Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 4. 18:22 Világ

Multik és helyi ügyeskedők együtt teszik tönkre a Föld egyik páratlan vidékét

A Föld egyik legszennyezettebb részeként tartják számon a Niger folyó deltáját a helyi olajipar környezetkárosító tevékenysége miatt, és a jelenlegi gazdasági folyamatok nem túl fényes kilátásokkal kecsegtetnek a térség számára. Az üzemekből immáron fél évszázada szivárgó olaj mintegy 70 ezer négyzetkilométeren, vagyis nagyjából háromnegyed magyarországnyi területen mérgezi a mocsarakat, patakokat és a mangroveerdőket, miközben az olajipar működésének negatív következményei az emberek életét is drámaian lerövidítik,

a születéskor várható élettartam mindössze 41 év a régióban.

A Bloomberg beszámolója szerint az elmúlt évek energiapiaci tendenciái– és újabban a koronavírus gazdasági hatásai – hiába vezetnek a kőolaj-kitermelés mérséklődéséhez, Nigériában egyre csak romlik a helyzet. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkenésével egyrészt az állam költségvetése jelentősen átalakul: míg korábban a bevételek 80 százaléka származott az olajiparból, a tavalyi évre ez az arány 50 százalékra csökkent, és a kormány becslései szerint idén 80 százalékos csökkenés várható az ágazatból származó befizetésekben. Mindez nemcsak fokozódó szociális feszültségeket okoz, hanem a környezetszennyezés elleni állami fellépésre is bénítólag hat.

Egy kőolaj-vezeték megcsapolásához használt lyuk Nigériában. Fotó: AFP/Europress

Másrészt az olajpiac szűkülésével éppen azok a multinacionális óriáscégek foghatják vissza a tevékenységüket a térségben, amelyek valamelyest kényszeríthetők a tisztább működésre és a környezeti károk mentesítésére, például nemzetközi jogi vagy fogyasztói szankciókkal – igaz, a szennyezések ellen érdemben még a nagyvállalatok és a kormány sem lépett fel az országban. A Nigériában nagy számban működő, és egyre jelentősebbé váló illegális finomítók azonban még ennyire sem számoltathatók el az általuk okozott károkért, pedig ezek az informális vállalkozások a megélhetésért folytatott, mindinkább kiéleződő küzdelemben növekvő károkat okoznak a talajban, az élővizekben és a levegőben egyaránt. A kőolaj lopása közben keletkezett sérülések például a csővezetékek megfúrása során tovább fokozzák a súlyosan környezetszennyező nyersanyagok szivárgását, miközben a kis üzemek működése jelentős légszennyezéssel és robbanásveszéllyel is jár.

Más módon, de a környezet drámai károsodásához a Nigériában árusított finomított termékek rendkívül gyenge minősége is nagyban hozzájárul. Mivel a négy állami olajfinomító egyike sem üzemel – vagy csak csökkentett kapacitással -, az országban jelenleg döntően az importált, illetve a helyben, de illegálisan előállított benzin és gázolaj vásárolható meg. A The Guardian azonban arra a megdöbbentő tényre hívja fel a figyelmet, hogy az országban legálisan megvásárolható, zömmel európai finomítókban előállított üzemanyagok átlagosan több mint kétszázszor annyi ként tartalmaznak, mint amennyit az Európai Unión belül érvényben lévő szabályok megengednek.

 

A főként belga és holland finomítókból Nigériába exportált termékeknél még a lopott nyersolajból készült feketepiaci termékek is jobb minőségűek,

és így végső soron kevésbé szennyezően égnek el, bár a mérések szerint az illegálisan előállított gázolajok kéntartalma is átlagosan több mint százötvenszer magasabb az uniós előírásoknál.*A benzin esetében az importált üzemanyagok kéntartalma átlagosan 43-szorosan, míg a nem hivatalos módon belföldön előállított termékek kéntartalma átlagosan 40-szeresen haladta meg az uniós normákat.

