Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. november 29. 06:57 Élet, Közélet

A magyar Disneylandet álmodták ide, mégis tízezer ember alatt szennyezi a földet

“Olyan a szobád, mint a Cséry-telep!” – fedte meg egykoron a nagymamája azokat a budai úrilányokat, akik rendetlenül hagyták szobájukat. A mondást az Index idézte fel egy 2008-as cikkében a hányattatott sorsú budapesti szemétlerakóról, amely azóta is Budapest egyik legnagyobb környezetszennyezéssel sújtott területe.

Az egykor marhák legeltetésére használt pestszentimrei Cséry-telep Budapest egyik legnagyobb szemétlerakója volt. A terület kármentesítésére évtizedek óta grandiózus tervek vannak közparktól a magyar Disneyland felépítéséig, a telep felszámolása azonban évtizedek óta megoldatlan.

A 18. kerületi telep története szomorú lenyomata a magyarországi környezetvédelem korlátoltságának. Hiába ígérgetik a rekultivációt évtizedek óta, hiába derült ki rég, hogy rákkeltő anyagokkal szennyezett a talaj, pár éve még egy fővárosi cég helyezett el veszélyes hulladékot illegálisan az egyébként fővárosi tulajdonban álló területen. Még azt követően sem történt érdemi előrelépés, hogy hatósági kötelezést adtak ki a telep rendezésére. Közben a talajon keresztül egyre több lakott területet érint a veszélyes anyagok terjedése.

Csődbe ment gróf

Az egykori szemétlerakó Cséry Lajos grófról kapta a nevét, aki 1872-ben vásárolt itt földbirtokot, hogy teheneket tenyésszen és gyümölcsfákat telepítsen. Az 1890-es évektől kezdték el kezelni a főváros hulladékát, amelyet vasúttal szállítottak a területre. Cséry vállalkozása húsz évvel később csődbe ment, a telepet átvette a főváros. Ezt követően a hatvanas évekig hordtak ide mindenféle hulladékot, ekkoriban Budapest egyik legnagyobb lerakója volt.

Szennyvíziszapot azonban ezt követően is szállítottak ide, szippantós autók hivatalosan a 2000-es évekig jártak ide. Már az évtized elején is téma volt az 54 hektáros (mintegy 75 focipályányi) hulladéktelep rekultivációja. A XVIII. kerületi önkormányzat 2003-ban meg is állapodott a fővárossal, hogy építenek itt egy szennyvíziszap-komposztálót, ami a – végül 2010-ben átadott – csepeli víztisztítóból a Cséry-telepre szállított alapanyagot kezelte volna. Cserébe a terület rendezését ígérte a főváros, többek között egy közpark létrehozásával.


Nagyjából így helyezkedik el a Cséry-telep.

A beruházás azonban elbukott a lakosság ellenállásán és a forráshiány miatt. A helyiek ellenkezését az váltotta ki, hogy komoly teher lett volna a szennyvízzel Csepel és Pestszentimre között ingázó teherautók tömege. A kerületi önkormányzat végül 2009-ben jelentette be, hogy nem épül meg a szennyvíziszap-komposztáló.

Pedig ekkoriban már egyre égetőbbé vált a Cséry-telep kármentesítése. A telepre évtizedeken keresztül teljesen ellenőrizetlenül raktak le részben veszélyes hulladékokat, ami komolyan szennyezte a talajt. A telepről készült 2009-es szakértői anyag szerint a területet a környezet “súlyos leromlása” jellemzi, ami a környékbeli lakott területeken is egészségügyi kockázatokat okozhat.

Az anyag elkerülhetetlennek nevezte a terület kármentesítését, mivel a terület alatti talajvíz általánosan szennyezett, a rákkeltő anyagok közül többek között arzént, nikkelt és PAH vegyületeket mértek benne.

Ugyanebben az évben még ambiciózusabb tervek jelentek meg a Cséry-telep rekultivációjáról. A kerületet 1994 és 2010 között vezető MSZP-s Mester László azt vetette fel 2009-ben, hogy a területen logisztikai központ vagy egy “Disneyland jellegű vidámpark” épülhetne. Ezt közösen javasolta alpolgármesterével, a szintén MSZP-s Szaniszló Sándorral, aki most októbertben tért vissza a kerület vezetésébe, miután a polgármesterré választották meg.

2010 után ellenzéki képviselőként Szaniszló sokat foglalkozott a Cséry-telep ügyével. Ő javasolta például 2011-ben Tarlós István főpolgármesternek, hogy költöztessék a Vidámparkot a Cséry-telepre a Városligetből. Aztán Szaniszló volt az, aki 2013-ban felvételeket készített arról, ahogy a főváros szennyvíz-szállításért felelős társasága, az FTSZV illegálisan hord veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíz iszapot a telepre.


