Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 8. 17:05 Világ

Merkel visszavonulása után akár fel is értékelődhet Magyarország szerepe

(A szerző a Danube Capital R&A Zrt. senior elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A következő évek német gazdaságpolitikai irányait alapvetően meghatározhatják az idei választások, 2021-ben hat tartományi választás mellett a szövetségi szintű választásokra is sor kerül. A kiszámítható és stabil német politika esetében nagyobb változást jelenthet, hogy a 2021-ben immár 16. éve Németország kancellári posztját betöltő Angela Merkel visszavonul.

Ugyanebben az időszakban Merkel pártja, a CDU-CSU volt a német szövetségi kormánykoalíciók alapvető tagja. 2021-ben Németországban az első két tartományi választáson (Rajna-vidék-Pfalz, Baden Württemberg) a német kereszténydemokraták a várakozásoknál rosszabbul teljesítettek, így előretekintve nem elképzelhetetlen, hogy a szövetségi kormány összetételében is változás jön idén.

Mégis mekkora változással számolhatunk?

A német pártrendszertől nem idegen a nagykoalíció, vagyis a jobb-bal skála két nagypártja (szociáldemokraták és a kereszténydemokraták) képesek együtt kormányozni. Emellett a kisebb pártok jelentősége is megnövekedett az 1980-as évek óta. A szociáldemokratáknak van baloldali kihívója, a zöldek vagy a markánsabb baloldali értékeket valló Die Linke. Továbbá a sok esetben a mérleg nyelvének számító liberális párt is erős. A jobboldalon pedig a 2010-es években létrejött és megerősödött euroszkeptikus AfD (Alternatíva Németországért) nevű párt, amely képes a szavazók nem is elhanyagolható, 10 százalék körüli hányadát megszólítani.

E körülmények között nincs olyan politikai erő, amely képes lenne egyedül kormányt alakítani, vagyis a pártoknak nyitniuk kell a többiekkel való együttműködés felé. Így a német kormányzásképes pártok középre húznak. E jelenség csökkenti a drasztikus változások esélyét.

A következő ábra a 2017-es választások eredményét hasonlítja össze a 2021. március 19-i közvéleménykutatási eredményekkel. (Az ábra színei a következő pártokat jelölik: fekete: CDU-CSU (kereszténydemokraták), piros: SPD (szociáldemokraták), zöld: Zöldek, sárga: FDP (liberális párt), lila: die Linke (baloldali párt).)

Angela Merkel évei gazdaságpolitikai szempontból

A német kancellár 16 éves regnálása bővelkedett a válságmenedzselésben. Hivatali idejének első komolyabb kihívását a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság jelentette. A krízis utáni években úgy tűnt, a német kormányzat jól kezelte a válságot, a költségvetési ösztönző csomagok hatására a gazdaság gyorsan visszatért növekedési pályájára (4. sz. ábra), és a munkanélküliséget is sikeresen visszaszorították (a rövidített munkaidő bevezetésével).

Kiemelt törekvése volt az elmúlt évtizedben a gazdasági növekedés beindítása mellett, hogy a költségvetési hiányt leszorítsa. Már 2009-ben (tulajdonképpen a krízis időszakában) csupán 0,9% volt a deficit az Eurostat adatai alapján, 2012 és 2013-ban 0%, majd 2019-ig rendre enyhe szufficittel zárt a német költségvetés (2014-ben 0,6%, majd rendre 1% feletti többlettel). A 2010-es évek elején úgy volt többlet a német büdzsében, hogy az eurózóna és az európai országok többsége elhúzódó válsággal küzdött. Németország képes volt a kedvező számokat tartani a koronavírus-járvány kitöréséig, amikor hosszú évek után először alakult ki deficit, amely a maastrichti 3%-os kritériumot is meghaladta, GDP arányosan 4,2% volt hiány mértéke.

A német gazdaságpolitika szempontjából a 2008-as válság hatásainak csillapodása utáni időszakban fontos cél maradt a foglalkoztatáspolitika és a munkavállalók körülményeinek javítása. E téren áttörést jelentett, hogy 2015-ben bevezették az óránkénti minimálbért. Az intézkedés a bérek közötti egyenlőtlenséget és a hosszú ideje változatlan béreket volt hivatott javítani.

Ugyanakkor a kancellár hivatali ideje utolsó harmadában is nehézségekkel szembesült, amely részben mint európai szintű menekültválság jelentkezett, részben pedig a menekültek németországi integrációja jelentett kihívást. Az országban menedékjogot kérők egészségügyi szolgáltatásokban és szállásban részesültek, valamint a német nyelv elsajátításához is lehetőséget biztosítottak nekik. Eközben a munkaerőpiaci integráció lassan haladt előre, alacsony volt azok aránya, akik képesek voltak állást találni.

Eltérő, hogy az egyes országokból érkező menekültek milyen arányban találnak munkát. A 2018-as adatok alapján a 2015-16-ban érkező szíriai menekültek 72 százaléka, míg a legkedvezőbb helyzetben lévő pakisztániak 56,4 százaléka nem dolgozott. E kérdéskör ellenpontja, és a társadalmi válság másik fele, hogy kihívást jelent Németország számára az elöregedő lakosság. A nyugdíjrendszer fokozott terhelése mellett ez több millió dolgozó elvesztését jelenti. Így a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja még inkább releváns ügy a német politikai döntéshozók számára.

