Egy országban az egyenlő esélyek meglétének egyik legjobb mérőmódszere a társadalmi mobilitás vizsgálata. Ha a kevésbé tehetős, vagy akár szegény gyerekeknek nincs esélye magasabb jövedelemre szert tenni felnőttként, akkor aligha nevezhető méltányosnak a helyzet. A megfelelő mobilitás elérésének elismerten legjobb módja, ha a szegényebb családba született gyerekek minél jobban hozzáférnek a magas szintű oktatáshoz. Svájci kutatók azonban egy friss tanulmányukban más válaszokat találtak erre a kérdésre.
Azt nézték meg, hogyan alakul Svájcban a jövedelmi és az oktatási mobilitás. Előbbi azt jelenti, hogy aki szegényként nő fel, az mekkora eséllyel él jobban felnőtt korában, míg utóbbi azt, hogy akinek a szülei alacsony végzettségűek, mekkora eséllyel szerez magasabb végzettséget.
Svájc sok szempontból kifejezetten irigylésre méltó helyzetben van Európában, az egyik leggazdagabb ország és az átlagosnál kisebbek a társadalmi feszültségek is. A kutatók most egy 850 ezer személyt tartalmazó adatbázison vizsgálták, hogy a mobilitási mutatókban hogyan tükröződik a svájci álom.
Az eredményeik alapján a gyerekek felnőttkori jövedelme ugyan függ attól, hogy milyen családból jönnek, de sokkal kevésbé, mint más államokban. A percentilisekből, azaz statisztikai kategóriákból számolt összefüggés mindössze 0,15-ös értékű, ami nagyon alacsony (vagyis kedvező) érték, ugyanez a mutató 0,34 az USA-ban, 0,22 Kanadában, de még Svédországban is 0,18.
Egy másik érdekes mutató, amit az amerikai álom mutatónak hívnak: mekkora az esélye egy gyereknek, aki a legszegényebb ötödébe tartozik a lakosságnak, hogy felkerüljön a leggazdagabb ötödbe? Svájcban erre 13 százalék esély van, míg az USA-ban mindössze 7,5.
Ez alapján Svájcban kimagasló a társadalmi mobilitás még világszinten is. Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon az oktatási mobilitás következménye-e, hogy ilyen könnyen kerülhetnek jobb pozícióba azok is, akik nehezebb körülmények közül jönnek.
Meglepő módon Svájcban a gyerekek nagy része (70 százaléka) szakiskolában folytatja a tanulmányait általános iskola után. Egészen a medián jövedelmű családi helyzetig a gyerekeknek mindössze 10 százaléka választja a gimnáziumot és csak e középérték felett kezd el erősen növekedni az arányuk. Ugyanez igaz az egyetemi végzettségre is.
Így Svájc kifejezetten nem mobilis oktatási szempontból (bár a szerzők kicsit máshogy fogják meg ezt a jelenséget, hiszen nem a szülők végzettségét, hanem a jövedelmét veszik itt is alapul). Ennek azonban több oka is lehet. Az egyik, hogy bár egyetemet nem végeznek a szakiskolába került gyerekek, a gyakornoki idejük után mégis sokan szereznek valamilyen másfajta magasabb végzettséget.
A másik ok pedig az lehet, hogy Svájcban kifejezetten alacsony az egyetemi vagy érettségi végzettséghez kapcsolható bérprémium. A fenti módszernél maradva: mindössze 2,5 percentilissel kerülnek átlagosan magasabb jövedelem kategóriába azok, akik magasabb végzettséget szereznek, mint azok, akik szakmunkás iskolában fejezik be tanulmányaikat.
A szakiskolának ezen kívül előnye, hogy nincs tandíja, sőt néha még valamennyi fizetést is kapnak a gyerekek, így tudják támogatni a szüleiket, ha ők nincsenek jó anyagi helyzetben. Ráadásul Svájcban ez a választás nincs úgy stigmatizálva, mint más országokban. Még a gazdag családok gyerekeinek is a fele inkább a szakmunkás képzési utat választja.
A szerzők szerint még sok kérdés megválaszolatlan azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a svájci oktatási modell a társadalmi mobilitásra, de amellett érvelnek, hogy egészségesebb társadalomhoz vezet a szakképesítés nagyobb elfogadása.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
