A fizetésképtelenséget és Kuvaitot egy mondatban leírni sokáig teljes képtelenség lett volna, az olajárak zuhanása miatt azonban ez is megváltozott. Igaz, hitelezőkkel szembeni államcsőd nem fenyegeti az országot, de a pénzügyminiszter múlt héten arra figyelmeztette a parlamentet, hogy ha nem sikerül új finanszírozási forrást találni, akkor novemberben már nem fogják tudni kifizetni az állami alkalmazottak bérét.

Az alapvető probléma, hogy az olajkincsnek köszönhetően a világ egyik leggazdagabb államának számító Kuvait állami kiadásait a mostaninál sokkal magasabb olajárakhoz lőtték be, a jelenlegi, hordónként 40-45 dolláros szint mellett óriási lyuk tátong a költségvetésben. A legutóbbi, márciusban véget ért pénzügyi évben a hiány 5,64 milliárd dinár (közel 5500 milliárd forint) volt, amely a kuvaiti GDP nagyjából tizede. Az aktuális évben viszont a 40 százalékot is elérheti a deficit a legnagyobb kuvaiti bank becslése szerint.

Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható fenn sokáig, ilyen mértékű költségvetési megszorítást viszont nehezen tolerálnának a jóléthez hozzászokott helyiek. (Az állami kiadások több mint háromnegyedét az állami alkalmazottak fizetése, valamint a lakossági támogatások teszik ki.) Más olajállamok ezt a helyzetet hitelfelvétellel próbálják áthidalni, és Kuvait is erre törekszik 20 milliárd dinár értékben, de épp itt jön a bökkenő.

Az ország 2017-ben bocsátott ki utoljára államkötvényt, ám a folyamat szabályait rögzítő törvény azóta hatályát vesztette. Most pedig politikai csata alakult ki az új jogszabály elfogadása körül, amit a parlamentnek kellene megtennie. A kormány költségvetési politikájával elégedetlen képviselők garanciákat szeretnének kapni arra, hogy a pénz nem fog egyszerűen elfolyni, de ezt egyelőre nem kapták meg. Nem hatotta meg őket a pénzügyminiszter figyelmeztetése sem, sőt, miután az illetékes bizottság leszavazta a törvényjavaslatot, még csak nem is került a parlament elé.

Azt viszont elfogadták a képviselők, hogy költségvetési hiány idején ne kelljen az állami bevételek (amelyeknek több mint 90 százaléka az olajból származik) tizedét a jövő generációk jólétét szolgáló alapba befizetni. A pénzhiány rövid távú áthidalásához viszont arra is szükség van, hogy ebből az alapból 2 milliárd dinárt most ki is vegyenek.

Ezzel együtt is elkerülhetetlennek látszik a kötvénykibocsátás, amely előtt a parlament mandátumának idei lejárta nyithatja meg az utat, ezt követően ugyanis rendelettel léptethetik hatályba az ezt szabályozó törvényt. Mindenesetre a mostani konfliktus is mutatja, hogy nem mehetnek már sokáig úgy a dolgok az olajállamokban, mint eddig. A hitelfelvétellel időt nyerhetnek, de muszáj lesz felszámolni az egyoldalú olajfüggőséget, ha el akarják kerülni a drasztikus életszínvonal-zuhanást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzellemmunkások árasztják el az Öböl-országok jól fizető állásaitKuvaitban bevezették az ujjlenyomat alapú beléptetési rendszert. Erre több ezren tűntek el a munkahelyekről.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ kőolaj-kitermelés Kuvait olajár Olvasson tovább a kategóriában