2013-as felvétel a szennyezésről.

Az esetből komoly botrány lett, mivel az FTSZV-nek 2007 után már nem volt engedélye bármiféle hulladék lerakására. A felvételek megjelenése után Tarlós István főpolgármester soron kívüli vizsgálatot rendelt el, pár nappal később pedig az FTSZV több vezetőjét felmentették*Vagy legalábbis “munkaviszonyuk megszűnt” az eset miatt.. A fővárosi vezetés azt közölte, hogy az olajos iszapot öt éven keresztül hordták illegálisan a telepre.

Katasztrófakeselyűk

Ennél komolyabb következmények azonban nemigen körvonalazódtak. Az illetékes környezetvédelmi hatóság*a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa azt mondta, hogy a veszélyes hulladékok lerakása ellenére nem alakult ki “pluszszennyeződés”. Pesti Imre akkori fővárosi kormánymegbízott pedig azt állította, hogy nem került a talajba olyan szennyeződés, ami veszélyeztette volna az ott lakókat. Szerinte aki mást állít, rémhírt terjeszt, “katasztrófakeselyűknek” nevezte őket. Pedig a kerület fideszes polgármestere, Ughy Attila is jelezte*Őt kerestem a kerületi Fideszen keresztül, de a szervezet nem válaszolt nekem., hogy szükséges a rekultiváció a lakott területek közelsége miatt. 

Ráadásul hiába helyezett el veszélyes hulladékot illegálisan bizonyítottan rákkeltő anyagokkal szennyezett területre egy köztulajdonban álló cég, a vezetője, Wohner Zsolt továbbra is fővárosi cégnél dolgozhatott. Wohner a Vízműveknél folytatta, majd a fideszes vezetésű budafoki önkormányzatnál lett a városfejlesztési és -üzemeltetési iroda vezetője, ahol egyébként megjelenése után volt cégtársa milliárdos közbeszerzést nyert el*Wohner akkor azt közölte, hogy a személyes jó kapcsolat nem segített a nyertes cégnek, hogy az elmúlt néhány évben sikeresen szerepeljen az önkormányzat által kiírt pályázatokon. Amikor a cikkhez megkerestem Wohnert, nem válaszolt a cikket érintő kérdésemre, a Cséry-telep ügyéről pedig nem akart nyilatkozni, mert azzal kapcsolatban jelenleg is bírósági eljárás zajlik.

A szennyezés után György István akkori főpolgármester-helyettes bejelentette, hogy a városvezetés elkészítette a projekt uniós támogatási pályázatát, a kormány pedig garanciát vállalt a beruházásra. Azt mondta, akkor már több mint egy éve kapcsolatban álltak az Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, hogy előkészítsék a kármentesítést.

György István akkori főpolgármester-helyettes 2013-ban. Fotó: Mohai Balázs/MTI

Hogy ez a folyamat most hol tart, arról semmit sem sikerült megtudnom. Sem a főváros, sem az MNV nem reagált a megkeresésemre, a sajtóban pedig nem találtam nyomát annak, hogy mi lett ennek a fejleménye. Egyedül György István válaszolt, de ő is csak azt ismételte el, hogy 2013-ban tárgyaltak az MNV-vel. Arra hivatkozva, hogy 2014 nyara óta nem főpolgármester-helyettes, nem válaszolt arra, hogy ez milyen lépéseket takart és mi lett a kifutása a tárgyalásnak.

Elérte a lakott területet

A 2013-as botránynak így mindössze két, nem túl jelentős következménye lett. A szennyezés után végül elhordtak 487 tonnát a Cséry-telepre odahordott veszélyes hulladékból. Ez azonban a 2007 óta illegálisan lerakott veszélyes hulladéknak is mindössze az egy százaléka volt. “Pár markológéppel kivájtak négy-öt nagyobb gödröt, egy-két méter mélységben vitték el onnan a földet, de szerintem ez még az egy százalékát sem érte el a szennyezett földnek” – mondta nekem a XVIII. kerületi polgármester, Szaniszló Sándor telefonon.

A másik fejlemény pedig az volt, hogy a környezetvédelmi hatóság kötelezte a fővárost és Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt a terület felmérésére és a szennyezés lehatárolására. A Cséry-telep rekultiválásának előkészítésére a parlament 100 millió forintot biztosított a főváros számára. Ezt még 2013-ban jelentették be, és az előkészítésről szóló fővárosi előterjesztésben az szerepelt, hogy a telep nagy része szennyezett. Valamint az is szerepelt benne, hogy a talajvízszintjétől függően a hulladék alsó része érintkezik a talajvízzel,

így folyamatos a szennyező anyagok “migrációja”, ami által a szennyezés már elérte a lakott területek határát.

