Pár hónappal azt követően, hogy az Egyesült Államok fejlesztési bankja a nyáron úgy döntött, hogy a jövőben nukleáris energetikai projekteket is finanszírozhat külföldön, az ország rövid időn belül Bulgáriával, Lengyelországgal és Romániával is olyan szándéknyilatkozatokat írt alá, amelyek megnyithatják az utat az amerikai vállalatok számára a térségben.

Románia a közelmúltban vetette el, hogy kínai részvétellel fejlessze atomerőművi kapacitását, politikai okokból pedig az oroszok korábban sem igen jöhettek szóba. Lengyelországban még inkább ez a helyzet, Bulgária pedig már több körben is összeveszett a Roszatommal, Belenében a mai napig befejezetlenül áll a megkezdett atomerőmű.

Az Egyesült Államok fejlesztési bankjának finanszírozása javíthatja az amerikai technológiaexport esélyeit, a gond csak az, hogy a hazai referenciát nem lehet kitenni az ablakba. Az AP1000-es reaktorblokkokat kínáló Westinghouse 2017-ben csődbe ment a hazai projektek akadozása miatt, amelyek közül a dél-karolinait törölték is, míg a Georgia állambeli továbbra is jelentős határidő- és költségtúllépéssel küszködik. „Az USA teljesen hiányzik az újépítésű reaktorok világpiacáról” – állapította meg az ország energetikai minisztériumának áprilisi jelentése.

Ezért aztán nem csoda, hogy a Bloomberg által megszólaltatott szakértők igen óvatosan fogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy mi válhat valóra a szándéknyilatkozatokból. A fentiek mellett már csak azért is, mert a szigorodó biztonsági előírások miatt egyre drágább atomerőművet építeni, miközben a nap- és szélerőművekkel előállított áram egyre olcsóbb, így aztán piaci alapon senki nem akar az előbbire vállalkozni.

Az oroszok – Paks II. kapcsán idehaza unalomig hangsúlyozott – előnye, hogy ők komplett finanszírozási és építési csomaggal házalnak, és jóval több reaktort építettek meg az utóbbi egy-két évtizedben, mint az amerikaiak. A megtérülés kockázatát pedig végső soron a megrendelő állam, például Magyarország futja.

Mindezek miatt az is elképzelhető, hogy nem azért nem lesznek amerikai tervezésű atomerőművek Közép-Európában, mert helyettük mondjuk a francia vagy a dél-koreai technológia fut be, hanem azért, mert jobban megéri majd valamilyen energiatárolási megoldással kombinálni a nap- és szélerőművek áramtermelését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValami ilyesmi lenne Paks 2 félbehagyvaA bulgáriai Belenében már kétszer állították le az atomerőmű építését, a daruk azóta is helyben vannak, a leszállított reaktorok pedig raktárakban porosodnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomerőmű atomreaktor Bulgária Lengyelország Románia usa Olvasson tovább a kategóriában