Angela Merkel európai uniós politikáját a szorosabb integráció és a költségvetési fegyelem többi tagállamra való kiterjesztése jellemezte. A kancellárasszony 16 éves hivatala szinte folyamatos válságkezeléssel szembesült európai uniós szinten is.

A 2008-2009-es pénzügyi krízis és a nyomán kialakult eurózónaválság után a menekülthelyzet kezelése, majd a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek menedzselése is összefonódott a nevével. Merkel mindegyik válság során a német politika Európára való kiterjesztését képviselte. A költségvetési szigort és megszorítást látta központi kérdésnek a 2008-as válság megoldásában, amelynek kritikája leginkább a görög és dél-európai országok gazdasági gyengélkedéséből fakad.

A menekültkérdésben a befogadás politikája szintén éles európai vitákat generált, és ismét megmutatkozott a német politikaformálás sajátossága. A viták az álláspont felpuhításához és annak kettőségéhez vezettek (a befogadáspolitika és az erősebb határvédelem együttes megfogalmazása). A járványhelyzetben pedig a közös költségvetés mellett a helyreállítási alap tető alá hozása állította kihívás elé az Európai Uniót, amelyet éppen a 2020 második felére eső német elnökség alatt kellett rendezni. Eközben a tavaly év végéig lezárandó, és az utolsó pillanatig pengeélen táncoló brexit megállapodás fűszerezte ezt a helyzetet.

Felmerül a kérdés, hogy mit várhatunk a kancellár visszavonulása után?

Várható gazdaságpolitikai irányok

Jelen pillanatban a közvéleménykutatások alapján még nincs lefutva a választások végeredménye, hiába ismert az idei első két tartományi választás eredménye. Nem kizárható az sem, hogy marad a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció. Ha hajszállal is, de még mindig a CDU-CSU az első számú politikai erő.
A kereszténydemokratákat Armin Laschet vezetheti Angela Merkel után. A várakozások alapján Laschet követheti majd az elődje által képviselt politikai irányokat. Magyar szempontból Laschet személyének hátránya lehet elődjéhez képest, hogy Merkel az egykori keletnémet hátterével talán jobban értette a keleti blokk országait, mint a nyugatnémet Laschet.

Van esélye egy baloldali koalíciónak is, bár ennek ellentmond, hogy a jelenleg megtépázott népszerűségű kereszténydemokraták még mindig a legtöbb szavazat megszerzésére képesek, és így megkerülhetetlenek. Ugyanakkor a baloldallal komolyabban kell számolni, mint a korábbi választások alkalmával. A zöld párt megerősödött, 2018 óta már a második legnagyobb szavazótáborral rendelkezik a közvéleménykutatások alapján.

Ez a zöld témák előtérbe kerülését jelzi. Mindazonáltal a baloldali politikai irányvonal megjelenése az állam újraelosztó szerepének és a kiadások növekedésének a jele, emellett tovább emelkedhet a minimálbér. A bővülő állami kiadásokat a magasabb jövedelmek vagy vállalatok esetében az emelkedő adókulcs ellensúlyozhatja, azonban a költségvetési fegyelem lazulása sem kizárható.

A következő ábra a lehetséges német koalíciókat mutatja be, a bundestagswahl-2021.de politikai elemző portál gyűjtése alapján, 2021. március 28-i közvélemény-kutatási adatok szerint.
Az ábra színei a következő pártokat jelölik: fekete: CDU-CSU (kereszténydemokraták), piros: SPD (szociáldemokraták), zöld: Zöldek, sárga: FDP (liberálispárt), lila: die Linke (baloldali párt).

Németországot követi Európa?

Érdemes szem előtt tartani a német gazdaság eddigi irányai alapján, hogy Németország politikája nagyban hatott Európára. Németország Európa vezető gazdasági hatalma, a legtöbb európai ország első számú kereskedelmi partnere. Emellett Németországnak döntő szava van az Európai Unión belül is.
Ennek megnyilvánulását láthattuk például a költségvetési politikáról alkotott közösségi szintű szigorú elképzelésekben. Ahogy a német költségvetési politika is egyre restriktívebb lett, az unió tagjaival szemben is a deficit-szabályok fegyelmezettebb betartása lett az elvárás. Így a koronavírus-járvány nyomán kialakult válság alatt elszálló hiányokkal inkább csak átmenetileg lesz elnéző az Európai Unió.

Bármi legyen is a német választások kimenetele, Németországban az adóemelésnek jó esélye van. A kereszténydemokrata vezetés alatt a fegyelmezett költségvetés fenntartása lehet ennek a motivációja. Amennyiben baloldali koalíció jön, akkor a költségvetési fegyelem kevésbé hangsúlyos, és a magasabb állami újraelosztás ellensúlyozására jöhet az adók emelése. Ha pedig Németország a magasabb adóterhek irányába fordul, az iránymutatás lehet a többi európai ország számára is.

