Amikor tavaly decemberben a magyar és a lengyel kormány elállt az uniós helyreállítási alap és a 2021-27-es költségvetés megvétózásától, a kompromisszum fontos elemének tűnt, hogy az ezekkel párhuzamosan életbe lépő jogállamisági mechanizmus még évekig nem fenyegeti a két ország uniós forrásait.
Az akkoriban körvonalazódó menetrendnek megfelelően a napokban a két kormány meg is támadta a jogállamisági rendszert az Európai Bíróságnál. A korábban elhangzottak alapján úgy tűnt, hogy ez azt legalábbis biztosítja majd, hogy a jövő tavaszi magyar parlamenti választás előtt ne fenyegesse szankció ennek keretében Magyarországot.
Ma azonban megjelent egy cikk a Bloombergen a magyar kormány visszatérő kritikusaként ismert Vera Jourovával készített interjú alapján, amelyben az uniós igazságügyi biztos azt mondta, hogy ennél korábban lesznek bevethetők a fegyelmező eszközök.
Egyrészt szerinte akár már nyáron megszülethet az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Ebből pedig az következik, hogy – amennyiben a bíróság nem kifogásolja a jogszabályt – még az év közepén eljárás indulhat hazánk és Lengyelország ellen az uniós jogállamisági feltételek megsértése miatt. Utóbbi ellen a bíróságok függetlenségének megsértése lehet a legnyomósabb ok, míg idehaza egyebek mellett a sajtószabadság helyzetét találhatják nem megfelelőnek.
Ha így történik, és a folyamat során megállapítják a jogsértést, akkor a két ország kormánya már nem tudja megvédeni egymást, mert egyhangúság helyett elég a minősített többség is ennek kimondásához.
Az uniós folyamatok időigénye alapján nehéz belátni, mindez hogy mehetne végig még a magyar választások előtt, de Jourovának látszólag erre is van válasza. Mint mondta, a bírósági ítélet megszületése után arra fogja ösztönözni az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül véglegesítse iránymutatását a mechanizmus alkalmazásáról.
Az uniós biztos szerint olyan rendszerre van szükség, amely többféle helyzetben is jól alkalmazható az uniós források védelme érdekében. „Jól működő bíróságokra, közbeszerzési rendszerre és ügyészségre van szükség” – fogalmazott.
Emellett szerinte olyan rendszert kell kidolgozni – ez most zajlik –, amelynek keretében lehetőség van a helyreállítási alap még fel nem használt részéből (ami most még a teljes összeg) zárolni valamennyit. Magyarország esetében például összesen 7,2 milliárd euró támogatás forog kockán, Lengyelország pedig potenciálisan 23,9 milliárd eurót veszíthet.
Be kell fagyasztani a pénzeket, „ha azt látjuk, hogy nincs olyan bíró, aki pártatlanul és függetlenül tudna dönteni uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciós és csalási ügyekben, akárki is az elkövető, akármilyen erősek is a kormányzati kapcsolatai” – fogalmazott. Hozzátette, Magyar- és Lengyelországban is romlott a (jogállamisági) helyzet, dacára annak, hogy az EU minden szóba jöhető jogi eszközzel próbálta ezt megakadályozni.
Világ
Fontos