Ez különös veszélyt jelentett a Cséry-telep környékén, mivel sokan használnak kutakat. A terület csatornázását csak ekkortájt fejezték be, de sokan ezt követően is a – részben engedély nélküli – kertbe fúrt kútjaikat használták. A kútfúrás ugyan komoly összegbe került, de utána már ingyen lehet vízhez jutni. Azonban hiába lehetett már legkésőbb 2014-ben nyilvánvaló mindenki számára, hogy a lakosság szennyezett, rákkeltő vizet használhat locsolás mellett akár közvetlen fogyasztásra is, a 100 millió forintos előkészítő tanulmány nyertesét csak 2016-ban hirdették ki, és 2018 februárjában van a teljesítés záró dátuma.

“Kiemelt gondot fordít”

A nyertes konzorciumot vezető cég a Perfektum Projekt Kft. volt, amelynek tulajdonosáról, Czeglédy Gergőről a Direkt36 írt részletes cikket. Czeglédy az MSZP óbudai elnöke, cégcsoportja az elmúlt években számos megrendelést nyert el állami és önkormányzati cégektől*A cikk állításaival kapcsolatban megkerestem Czeglédyt, aki szerint a cikk telis-tele volt olyan állításokkal és következtetésekkel, amelyek nem igazak. Szerinte “a sorok között egy olyan hazugság rejlik, mintha a Fidesz kegyence lenne, holott körülbelül 150 darab közbeszerzési jogorvoslati eljárása, illetve további körülbelül 30 folyó vagy lezárt polgári vagy közigazgatási pere bizonyítja, hogy a Fidesszel csak háborúja van, mert egy pofátlan, vérségi elven felépülő, a más színűeket élni nem hagyó rendszer”..

Szerettem volna megismerni ezt a tanulmányt, de a főváros erre a kérésemre sem reagált. A főváros honlapján mindenesetre megtaláltam a szakmai anyag “részteljesített” változatát. Ez megerősítette, hogy szennyezett anyagok kerültek a talajvízbe. Az anyag szerint a szennyezés a talajvízben már lakott területre ért, és elszivárgása “jelenleg is tartó folyamat”.

Épülőben lévő ortodox templom Pestszentimrén egy 2011-es fotón. Fotó: H. Szabó Sándor/MTI

Az októberben megválasztott kerületi polgármester, Szaniszló Sándor azt mondta nekem, hogy ő olvasta a teljes szakértői anyagot, de csak egy példány van belőle a fővárosi városházán. Szerinte az állt benne, hogy

a talajvízben lévő szennyeződés hónapról hónapra terjed, és a mintegy 20 ezer lakosú Pestszentimre területének fele érintett a szennyezésben.

Ennek ellenére továbbra sem történt semmilyen látványos előrelépés a telepen, bár a parlamentben néha előjött az ügy. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017-ben például azt mondta az egyik, Cséry-telepet érintő kérdésre, hogy Magyarország “kiemelt gondot fordít” a természet védelmére, emiatt is nyújtott 140 millió forint támogatást a kármentesítés előkészítésére (itt minden bizonnyal az évekkel korábbi 100 milliós támogatásra utalt, bár ez csak feltételezés, mivel az agrárminisztérium sem reagált a kérdéseimre).

A főváros megbízására elkészített tanulmány szerint ez a 100 vagy 140 milliós összeg azonban teljesen elhanyagolható a kármenetesítés szempontjából. Az anyagban ugyanis az szerepelt, hogy a kármentesítés a szabálytalan hulladéklerakó teljes felszámolásával 126 milliárd forintba kerülne.

A Fazekas által felhozott kiemelt gondosságból fakadó támogatás a teljes kármentesítés nagyjából 0,1 százalékára lenne elég.

Ha nem is a teljes kármentesítés lenne a cél, akkor is egyértelmű, hogy a XVIII. kerületnek vagy az egyre inkább kiherélt fővárosnak esélye sem lenne a telep rendbehozatalára a kormány segítsége nélkül. Fazekas a parlamenti felszólalásában viszont kizárta a kormányzati szerepvállalás lehetőségét, hiába beszélt kormányzati garanciáról pár éve a főpolgármester-helyettes. Fazekas kijelentette, hogy a rekultiváció egyetemleges felelőse a főváros és az MNV.

