Egy országban az egyenlő esélyek meglétének egyik legjobb mérőmódszere a társadalmi mobilitás vizsgálata. Ha a kevésbé tehetős, vagy akár szegény gyerekeknek nincs esélye magasabb jövedelemre szert tenni felnőttként, akkor aligha nevezhető méltányosnak a helyzet. A megfelelő mobilitás elérésének elismerten legjobb módja, ha a szegényebb családba született gyerekek minél jobban hozzáférnek a magas szintű oktatáshoz. Svájci kutatók azonban egy friss tanulmányukban más válaszokat találtak erre a kérdésre.
Azt nézték meg, hogyan alakul Svájcban a jövedelmi és az oktatási mobilitás. Előbbi azt jelenti, hogy aki szegényként nő fel, az mekkora eséllyel él jobban felnőtt korában, míg utóbbi azt, hogy akinek a szülei alacsony végzettségűek, mekkora eséllyel szerez magasabb végzettséget.
Svájc sok szempontból kifejezetten irigylésre méltó helyzetben van Európában, az egyik leggazdagabb ország és az átlagosnál kisebbek a társadalmi feszültségek is. A kutatók most egy 850 ezer személyt tartalmazó adatbázison vizsgálták, hogy a mobilitási mutatókban hogyan tükröződik a svájci álom.
Az eredményeik alapján a gyerekek felnőttkori jövedelme ugyan függ attól, hogy milyen családból jönnek, de sokkal kevésbé, mint más államokban. A percentilisekből, azaz statisztikai kategóriákból számolt összefüggés mindössze 0,15-ös értékű, ami nagyon alacsony (vagyis kedvező) érték, ugyanez a mutató 0,34 az USA-ban, 0,22 Kanadában, de még Svédországban is 0,18.
Egy másik érdekes mutató, amit az amerikai álom mutatónak hívnak: mekkora az esélye egy gyereknek, aki a legszegényebb ötödébe tartozik a lakosságnak, hogy felkerüljön a leggazdagabb ötödbe? Svájcban erre 13 százalék esély van, míg az USA-ban mindössze 7,5.
Ez alapján Svájcban kimagasló a társadalmi mobilitás még világszinten is. Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon az oktatási mobilitás következménye-e, hogy ilyen könnyen kerülhetnek jobb pozícióba azok is, akik nehezebb körülmények közül jönnek.
Meglepő módon Svájcban a gyerekek nagy része (70 százaléka) szakiskolában folytatja a tanulmányait általános iskola után. Egészen a medián jövedelmű családi helyzetig a gyerekeknek mindössze 10 százaléka választja a gimnáziumot és csak e középérték felett kezd el erősen növekedni az arányuk. Ugyanez igaz az egyetemi végzettségre is.
Így Svájc kifejezetten nem mobilis oktatási szempontból (bár a szerzők kicsit máshogy fogják meg ezt a jelenséget, hiszen nem a szülők végzettségét, hanem a jövedelmét veszik itt is alapul). Ennek azonban több oka is lehet. Az egyik, hogy bár egyetemet nem végeznek a szakiskolába került gyerekek, a gyakornoki idejük után mégis sokan szereznek valamilyen másfajta magasabb végzettséget.
A másik ok pedig az lehet, hogy Svájcban kifejezetten alacsony az egyetemi vagy érettségi végzettséghez kapcsolható bérprémium. A fenti módszernél maradva: mindössze 2,5 percentilissel kerülnek átlagosan magasabb jövedelem kategóriába azok, akik magasabb végzettséget szereznek, mint azok, akik szakmunkás iskolában fejezik be tanulmányaikat.
A szakiskolának ezen kívül előnye, hogy nincs tandíja, sőt néha még valamennyi fizetést is kapnak a gyerekek, így tudják támogatni a szüleiket, ha ők nincsenek jó anyagi helyzetben. Ráadásul Svájcban ez a választás nincs úgy stigmatizálva, mint más országokban. Még a gazdag családok gyerekeinek is a fele inkább a szakmunkás képzési utat választja.
A szerzők szerint még sok kérdés megválaszolatlan azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a svájci oktatási modell a társadalmi mobilitásra, de amellett érvelnek, hogy egészségesebb társadalomhoz vezet a szakképesítés nagyobb elfogadása.
Világ
Nem tud úgy táncolni Ukrajna, ahogy Orbán Viktor fütyül
Eddig nem volt sapka az ukránokon, de az sem számít, hogy most már van.
Korea is kipróbálta Matolcsy csodafegyverét, de több kárt hozott, mint hasznot
Dél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.
A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz
A figyelem egyre szélsőségesebb ingerekkel kelthető csak fel, de ennek ára van a hétköznapokban.
Fontos
A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből
Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.
Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás
Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.
Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája
Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.
