, amelyek közül egyesekben az sem tűnik biztosnak, hogy lesz elég pénzügyi forrás a teljes lakosság beoltására. Dél-Afrika például kétszer annyit fizet az Astrazeneca oltásaiért, mint az EU-tagállamok, a Pfizer pedig áremelést tervez, ha már vége van a járvány “akut” szakaszának.

Mi történne, ha felfüggesztenék a szabadalmakat?

A felfüggesztést ellenzők ugyanakkor nem csak elméleti alapon támadják az ötletet, szerintük ugyanis az intézkedés rossz üzenete mellett gyakorlati haszna sem lenne. 

Bill Gates, a felfüggesztés egyik legnagyobb ellenzője a Sky Newsnak nemrég arról beszélt, hogy a szabadalmak egyáltalán nem állnak a kapacitásbővítés útjában: szerinte ezek ismeretében sem tudnának a jelenleg nem gyártó üzemek hirtelen beszállni a gyártásba. Gates szerint a valódi probléma a gyártástechnológiai részletek átadása, – például az eszközök és gépek konkrét használata és beállításai, a gyártás során gyakran felmerülő problémák megoldása –  lenne, különösen az mRNS-alapú vakcinák esetében, ami egy teljesen új technológiát képvsel.

Bill Gates. Fotó: AFP / Europress

Emiatt egyébként Alex Tabarrok szerint valójában nem is megalapozott attól tartani, hogy a kínaiak ellopják a technológiát: szerinte ugyanis ha tudták volna, már megtették volna. Emellett szól egyébként az is, hogy a Moderna már tavaly áprilisban bejelentette, hogy nem fog perelni a szabadalmai megsértése miatt, csakhogy ezt azért tehették meg ennyire nyugodtan, mert tudták, hogy a szabadalom nem elég a vakcinájuk gyártásához.

Az ellenzők azt is rendre megjegyzik, hogy a gyártók is mindent megtesznek azért, hogy növeljék a kapacitásaikat, és valójában már megkötött licenc szerződések sora bizonyítja, hogy ha tehetnék, több vakcinát gyártanának. 

Az ilyen szerződések közül a legismertebb az Astrazeneca és az indiai Serum Institute közötti együttműködés, amelyben a szellemi tulajdonjogok felfüggesztése nélkül jut hozzá az indiai gyártó a recepthez és a gyártástechnológiához, tehát közvetlen tudásátadással segítik a gyártást. 

Ilyen együttműködések egész sorát kötötték már meg, az AstraZenecán kívül a Johnson & Johnson, a Szputnyik vakcinát fejlesztő orosz intézet, a Sinopharm kínai fejlesztője és a Novavax is. Ám ahogy arról mi is részletesebben írtunk, ilyen nagy mennyiségben maga a gyártási folyamat sem egyszerű, például nagyon bonyolult és hosszas folyamat az egyes vakcinákhoz használt adenovírus szaporítása, vagy a lipidburok és az mRNS molekulákat tartalmazó anyag ideális összeállítása. Emellett pedig a vakcinák összetevői közül számos esetében folyamatos az alapanyaghiány a nemzetközi piacon, amit az országok ezekre vonatkozó exportkorlátozásai is fenntartanak.

A hiányzó gyártási kapacitásról szóló állításoknak mindenesetre ellentmond, hogy több potenciális gyártó is bejelentkezett a nagy gyógyszercégeknél: a Politico és az Intercept cikkei szerint a kanadai Biolyse, a bangladesi Incepta, a pakisztáni Beximco és a dél-koreai Celltrion is vállalkozna arra, hogy segítség nélkül belekezdjen a gyártásba, ettől csak a szabadalmak választják el őket. Emellett pedig a Politicónak nyilatkozó szakértő szerint a viszonylag fejlett indiai, egyiptomi és marokkói gyógyszeriparban is vannak rátermett jelentkezők.

Összességében persze a gyártási kapacitásokról és az összetevőhiánnyal kapcsolatos hírek igazságtartalmát nehéz megítélni: az ezekre az ügyekre rálátó nyilatkozók ugyanis általában vagy gyártó cégek, amelyek abban érdekeltek, hogy kevesebb versenytársuk legyen, vagy olyan cégek, amelyek épp az előbbiek mellé szállnának be a gyártásba.

