Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 4. 18:22 Világ

Multik és helyi ügyeskedők együtt teszik tönkre a Föld egyik páratlan vidékét

A Föld egyik legszennyezettebb részeként tartják számon a Niger folyó deltáját a helyi olajipar környezetkárosító tevékenysége miatt, és a jelenlegi gazdasági folyamatok nem túl fényes kilátásokkal kecsegtetnek a térség számára. Az üzemekből immáron fél évszázada szivárgó olaj mintegy 70 ezer négyzetkilométeren, vagyis nagyjából háromnegyed magyarországnyi területen mérgezi a mocsarakat, patakokat és a mangroveerdőket, miközben az olajipar működésének negatív következményei az emberek életét is drámaian lerövidítik,

a születéskor várható élettartam mindössze 41 év a régióban.

A Bloomberg beszámolója szerint az elmúlt évek energiapiaci tendenciái– és újabban a koronavírus gazdasági hatásai – hiába vezetnek a kőolaj-kitermelés mérséklődéséhez, Nigériában egyre csak romlik a helyzet. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkenésével egyrészt az állam költségvetése jelentősen átalakul: míg korábban a bevételek 80 százaléka származott az olajiparból, a tavalyi évre ez az arány 50 százalékra csökkent, és a kormány becslései szerint idén 80 százalékos csökkenés várható az ágazatból származó befizetésekben. Mindez nemcsak fokozódó szociális feszültségeket okoz, hanem a környezetszennyezés elleni állami fellépésre is bénítólag hat.

Egy kőolaj-vezeték megcsapolásához használt lyuk Nigériában. Fotó: AFP/Europress

Másrészt az olajpiac szűkülésével éppen azok a multinacionális óriáscégek foghatják vissza a tevékenységüket a térségben, amelyek valamelyest kényszeríthetők a tisztább működésre és a környezeti károk mentesítésére, például nemzetközi jogi vagy fogyasztói szankciókkal – igaz, a szennyezések ellen érdemben még a nagyvállalatok és a kormány sem lépett fel az országban. A Nigériában nagy számban működő, és egyre jelentősebbé váló illegális finomítók azonban még ennyire sem számoltathatók el az általuk okozott károkért, pedig ezek az informális vállalkozások a megélhetésért folytatott, mindinkább kiéleződő küzdelemben növekvő károkat okoznak a talajban, az élővizekben és a levegőben egyaránt. A kőolaj lopása közben keletkezett sérülések például a csővezetékek megfúrása során tovább fokozzák a súlyosan környezetszennyező nyersanyagok szivárgását, miközben a kis üzemek működése jelentős légszennyezéssel és robbanásveszéllyel is jár.

Más módon, de a környezet drámai károsodásához a Nigériában árusított finomított termékek rendkívül gyenge minősége is nagyban hozzájárul. Mivel a négy állami olajfinomító egyike sem üzemel – vagy csak csökkentett kapacitással -, az országban jelenleg döntően az importált, illetve a helyben, de illegálisan előállított benzin és gázolaj vásárolható meg. A The Guardian azonban arra a megdöbbentő tényre hívja fel a figyelmet, hogy az országban legálisan megvásárolható, zömmel európai finomítókban előállított üzemanyagok átlagosan több mint kétszázszor annyi ként tartalmaznak, mint amennyit az Európai Unión belül érvényben lévő szabályok megengednek.

 

A főként belga és holland finomítókból Nigériába exportált termékeknél még a lopott nyersolajból készült feketepiaci termékek is jobb minőségűek,

és így végső soron kevésbé szennyezően égnek el, bár a mérések szerint az illegálisan előállított gázolajok kéntartalma is átlagosan több mint százötvenszer magasabb az uniós előírásoknál.*A benzin esetében az importált üzemanyagok kéntartalma átlagosan 43-szorosan, míg a nem hivatalos módon belföldön előállított termékek kéntartalma átlagosan 40-szeresen haladta meg az uniós normákat.