A jelenség magyarázata a Nigéria területén felszínre hozott kőolaj viszonylagos tisztaságában rejlik. A Bonny Lightként ismert nyersolaj  kéntartalma ugyanis meglehetősen alacsony, így azok az üzemek, amelyek csak ezt dolgozzák fel, nagyobb erőfeszítések nélkül is gyárthatnak aránylag tisztán égő fűtő- és hajtóanyagokat. A brit lapnak nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor

a nagy olajcégek Nigériában olyan termékeket árusítanak, amelyeket más országokban a szigorúbb előírások miatt egyáltalán nem is vihetnének a piacra.

A töltőállomásokon pedig az átláthatatlan értékesítési rendszernek köszönhetően rendkívül alacsony áron adhatják a benzint és a gázolajat, amit ráadásul a helyiek a fejlett országokban levetett, korszerűtlen járművekbe és elavult, alacsony hatásfokkal működő aggregátorokba töltenek (az elektromos áramot így állítja elő a lakosság és a vállalkozói szféra jelentős része).

Az elképesztő mértékű, és zömmel az olajiparhoz köthető környezetszennyezésnek komoly egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei vannak. A különböző légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek egyre gyakoribbak, a légszennyezéshez köthető halálozásokban leginkább érintett országok rangsorán pedig a negyedik helyezést foglalja el Nigéria. A Niger folyó deltájában eközben az olajszivárgások miatt a mezőgazdaság és a halászat hozamai gyorsan csökkennek, elmélyülő élelmezési és megélhetési válsággal fenyegetve az ott élőket.

És persze közben a természet is pusztul, pedig a Niger-deltában van Afrika második legnagyobb mocsári erdőterülete, ahol minimum két, csak itt élő emlős alfaj él, egy vöröskolobusz és egy törpe víziló. Bár a terület már korábban is – az akkori viszonyokhoz képest – sűrűn lakott volt, az infrastruktúra hiánya megakadályozta a nagyobb természetpusztítást. Az olajipar kiépülésével azonban ez az akadály megszűnt.

Nigéria ugyan még 2017-ben elkötelezte magát az „afrikai minőségű” üzemanyagok importjának tiltása mellett – ahogy azt Togo, Ghána, Elefántcsontpart és Benin is tette -, ennek azóta sem sikerült érvényt szerezni. Az állam alkupozícióját e kérdésben az alacsony olajár javíthatja, azonban a szigorítások újabb csapdahelyzethez vezethetnek: ha megfizethető áron lehetne jó minőségű importált benzint és gázolajat tankolni, akkor a tömegek megélhetését biztosító illegális finomítók háttérbe szorulhatnak, vagyis a környezetszennyezés mérséklődése mellett a gazdasági és szociális válság tovább mélyülhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Disneylandet álmodták ide, mégis tízezer ember alatt szennyezi a földetTöbb mint tíz éve tudunk a budapesti Cséry-teleptől folyamatosan szivárgó rákkeltő anyagokról. Hiába értek el lakott területeket, húsz éve csak ígéretek vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy fél budapesti városrész alatt mérgezett a föld, a helyiek mégis alig tudnak rólaA Cséry-telepről szivárgó rákkeltő anyagok Pestszentimre fele alatt megjelentek, a lakosok többsége azonban nem tud erről. Többen szennyezett vízzel locsolnak.

Világ környezetszennyezés Nigéria olaj olajcégek Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 26. 12:18 Világ

A kenyér is nagyon megdrágulhat, ha kitör a háború Ukrajnában

Ukrajna a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre, így nagyon nem mindegy, hogy lesz-e fegyveres konfliktus a szomszédos országban.

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. január 26. 16:27 Adat

Tényleg szinte mindenki covidos az országban, akit tesztelnek?

Sokkal nagyobb az átfertőzöttség, mint korábban bármikor, de ez nem jelenti azt, hogy négyből három tesztelt covidos. A tényleges pozitivitási ráta 40 százalék körül lehet.

Bucsky Péter
2022. január 26. 06:55 Közélet, Vállalat

Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége

Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.