Önmagában kevés

A kapacitással, technológiatranszferrel és ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségeket valójában a szabadalmak felfüggesztése mellett érvelők sem tagadják, azonban amellett érvelnek, hogy ha legalább kis esélye is van annak, hogy ez növeli a globális kínálatot, akkor élni kell ezzel a lehetőséggel. Valójában ugyanakkor ők is elismerik, hogy önmagában a felfüggesztés nem sokra lenne elég. 

Mi az, ami működhet? Az biztos, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok oltási programjait finanszírozni hivatott nemzetközi együttműködés, a Covax eddig nem jelentett valódi megoldást. Az 1,2 milliárd fős népességű Afrikában eddig 20 millió, globálisan pedig összesen 49 millió dózist sikerült venni ezen keresztül. A szabadalmak felfüggesztése nélkül a Covax finanszírozásának növelése lehetne az a megoldás, amely a gyártók nyereségét nem veszélyeztetve enyhíthetné azt, hogy a szegényebb országok nem engedhetik meg maguknak az oltások beszerzését.

Egy másik, szabadalmi jogokat nem érintő, de a kínálatot bővíteni képes megoldás lehet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nemrég alapított technológiamegosztó központ, ami azzal a céllal jött létre, hogy alacsony- és közepes jövedelmű országok gyártóival osszanak meg technológiát licenc szerződéseken keresztül. Erre ugyanakkor eddig egyetlen gyógyszeripari cég sem vállalkozott.

Amivel viszont a felfüggesztéspártiak kiegyeznének, az valójában a felfüggesztés és a licencszerződések rendszerének kombinációja lenne. 

Ahogy azt a felfüggesztéspárti Amy Kapczynski, a Yale Law School professzora kétrészes blogposztjában bemutatja, a gyakorlatban a megoldás valahogy úgy nézne ki, mint a jelenleg is működő licenc-együttműködések, csak kicsit több állami ösztönzéssel, hogy az együttműködés pénzügyi kockázatai csökkenjenek.

Kapczynski a Johnson & Johnson és az amerikai Merck (tehát nem a hasonló nevű német cég) között nemrég megszületett megegyezést hozza jó példának, amelynek keretében a Merck az amerikai állam finanszírozásával és segítségével két gyárát alakítja át úgy, hogy a Johnson & Johnson vakcináit tudja gyártani. A posztban ezután azt is levezeti, hogy milyen jogi lehetőségek lennének arra, hogy ilyen együttműködések amerikai és külföldi gyártók között is megvalósuljanak, és hogyan lehetne elérni, hogy az így gyártott vakcinákat vagy alapanyagokat exportálják, ami a jelenlegi WTO-szabályozás alapján nagyon nehézkes.

Egy ilyen együttműködés részben elérhető a szabadalmak felfüggesztése nélkül is: ahogy azt Mazzucatóék, vagy például Caleb Watney, a Progressive Policy Institute innovációs szakpolitikai intézet szakértője is felveti egy blogposztjában, az ilyesmit kombinálni lehet az innovátorok kompenziációjával is, például a szabadalomtól várható nyereség kifizetésével, tehát kvázi a szabadalom állami kivásárlásával.

A felfüggesztés tehát csak az egyik előfeltétele lehetne a globális vakcinakínálat növelésének, de összességében ennél jóval bonyolultabb a kihívás. Ahogy azonban Biden esete is mutatja, a fejlett országok átoltottságának növekedésével más országok politikai vezetőinek is egyre inkább megéri majd a fókuszt a saját választóik átoltottságáról a globális oltottság növelésére helyezni. Ebből pedig az következik, hogy még ha nem is a szabadalmak felfüggesztésének formájában, de a globális átoltottság növelésére irányuló intézkedések a magas jövedelmű országoktól mégiscsak várhatóak lesznek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ gyógyszeripar joe biden oltás usa vakcinadiplomácia Olvasson tovább a kategóriában