Ugyanakkor az adóemelés mellett a politikai fordulatok más trendeket is hoznak. Amerikában előtérbe került a zöldgazdaság, és a német választások nagy nyertese is a zöld párt lehet. Korábban a Danube Capital blogján írtunk róla, hogy a zöld gondolatok lendületet kaptak a járvány nyomán.

Magyar-német kapcsolatok

A hazai és a német gazdaság, illetve politika viszonyát szoros együttműködés jellemezte az elmúlt évtizedben, még ha egyes témák mentén ellentétes álláspontok is körvonalazódtak. Az országos politika szintje mellett azonban érdemes felfigyelni arra, hogy egyes tartományok (pl. Bajoroszág, Baden-Württemberg) gazdasági szereplői és a hazai gazdaság közötti kapcsolatok különösen szorosak, (a KSH adatai alapján az autógyártás mellett nagy- és kiskereskedelemmel, ingatlanügyletekkel és fémfeldolgozási termék gyártásával foglalkoznak).

A német szövetségi szint inkább a tekintetben lehet meghatározó, hogy az új német vezetésnek milyen elképzelései lesznek az Európai Unióval való együttműködésről (integráció mélyítése). E tekintetben azonban nem várható változás: a politikai közép irányába húzó, koalícióképes német pártok hasonlóan gondolkoznak az európai integrációról.

A másik kérdés, hogy a hazai gazdaság növekedése mennyiben függ a németétől?

A német és a magyar gazdaság teljesítménye között hosszú időszakon keresztül szoros kapcsolat állt fenn. 2018 óta a német gazdaság folyamatos lassulását lehetett tapasztalni (2017: 2,6%, 2018: 1,3%, 2019: 0,6%), amelyet a koronavírus-járvány felgyorsított, 4,9 százalékkal zuhant a német GDP. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a magyar gazdaság bővülése a 2008-as válság után együtt mozgott a német GDP növekedésével, de utána fokozatosan szétvált.

Először 2012-ben, majd 2017 után még erősebb szétválás látszik: miközben a német gazdasági aktivitás lassulásnak indult, addig a hazai gazdaság 2018-ban és 2019-ben is meg tudta tartani a dinamikus növekedését.

A szoros külgazdasági kapcsolatok fennmaradtak a két ország között , a német és a magyar gazdaság teljesítményének szétválását más tényezők indokolják. A német ipar által előállított termékek körülbelül fele exportra megy, így a külső környezet alakulása alapvetően meghatározza a német ipar teljesítményét (globális gazdaság lassulása, koronavírus-járvány vagy az elmúlt évek kereskedelmi feszültségei a nagyhatalmak között).

A külső kereslet gyengélkedése mellett a német gazdaságra jellemző struktúraváltás is érdemben hozzájárulhatott a gyenge ipari teljesítményhez Németországban, ahol a fejlett országokhoz képest az ipar nagy, 22-23 százalékos súlyt képvisel a teljes GDP-n belül. Eközben számos német cég a 2010-es években igyekezett a termelési fázisokat külföldre, például Magyarországra telepíteni.

A koronavírus-járvány felerősítheti ezt a hatást, mivel a regionális lehetőségek felértékelődnek a távoli, ázsiai helyszenekkel szemben. Így a német ipari termelés lassulása a struktúraváltás következménye is.
Ezen a ponton el is jutunk oda, hogy a német gazdaságra jellemző negatív dinamika hatása miért nem érződik a magyar gazdasági mutatókban. Az általános kereslet lassulása mellett a struktúraváltásból fakadó tényezők a német ipari termelést lefelé, még a hazait felfelé húzták (kivételt 2020 és a koronavírus-járvány jelentett). A GDP-adatok szétválása tehát megtévesztő lehet, az ipari kapacitásokon, az exporton és importon keresztül azonban továbbra is szoros marad a kapcsolat a két ország gazdasága között.

Világ angela merkel német gazdaság német-magyar kapcsolatok németország választás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. április 16. 15:15 Világ

Sok fontos ember kéri az amerikai elnököt, hogy tegyen valamit az ellen, hogy a gazdagabb országokon kívül alig oltanak

A gyógyszeripar részéről nagy Joe Bidenen a nyomás, hogy ne függessze fel az oltásokat védő szellemi tulajdonjogokat, de az is igaz, hogy elképesztően sok állami pénz ment az alapkutatásokba.

Torontáli Zoltán
2021. április 16. 10:11 Világ

Suttyomban minden magyar kamionos 25 százalék kedvezményt kap a német közúti bírságokból

A fuvarozásban sokszor hivatkozik egyenlő bánásmódra Németország, az egyik fontos hivatala azonban mégis elismeri, hogy ez nem mindig humánus.

Hajdu Miklós
2021. április 15. 09:49 Világ

Az adókedvezménytől a marihuánáig mindenféle jutalmakkal próbálják oltásra késztetni az embereket

Sok példa van már a gyerekeknél jól bevált módszer alkalmazására, miszerint az oltásért ajándék jár.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.