Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. február 4. 10:43 Világ

Már nem Németország a legnagyobb újító, Magyarország a 27.

Közzétette idei innovációs rangsorát a Bloomberg, amelyen rövid kihagyás után ismét Dél-Korea lett az első, míg a tavalyi bajnok Németország visszacsúszott a negyedik helyre.

Az amerikai hírügynökség 2013 óta készíti el ezt a rangsorát több tucat tényező figyelembe vételével, amelyeket hét, egyenlő súllyal figyelembe vett csoportba rendez (kutatás-fejlesztési intenzitás, a gyártás hozzáadott értéke, termelékenység, a tőzsdén jegyzett high-tech vállalatok száma, az egyetemek hatékonysága, a kutatók, valamint a szabadalmak száma). Bár a most nyilvánosságra hozott listához az adatok tekintélyes részét tavaly még a koronavírus-járvány előtt vették fel, ezeknek a jellemzőknek a többségét valószínűleg nem forgatta fel alapvetően az azóta kialakult helyzet.

Dél-Korea első helye nem nagy meglepetés, a mostanival együtt kilenc évből hétszer az élen végzett. Az ország különösen kiemelkedően szerepelt a szabadalmak, a kutatás-fejlesztés és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében. Ahogy egy szöuli professzor a Bloombergnek fogalmazott, hazájában szinte teljes az egyetértés abban, hogy a k+f létfontosságú az ország jövője szempontjából.

Szendvicshelyzetben vagyunk a még mindig fejlettebb technológiájú országok és Kína között, amely gyorsan zárkózik fel az olcsó munkaerejére támaszkodva

– fogalmazta meg a fejlesztési kényszer mögötti aggodalmakat.

A második helyet Szingapúr szerezte meg, elsősorban egyetemeinek és a helyi gyártás magas hozzáadott értékének köszönhetően. A harmadik Svájc lett, amely kiegyensúlyozottan teljesített az összes, kutatás-fejlesztéshez kötődő kategóriában.

A tavalyi győztes Németország a negyedik helyre csúszott vissza, nem véletlenül kritizálják többen az országban, hogy nincs átfogó stratégia a jövő technológiáival kapcsolatban, és képzett dolgozókból is hiány van. Az Egyesült Államok – amely az első, 2013-as listán még az élen állt – pedig az első tízből is kicsúszva a 11. lett, elsősorban a visszaeső egyetemi pontszámok miatt.

Magyarország egy helyet előrelépve ezúttal a 27. helyet szerezte meg. Az alindexek közül a legkevesebb pontot, a 100-as skálán 14-et a gyártás helyi hozzáadott értékére kaptuk, a legtöbbet, 53-at pedig az egyetemi szféra hatékonyságára.

Térségünk volt szocialista, már EU-tagállam országai hasonlóan szerepeltek: a legjobban Szlovénia a 22. hellyel, a magyar 70,73 ponthoz képest lefelé Bulgária, Szlovákia és Horvátország lóg ki az itteni mezőnyből.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ dél-korea innováció K+F németország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.