Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. október 28. 12:02 Világ

Öt „Mi lett volna, ha…” forgatókönyv a világjárványról, tanulságokkal

(Dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A „Mi lett volna, ha…” típusú forgatókönyvek, avagy más néven a kontrafaktuálisok tanulmányozása nem szükségképpen öncélú gondolatkísérlet. Megkerülhetetlen része annak, ahogyan a világról elmélkedünk, mivel minden, a körülöttünk zajló események magyarázatára vonatkozó állításunk egyben annak kijelentése is, hogy ha valami nem úgy történt volna, ahogy, abból nagyon más dolgok is következhettek volna. Ha bármilyen „amennyiben ez történik, akkor ez és ez lesz” jellegű előrejelzéssel élünk, az is tartalmaz kontrafaktuális állítást is („ha nem ez történik, akkor ez és ez nem történik”).

Az efféle megállapításokból stratégiai tanulságok is levonhatók — irányt adhatnak a cselekvésünknek. Segíthetnek továbbá megvilágítani bizonyos, a világunk működése szempontjából alapvető összefüggéseket. Ennek előfeltételeként persze fontos, hogy tényeken és tudományosan megalapozott ismereteken alapuló módon következtessünk ezekre.

Közeledve a SARS-CoV-2 vírus terjedésének első évfordulójához — tekintve, hogy virológiai elemzések szerint az valamikor tavaly november közepén kezdődhetett a legnagyobb valószínűséggel — eleget láttunk már ahhoz, hogy megfogalmazhassunk néhány jelentőségteljesebb kontrafaktuális állítást a történtekkel összefüggésben. Ezekből következik az alábbiakban öt.

1. Ha XY állam- vagy kormányfő a járvány áldozatául esett volna…

Boris Johnson, Jair Bolsonaro, Donald Trump, Andrzej Duda, Sophie Wilmès. Néhány példa olyan állami vezetőkre, akik megfertőződtek az új koronavírussal. Johnson intenzív osztályra került, Wilmès e cikk írásakor még ott van. Az említett kormány- és államfőket tehát a súlyos lefolyás sem kerülte el. Donald Trump éppen ezért mások számára nemigen hozzáférhető, kísérleti kezelést kapott már a betegsége elején, hogy állapota rosszabbodásának elejét vegyék (sikerrel).

Hogy a vírussal vezetők találkoznak, egyáltalán nem meglepő. Nagyon sok emberrel kerülnek érintkezésbe nap mint nap, sokat mozognak a világban, jelentős kockázatnak vannak kitéve. Éppen ebből következően viszont folyamatosan orvosi figyelemben részesülnek, teszteléshez és kezeléshez is az átlagpolgárnál könnyebben és hamarabb juthatnak, különösen, ha kellően odafigyelnek magukra, és — akár a nyilvános retorikájukkal szöges ellentétben — komolyan veszik a járvány jelentette fenyegetést.

Ha a világ legjelentősebb katonai és politikai hatalmának vezetőjére, Donald Trumpra gondolunk, a „Mi lett volna, ha…?” kérdése messzire gyűrűző kihatásokkal vetődhet fel. Ezeket végigvenni meghaladná ennek a rövid cikknek a kereteit. Talán megelégedhetünk annak a kijelentésével, hogy az Egyesült Államok jelenlegi belső politikai viszonyainak egyfajta alapvető rendellenességét, a valóságtól való elszakadását dokumentálja, hogy az elnökségért két, hetven évnél idősebb jelölt áll versenyben —mind a demokrata, mind a republikánus politikai gépezetek működését illetően kérdéseket vethet fel, hogy az aktuális körülmények között ennyire veszélyesen szeretnek élni.

A felhők egyébként Donald Trump horizontjáról sem távoztak örökre azzal, hogy a fertőzésen átesett. Mivel kísérleti terápiájának részeként monoklonális antitesteket kapott, így antitesteket a saját szervezete vélhetően csak kis mennyiségben állított elő. Közben pedig már éppen elég szilárdan dokumentált újrafertőződésről tudunk ahhoz, hogy kijelenthessük, a SARS-CoV-2 elleni immunitás sajnos nem tart örökre, sőt esetenként hamar elillanhat.

