Észak-Kalifornia és azon belül különösen a Napa-völgy borai a legmagasabban jegyzettek között vannak a világon, idénre azonban egyértelművé vált, hogy egyre inkább veszélyben van az előállításuk. Az erdőtüzek már a korábbi években is megkeserítették néhány pincészet életét, de egy-egy vállalkozás esetében általában eltelt elegendő idő ahhoz két pusztítás között, hogy ismét talpra álljon. Az utóbbi néhány évben azonban ez megváltozott, a csapások brutálisabbakká és sűrűbbekké váltak.
A szeptember 27-én kezdődött Glass Fire – az Egyesült Államokban elneveznek minden jelentősebb tűzvészt – legkevesebb 27 pincészetet károsított valamilyen mértékben. Van, ahol csak egy amúgy sem használt épület égett le, máshol viszont sok millió dolláros borászati gépcsoport pusztult el, borral töltött hordók és palackok vesztek oda nagy számban, és a borászati turizmus miatt fontos gondozott környezet is odalett. Márpedig csak a Napa-völgy borászatait 3,85 millióan keresték fel 2018-ban, és összesen 2,23 milliárd dollárt költöttek. Jelentős többségük azonban szüret idején, nyár végén és ősszel érkezik, ami idén teljesen egybeesik az erdőtüzek időszakával, így természetesen elmaradnak a látogatók.
Az áramszünetek miatt – amelyeket megelőző jelleggel is alkalmaznak, nehogy egy leszakadó vezeték újabb tüzet okozzon – ott is károkat okoz a helyzet, ahova a tűz el sem jutott: energiaellátás nélkül nem tudják tartani a beállított erjesztési hőmérsékletet, így a bor minősége rosszabb lesz, esetleg nem is lehet majd eladni. A messzire eljutó hamu és füst szintén óriási károkra képes: a még le nem szüretelt szőlőszemek felszínén megtapadta anyagai bejutnak a gyümölcsbe, amitől a bornak olyan íze lesz, mintha hamutálat nyalogatna az ember. Vannak ugyan módszerek ennek a hatásnak a mérséklésére, megszüntetésére, de ezek megbízhatatlanok, és egyes boroknál csak évek múlva, az érlelési folyamat végén derül ki, hogy használtak-e.
Ahogy a Washington Post korábban borászatot tulajdonló Napa-völgybeli szerzője írja, maga a növény is érzékeny, egy tűz után három-öt évnek is el kell telnie, mire ismét teljesen termőképes lesz egy-egy tőke.
Mindennek hatására a biztosítási díjak emelkednek, a munkaerő pedig drágul. Akik ilyen körülmények között is vállalják a szőlő gondozásával és a szüreteléssel járó nehéz fizikai munkát, azok általában nem engedhetik meg maguknak, hogy a drága környéken lakjanak – ahol a tüzek után még kevesebb ház marad –, így vagy messziről kell ingázniuk, vagy olyan zsúfolt tömegszállásokon kénytelenek lakni, amelyek most a koronavírus-járvány miatt veszélyessé váltak.
Az utóbbi folyamatok még a tűz által közvetlenül nem érintett pincészetek gazdálkodását is nehezítik, miközben a profitráták általában eleve nem voltak túl magasak. Ennek hatására sok kisebb pincészet tulajdonosa dobhatja be a törölközőt, hosszabb távon pedig az egész borvidék jövője is bizonytalannak tűnik.
