Első látásra egészen megdöbbentő eredményt hozott a hétvégi izlandi elnökválasztás. A hivatalban lévő elnök, Gudni Johannesson a szavaztok 92 százalékával nyerte meg a választást. Ez az eredmény a legsötétebb diktatúrák választásait idézi, bár mostanában már a közép-ázsiai autokráciákban is ritkaságszámba megy a 90 százalék feletti szavazati arány.

Míg Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban vagy Üzbegisztánban a legelnyomóbb politikai rendszerek működnek^*Bár Üzbegisztánban bizonyos mértékű enyhülés következett be az utóbbi években., az Economist demokrácia-indexe alapján Izland a legdemokratikusabb ország Norvégia után. Az elnök ilyen szintű támogatottsága azonban nem szokatlan Izlandon, ahol a sajátos politikai kultúrából fakadóan többször a mandátumuk lejárta után új választás nélkül is hatalmon maradhattak az ország elnökei.

Izland a dán uralomtól 1944-ben függetlenedett, és az első elnökválasztást 1952-ben tartották. Az elnöki pozíció jobbára szimbolikus jelentőségű, a tényleges hatalmat a kormány gyakorolja. Alapesetben négyévente tartanak elnökválasztást, de egyáltalán nem mindig: ha ugyanis a regnáló – és újrázni kívánó – elnöknek nem indul versenytársa, akkor választás nélkül hivatalban marad.

Gudni Johannesson leadja a szavazatát. Fotó: AFP

Eddig mindössze tíz elnökválasztást tartottak meg Izlandon az elmúlt hetven évben, ugyanis kilenc alkalommal^*A következő években: 1956, 1960, 1964, 1972, 1976, 1984, 1992, 2000 és 2008. nem indult más jelölt a hivatalban lévő elnök ellen. Ez alapján a politikai hagyomány alapján érthetőbbé válik, hogy miért nyerhetett ekkora fölénnyel a hétvégén Gudni Johannesson.

Az elnök, akit négy éve választották meg – először 39 százalékos támogatottsággal -, újévi beszédében jelentette be, hogy ismét elindul a pozícióért. Sokáig elképzelhetőnek tűnt, hogy választás nélkül hatalmon marad, egyetlen riválisa csak két hónappal a szavazás előtt, április végén jelentette be indulását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA turizmus Európa legszennyezőbb országává tette IzlandotKözel ötszörösére nőtt a turizmus hét év alatt Izlandon, csak egy ország előzi meg a világon egy főre nézve. Izland példája rámutat az olcsó fapadosok átkára.

Az egykori Wall Street-i bankár, Gudmundur Franklín Jónsson korábban sem volt túlzottan népszerű az izlandi politikában, az előző választáson a jelöltséghez szükséges aláírásokat sem tudta összegyűjteni. A nacionalistának jellemzett Jónsson politikai példaképe Donald Trump. Végül a szavazatok kevesebb mint nyolc százalékát szerezte meg a 67 százalékos részvétellel lezajlott választáson.

Johannesson elképesztő mértékű győzelme nem példátlan Izlandon. A világ első demokratikusan megválasztott női elnöke, Vigdís Finnbogadóttir 1988-ban 94,6 százalékos támogatottsággal kezdhetett bele harmadik ciklusába.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Izland Olvasson tovább a kategóriában