2. A járvány súlyos gazdasági hatásai… akár máskor is elérhettek volna bennünket

A Világbank legfrissebb előrejelzése szerint 88 és 115 millió fő között sodorhat nyomorba embereket a járvány a maga gazdasági és egyéb hatásaival együtt. Ezek a hatások jelentős részben a közegészségügyi intézkedésektől függetlenek. Ha egy tartós egészségkárosodással és akár elhalálozással fenyegető kórokozó terjed a világban tömegesen, elkerülhetetlen, hogy jóval kevesebben vállalkoznak turistáskodásra vagy például különféle szolgáltatások igénybe vételére. Amennyiben viszont kellően határozott intézkedésekkel, illetve a tesztelési és a kontaktkutatási kapacitások felépítésébe tett megfelelő beruházással valaki képes elkerülni a tömeges terjedést, és legalább a gazdaságának a belső keringése relatíve zavartalanul folytatódhat, az minimalizálhatja a gazdasági téren elszenvedett veszteségeket is. Egészség és gazdaság nem kell, hogy kizárják egymást.

A járvány hatását kezelő gazdasági intézkedések sem közömbösek a pandémia hagyatékára előretekintve. Nem mindegy, hogyan osztanak a kormányzatok támogatásokat a járvány által sújtott gazdasági szereplőknek és társadalmi csoportoknak, és nem mindegy, kivel és hogyan fizettetik meg ennek a költségeit.

Gondolatkísérletként ezek után érdemes pedzegetni, mi történt volna, ha az új koronavírus a 2007-2008-as pénzügyi és gazdasági válság nyomán bukkan fel. Ha akkor indul útjára egy újabb pandémia… amilyen indult is, 2009-ben. Akkor kezdődött ugyanis az új H1N1 influenzavariáns okozta világjárvány.

Elképesztő belegondolni, mekkora szerencséje az emberiségnek, hogy az a járvány összességében jóval kisebb egészségügyi hatással bírt mind a halálesetek számát, mind a tartós egészségkárosodást, mind az egészségügyi rendszer leterhelését tekintve, mint a koronavírus terjedése. Mivel pedig az influenzavírus relatíve jól ismert kórokozó, a működő vakcinára sem kellett hosszan várni, nem kellett a jelenlegihez hasonló feltartóztató intézkedésekkel élni, és ezek költségeit viselni.

Pedig a SARS-CoV-2 legvalószínűbb ismert rokona, az RaTG-13-as koronavírus már akkor is jelen volt denevérekben, például a kínai Jünnan tartományban. Úgyhogy rohamra indulhatott volna akár 2009-ben is, ha éppen akkor jár valaki a rossz helyen, a rossz időben.

3. Akár a teljes emberi társadalom viselkedhetne racionálisan (persze nem fog)

Képzeljük el, amint a „normális élethez” ragaszkodók, azaz életüket a lehető legkisebb mértékű alkalmazkodás mellett élni kívánók ezrei vonulnak az utcára itt vagy ott, a járvány kezdeti szakaszában, azt követelve kormányaiktól, hogy védjék meg a normális élet lehetőségét, és ehhez tegyenek többet a tesztelési és a kontaktkutatási kapacitások fejlesztése érdekében.

Még akkor, amikor ez a lehető leginkább számíthatott volna a járvány megfékezésének érdekében. Hogy a munkába járást és az egzisztenciát például inkább ne kockáztassa kényszerűen a „megfázás” elleni gyógyszerek tévéreklámjaiból a tüneteinek elrejtését tanuló kolléga — teszteltethesse magát időben, és kapjon kezelést a lehető legkorábban.

Ezek a protestmozgalmak jellemzően sajnos nem ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, pedig ez lett volna a racionális magatartás a céljaikat figyelembe véve.

4. Jöhetett volna rosszabb is… és jöhet és lehet még rosszabb is

Napjainkban a felbukkanó kórokozók által okozott pandémiák valószínűsége jóval nagyobb, mint bármikor a történelemben. Ez még akkor is igaz, ha a SARS-CoV-2 jelenleg igen kedvezőtlenül hat a globális gazdaság keringésére, és azzal együtt visszavetheti kórokozók világméretű terjedését is valamelyest. A járvány hatására elszegényedő népességek azonban számos módon nagyobb terhet jelentenek majd a környezetükre nézve, és ez könnyen a természet fokozott kizsákmányolásával járhat együtt, növelve a zoonotikus események (kórokozó állatról emberre történő átterjedésének) kockázatát.