Ezt részben az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi főosztálya is megerősítette. A 2018 februári határozatában az MNV-t és a fővárost egyetemlegesen kötelezte a beavatkozás elvégzésére. Ebben a szennyezéssel érintett területek helyrajzi számát is megadja. Szerettem volna megtudni, hogy pontosan mit takar a beavatkozásra kötelezés, és mi valósult meg eddig belőle, de sem a kormányhivatal, sem az MNV, sem a főváros nem reagált a megkeresésemre.

Nem szükséges azonnal intézkedni

A médiában megjelent információk alapján annyi derült ki, hogy a Kormányhivatal kiadott egy közleményt, amely szerint a legköltséghatékonyabb – és nem teljes körű – beavatkozás is 25 milliárdba kerülne, és tíz évig tartana. Illetve azt is közölték, hogy az elmúlt években kiépült egy 22 egységből álló talajvíz-figyelő rendszer, amely monitorozza a szennyezést.

Azt az érintettektől nem tudtam meg, hogy hogyan alakulnak a mérési adatok, amelyeket a Kormányhivatal kapja meg. Szaniszló Sándor azt mondta nekem, fővárosi képviselőként neki sem adtak ki adatokat, így ő sem ismeri ezeket. Emiatt is “kérték meg” a Greenpeace-t, hogy végezzen méréseket. Az egy évvel ezelőtti közlésében a Kormányhivatal azt írta, hogy olyan jelentős változás nem történt, “amely azonnali intézkedést indokolna”.

Szaniszló Sándor (középen) egy nyári sajtótájékoztatón. Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A környezetvédő szervezet tavaly decemberben végzett mérései is megerősítették, hogy a lakott területek alá értek a veszélyes anyagok, és “többfelé rákkockázatú anyagot is találtak határértékek felett a kútvizekben”. A Greenpeace a Kormányhivatalt is megkereste, amely azt a választ adta 2019 februárjában, hogy

“2008 óta folyamatban van a környezeti kármentesítés”.

Ez főleg azért feltűnő kijelentés, mert a főváros szerint 2007 és 2012 között folyamatosan hordtak a területre veszélyes hulladékot, és több szakértői anyag szerint is folyamatosan terjednek a talajvízben a rákkeltő anyagok.

Karácsony alkuerejében bíznak

A legújabb fejlemények közé tartozik, hogy lassan lezárul a 2013-as szennyezés miatt indult büntetőügyi eljárás. A kerületi ügyészség nyolc ember ellen emelt vádat. A vádirat szerint közülük hatan az FTSZV vezetői voltak, ketten pedig sofőrök. A vád szerint ők közreműködtek abban, hogy a Cséry-telepen szabálytalanul helyezzenek el veszélyes hulladékot 2013 májusa és szeptembere között (a főváros korábbi vezetése szerint ugye öt éven keresztül folyt hasonló). Öt vádlott ismerte be a bűnösségét, közülük egy kapott felfüggesztett börtönbüntetést, a másik négy társát közmunkára ítélték. A maradék három vádlott ellen még tart az eljárás.

Az önkormányzati kampányban mindkét esélyes főpolgármester-jelölt is beszélt a Cséry-telep kármentesítéséről. Tarlós István a Cséry-telep teljes, 125 milliárdosra becsült kármentesítését olyan projektek között említette, amelyek meg is valósulnak vagy legalább elindulnak a következő ciklusban. Karácsony Gergely pedig személyesen is elment a telephez, és arról beszélt, hogy kármentesíteni kell a telepet, mert “az életünkről szól”.

A választás után mindenesetre meg is jelent egy hír arról néhány kisebb médiumban, hogy elindul a Cséry-telep rekultivációja. Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. A Strabag ugyan valóban elnyert egy közbeszerzést egy hulladékkezelő központ építéséről, amely uniós támogatással, mintegy hét milliárd forintból valósul meg. Ez azonban nem a klasszikusan vett Cséry-telepen, hanem annak szomszédságában, egy jóval kisebb területen fekszik.

Hogy mégis milyen tervei vannak a fővárosnak, azt nem tudtam meg. A kampányában a telep rekultivációját ígérő Szaniszló Sándor most azt mondta nekem, hogy ez egyedül kormányzati segítséggel lesz lehetséges a több mint százmilliárd forintra becsült költség miatt. Azt mondta, abban bízik, hogy Karácsony Gergely ki tud harcolni a kormánnyal való hasonló egyezséget, mint ami most az atlétikai-vb stadionjáról körvonalazódik.

A cikk elkészülését az Energiaklub segítette.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Budapest Cséry-telep Fazekas Sándor környezet környezetszennyezés MNV XVIII. kerület Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. március 18. 10:11 Adat, Élet

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében van.

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Stubnya Bence
2024. március 14. 13:33 Közélet

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.