Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. október 29. 15:35 Adat, Világ

Tömegesen váltak kamuvállalkozóvá a járvány alatt a lengyelek

Tavaly az összes munkavállaló ötöde volt egyéni vállalkozó Lengyelországban, ami bőven az uniós átlag felett van, és a legmagasabb arány a kelet-európai OECD-tagországok között – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb adataiból, amiről a Business Insider lengyel kiadása számolt be nemrég.

Idén ráadásul az egyéni vállalkozók aránya a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzet következtében jelentős mértékben nőhetett, legalábbis erre utal a Lengyel Gazdasági Intézet (Polski Instytut Ekonomiczny) közelmúltban publikált elemzése. Eszerint a cégek egy része a gazdasági nehézségekre az alkalmazottak névleges elbocsátásával és egyéni vállalkozóvá minősítésével reagált, mert ezzel spórolni tudtak a bérköltségeken.

Az alábbi ábrán látszik, hogy az OECD-tagállamok között tavaly Kolumbiában volt a legmagasabb az egyéni vállalkozók aránya, ahol minden második gazdaságilag aktív állampolgár ilyen státuszban dolgozott. Ezen kívül Törökországban, Görögországban, Mexikóban és Brazíliában a leginkább elterjedt, 30 százalék feletti előfordulású az egyéni vállalkozói státusz az OECD-országok között.

Az EU-ban az átlag 15,3 százalék, ennél a régió országai közül Lengyelországban (20%) és Csehországban (16,8%) is nagyobb az egyéni vállalkozók aránya, Szlovákiában pedig egy hajszálnyival kevesebb, mint az EU-átlag (15,2%). Magyarországon az önfoglalkoztatottak aránya 10,8 százalék volt, ezzel az ország az OECD-tagállamok körében abban a csoportba tartozik, ahol kevésbé elterjedt ez a státusz. A legkevesebb egyéni vállalkozó arányaiban az Egyesült Államokban, Norvégiában és Oroszországban volt.

A lengyel elemzés szerint az év első hat hónapjában nagyjából 6-7 százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik egyéni vállalkozóként vannak regisztrálva az egészségbiztosítási rendszerben, miközben az alkalmazottként regisztráltak száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent. Összességében itt két párhuzamos trend eredője látható: nőtt a vállalkozók száma, akik korábban alkalmazottak voltak, miközben a vállalkozókat nagyobb arányban „bocsátották el”. Az intézet elemzése szerint ez azért is van így, mert a vállalkozóként foglalkoztatottakat jóval könnyebb elküldeni, mint azokat, akikkel a foglalkoztató munkaszerződést kötött.

Bár Magyarországon nem készült felmérés arról, hogy a munkaadók milyen mértékben éltek a bérköltségek ilyen jellegű csökkentésével a járvány alatt, az biztosan megkülönbözteti a lengyel helyzetet a magyartól, hogy Magyarországon már az év első felében tudni lehetett: a kormány pont azért akarja szigorítani a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) feltételeit, hogy az adónem színlelt munkaszerződésként való használatát visszaszorítsa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnekAz adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.

Nyár elején a magyar kormány aztán benyújtotta, majd gyorsan meg is szavaztatta azt a módosító javaslatot, aminek a legfontosabb része, hogy ha egy cég egy kisadózó vállalkozásnak egy éven belül 3 millió forint értéken felüli bevételt termel, akkor a 3 millió feletti részre 40 százalékos adót kell fizetnie.

Lengyelországban az ilyen jellegű adóoptimalizálás hasonlóan működik, mint Magyarországon a katával, ugyanis főleg a szolgáltatószektorban és a magasabb bérek esetében éri meg igazán ilyen módon csökkenteni az adózást.

„Ez a fajta megoldás például az IT-szektorban nagyon elterjedt, ahol nagyon sok szakembert egyéni vállalkozóként fizetnek, miközben gyakorlatilag egy munkaszerződésnek megfelelően végzik a feladataikat. Ennek főleg adózási okai vannak, ez a megoldás ugyanis leginkább a jól keresőknek kedvez. Vegyünk például egy olyan egyéni vállalkozót, aki a lengyel átlagbér kétszeresét keresi meg. Ő így 25 százalékos adókulccsal adózik, ami jóval alacsonyabb, mint az a 37 százalék, amit ugyanilyen fizetés esetén munkaszerződéssel kellene megfizetnie” – írta e-mailben Jakub Sawulski.

A Lengyel Gazdasági Intézet közgazdásza a G7 megkeresésére azt is elárulta, hogy – a magyar helyzethez szintén hasonló módon – munkavállalói szempontból a megoldás legnagyobb hátránya a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmaradása, illetve jóval alacsonyabb szintje, mint amit a munkaszerződés garantálna. Sawulski egész konkrétan a nyugdíjjárulékokat emelte ki: az egész életükben egyéni vállalkozóként foglalkoztatottak Lengyelországban ugyanis éppen hogy csak kicsivel magasabb nyugdíjra számíthatnak, mint a nyugdíjminimum. (Magyarországon a katás szerződések esetében a túlnyomó többségben alkalmazott 50 ezres adózási lehetőség mellett 98 100 forint az adózó nyugdíjalapja, amellett hogy a szolgálati ideje egy évre esően nagyjából a kétharmada egy munkaszerződéssel foglalkoztatotténak. Ha valaki egész életében így dolgozik, 28 500 forintos nyugdíjminimumra lesz jogosult.)

Az egészségbiztosítás egyéni vállalkozóknál ugyanúgy működik, mint az alkalmazottaknál, bár Sawulski megjegyezte, hogy az egyéni vállalkozók ezen a területen is kevesebb járulékot fizetnek általában, mint az alkalmazottak, illetve általában táppénzre sem jogosultak, mivel az ennek az alapját képező járulékot sem szokták befizetni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar átlagfizetés nettója félúton van Szlovénia és Koszovó közöttTovábbra is elég magas az adó- és járulékteher, így például a szlovákok és a horvátok is többet visznek haza, pedig a bruttó átlagbérük alacsonyabb.

Adat Világ adó egyéni vállakozás Lengyelország munkaerőpiac oecd V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Hajdu Miklós
2020. november 19. 13:46 Adat

A második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságot

Az ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

Stubnya Bence
2020. november 19. 10:47 Adat, Világ

Lengyelországban a nettó minimálbér 166 ezer forintnak megfelelő zlotyra emelkedik

Úgy tűnik, hogy jövőre a magyar minimálbér bruttója alig fogja meghaladni a lengyel nettó értékét.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.

Torontáli Zoltán
2020. november 22. 06:53 Élet

Be fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőle

A mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Ne hagyd ki