A következő világturnéra induló patogén lehet akár egy újabb pandémiás influenzavariáns is (egy „ismert ismeretlen”) vagy éppen egy teljesen új kórokozó (egy „ismeretlen ismeretlen”). Hogy ez nem a valóságtól elrugaszkodott felvetés, azt illusztrálhatja többek között a HIV/TBC-ikerpandémia, vagy éppen a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg is zajló ebolajárvány. Ezek között a járványok között ráadásul összefüggések is vannak, a párhuzamos világjárványok hatása akár össze is adódhat, vagy éppen felerősíthetik egymást. A HIV és a tuberkulózis megelőzésére és kezelésére irányuló nemzetközi programok finanszírozása például erősen megcsappanhat, ha a donorállamokat tartósan leköti a koronavírus jelentette kihívás.

A horizonton pedig már bőven ott látszik előttünk az antimikrobiális szerekkel — például az antibiotikumokkal — szemben ellenálló kórokozók elharapózó terjedése. Éppen emiatt még a koronavírus-betegség kezelése során az esetleges bakteriális társfertőzések megelőzésére bevetett antibiotikumok túlhasználata és rendellenes szedése is aggályokat vethet fel.

A biotechnológiai forradalom kibontakozása előretörésekkel kecsegtet, és igyekszik tartani a lépést a jelentkező kihívásokkal. De a természetes evolúció közegében is nagy az iram.

5. Az egészségre kiható geopolitikai tényezők…

Mint arra „Az egészségtelen politikák ragálya” című márciusi cikkemben is felhívtam a figyelmet, egy járvány alakulásában mindig alapvető szerepet játszanak a politikai tényezők is, akarva-akaratlanul.

Képzeljük el, milyen év lett volna a sokak szerint kiemelkedően pocsékul alakult 2020-as esztendő, ha januárban az iráni vezetés elmegy a végsőkig az Egyesült Államok bajszának huzogatásában, háborús konfliktushoz vezető iraki merényletekkel és rakétatámadásokkal, különösen Szolejmáni tábornok amerikai likvidálását követően, és ha akár csak száz napra a Perzsa/Arab-öböl szűk torkolatába fullad a világ olajkereskedelmének jelentős része — hogy egy ilyen gazdasági sokk előzze meg azután a globális ellátási láncok tavaszi leállását.

A nagy konklúzió

Ha mindannyian racionálisan viselkednénk, beláthatnánk, hogy mind a nemzetközi/globális, mind az emberek közötti együttműködésre nagy szükség van most.

Vigyázni egymásra, nem tenni ki egymást felesleges kockázatnak, osztozni a terhekben.

Jelen állás szerint — a fentebbi 3-as számú felvetéshez hasonlóan — sajnos ennek a maradéktalan bekövetkezte tűnhet a legkevésbé valószínűnek a felsorolt kontrafaktuálisok közül. De törekedni akkor is ennek az elérésére kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egészségtelen politikák ragályaKilenc pont arról, hogyan hatottak politikai megfontolások a koronavírus-világjárvány növekedésére és terjedésére.

Világ geopolitika járvány koronavírus Világbank Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Váczi István
2020. november 23. 12:13 Világ

Olyan népszerű az előrehozott nyugdíj, hogy egyre többe kerül a költségvetésnek Németországban

Németországban „nők 40" helyett „mindenki 45" van, némi könnyítéssel, és egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.

Kasnyik Márton
2020. november 21. 15:27 Világ

Gyorsan el fog dőlni, hogy Biden át tud-e vinni bármi érdemit

Korszakos átalakításokra készült Biden, de úgy tűnik, valami sokkal kisebbel kell beérnie. Lehet, hogy ez nincs is ellenére.

Fontos

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Torontáli Zoltán
2020. november 22. 06:53 Élet

Be fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőle

A mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Ne hagyd ki