Svédországban a járvány első hullámának védekezését sokkal inkább csak javasolt, önkéntesen vállalt korlátozásokra építették, mintsem kötelező szabályokra. Az országban a heves, sok halálos áldozattal járó tavasz után most ugyanúgy második (ezúttal sokkal kevésbé súlyos lefutású) hullám alakult ki, mint máshol. Hogyan áll a gazdaság a lazább intézkedésekkel jellemzett tavasz után?
A második legnagyobb tartomány, a göteborgi központú Västra Götaland kereskedelmi szervezetének vezetője, Rudolf Antoni gyakorlatilag kétségbeesett segítségkérő nyílt levelet jelentetett meg a helyi sajtóban, amelyben számos konkrét adatot is közöl, és ezek alapján a helyzet nem tűnik kevésbé súlyosnak, mint máshol.
A svéd lakosság 17 százalékának otthont adó, iparilag fejlett régióban Antoni adatai szerint a cégek 56 százaléka bevételcsökkenést szenvedett el az elmúlt hat hónapban. Tíz cégből 4 visszafogta a beruházásokat, és ugyanilyen arányban vannak azok, amelyek létszámleépítéshez folyamodtak.
A munkanélküliek száma az 1,6 millió lakosú körzetben egy év alatt 18 ezer fővel emelkedett, a teljes országra vonatkozó növekedés pedig 100 ezer fő.
Antoni azt mondja, az első hullámot átvészelő cégek közül rengeteg sérülékennyé vált, és bár a kormány most többféle módon próbálja segíteni őket, ez nem elég. Míg a támogatások tavasszal gyorsan megérkeztek, most Antoni szerint beragadt a rendszer, nem érkezik meg az ígért pénz, és félő, hogy sok vállalkozás csődbe jut.
A WHO adatai szerint Svédországban eddig 614 halálozás jutott 1 millió lakosra a járvány következtében, a szomszédos Norvégiában ugyanez a mutató 55, Dániában pedig 131 (Magyarországon 320).
Világ
Fontos