Kemény hangnemben üzenget egymásnak Etiópia, illetve Egyiptom az előbbi területén épülő hatalmas vízerőmű miatt. Az etióp kormány ugyanis azt tervezi, hogy a következő hetekben elkezdik feltölteni a 70 százalékban kész létesítmény víztározóját, ami értelemszerűen a vízhozam csökkenésével jár a folyam alsóbb szakaszán, ami nem tetszik Egyiptomnak.
Ahogy már az általános iskolában is megtanulhattuk, Egyiptom léte a Nílustól függ. Nem pontosan úgy, mint az ókorban, de a már százmilliós, nagyrészt sivatagos ország napjainkban is kiszolgáltatott a folyónak, egyebek mellett az ivó- és öntözővíz szempontjából. Az Etiópia és Egyiptom között elterülő 42 milliós Szudán is hasonló helyzetben van. Nem csoda, hogy egyik ország kormánya sem lelkesedett, amikor a közel 110 milliós Etiópia elkezdte építeni a Nílus vízhozamának 85 százalékát adó Kék-Níluson a 4,6 milliárd dollárba kerülő, Nagy Etióp Újjászületés Gátjának elkeresztelt, energiatermelésre szolgáló létesítményt.
Egyiptom és Szudán attól tart, hogy az etiópok a vízhozam nagyobb részét fogják felhasználni, mint eddig, így nekik kevesebb jut. Egyiptomi részről korábban háborús fenyegetések is elhangzottak, de a fegyveres konfliktust elkerülendő a felek nemzetközi közvetítéssel évek óta próbálnak megegyezni a víz megosztásáról. Ezek az elmúlt napokban nem sok eredményt hoztak az al-Dzsazíra tudósítása szerint; Egyiptom azzal vádolta Etiópiát, hogy felrúgta a korábbi megállapodásokat, és kész helyzet elé akarja állítani a másik két országot.
Az üzengetésből az hámozható ki, hogy az egyiptomiak csak egy olyan megállapodást hajlandóak aláírni, amely a lehetőségekhez képest tartós aszály idején is biztosítja a vízellátást, egy kötelező érvényű vitarendezési folyamat keretében. Az etiópok viszont úgy látják, hogy a korábbi évtizedekre jellemző állapot a gyarmati rendszer örökségeként nem ad elég jogot számukra a víz felhasználására. Februárban az ország el is utasított egy amerikai közvetítéssel létrejött tervezetet, mondván, az túlságosan Egyiptomnak kedvez.
Annyi jó hír legalább van, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat, így továbbra is van remény a békés megegyezésre. Afelől persze senkinek sincs kétsége, hogy nehéz lesz kompromisszumot találni, hiszen a folyó mentén fekvő országokban továbbra is gyorsan nő a lakosság száma, az éghajlatváltozás miatt pedig valószínűleg szélsőségesebb lesz a Nílus vízjárása.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