A jelenség magyarázata a Nigéria területén felszínre hozott kőolaj viszonylagos tisztaságában rejlik. A Bonny Lightként ismert nyersolaj  kéntartalma ugyanis meglehetősen alacsony, így azok az üzemek, amelyek csak ezt dolgozzák fel, nagyobb erőfeszítések nélkül is gyárthatnak aránylag tisztán égő fűtő- és hajtóanyagokat. A brit lapnak nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor

a nagy olajcégek Nigériában olyan termékeket árusítanak, amelyeket más országokban a szigorúbb előírások miatt egyáltalán nem is vihetnének a piacra.

A töltőállomásokon pedig az átláthatatlan értékesítési rendszernek köszönhetően rendkívül alacsony áron adhatják a benzint és a gázolajat, amit ráadásul a helyiek a fejlett országokban levetett, korszerűtlen járművekbe és elavult, alacsony hatásfokkal működő aggregátorokba töltenek (az elektromos áramot így állítja elő a lakosság és a vállalkozói szféra jelentős része).

Az elképesztő mértékű, és zömmel az olajiparhoz köthető környezetszennyezésnek komoly egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei vannak. A különböző légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek egyre gyakoribbak, a légszennyezéshez köthető halálozásokban leginkább érintett országok rangsorán pedig a negyedik helyezést foglalja el Nigéria. A Niger folyó deltájában eközben az olajszivárgások miatt a mezőgazdaság és a halászat hozamai gyorsan csökkennek, elmélyülő élelmezési és megélhetési válsággal fenyegetve az ott élőket.

És persze közben a természet is pusztul, pedig a Niger-deltában van Afrika második legnagyobb mocsári erdőterülete, ahol minimum két, csak itt élő emlős alfaj él, egy vöröskolobusz és egy törpe víziló. Bár a terület már korábban is – az akkori viszonyokhoz képest – sűrűn lakott volt, az infrastruktúra hiánya megakadályozta a nagyobb természetpusztítást. Az olajipar kiépülésével azonban ez az akadály megszűnt.

Nigéria ugyan még 2017-ben elkötelezte magát az „afrikai minőségű” üzemanyagok importjának tiltása mellett – ahogy azt Togo, Ghána, Elefántcsontpart és Benin is tette -, ennek azóta sem sikerült érvényt szerezni. Az állam alkupozícióját e kérdésben az alacsony olajár javíthatja, azonban a szigorítások újabb csapdahelyzethez vezethetnek: ha megfizethető áron lehetne jó minőségű importált benzint és gázolajat tankolni, akkor a tömegek megélhetését biztosító illegális finomítók háttérbe szorulhatnak, vagyis a környezetszennyezés mérséklődése mellett a gazdasági és szociális válság tovább mélyülhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Disneylandet álmodták ide, mégis tízezer ember alatt szennyezi a földetTöbb mint tíz éve tudunk a budapesti Cséry-teleptől folyamatosan szivárgó rákkeltő anyagokról. Hiába értek el lakott területeket, húsz éve csak ígéretek vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy fél budapesti városrész alatt mérgezett a föld, a helyiek mégis alig tudnak rólaA Cséry-telepről szivárgó rákkeltő anyagok Pestszentimre fele alatt megjelentek, a lakosok többsége azonban nem tud erről. Többen szennyezett vízzel locsolnak.

Világ környezetszennyezés Nigéria olaj olajcégek Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2020. október 25. 06:54 Világ

Svájcban a gazdag családok gyerekeinek a fele is szakmunkásképzőbe megy

A szakmunkások nincsenek stigmatizálva, elismertek, jól keresnek és tovább képezhetik magukat, akkor minek menne mindenki egyetemre?

Torontáli Zoltán
2020. október 24. 06:57 Világ

Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehet

Saját céljainak elérése érdekében Kínának fel kell pörgetnie a megújuló energiás és a környezetvédelmi rendszerek fejlesztését, és ebből jó esetben globális előnyök származhatnak.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.