Mesés gázkincset találtak, de a helyiek még rosszabb helyzetbe kerültek miatta

A 2010-es évek során egymás után tártak fel hatalmas földgázmezőket a kelet-afrikai Mozambikban. Az országban számos jelentős energiaipari óriás jelent meg, mint a Total, az ENI, az ExxonMobil, a BP vagy a Shell. A kitermelés már megkezdődött, de a tervek szerint még három-négy évre van szükség a csúcsra járatáshoz.

Onnantól kezdve pedig a világ egyik legjelentősebb gázexportőre lehet a jelenleg még Afrikán belül is a legszegényebb országok közé tartozó Mozambik. Az ország fekvéséből adódóan a gázt elsősorban cseppfolyósítva (ezt nevezik LNG-nek) szállítanák ázsiai piacokra. Afrika három legjelentősebb LNG-beruházása jelenleg mind Mozambikban zajlik. Pontosabban az ország északkeleti, Cabo Delgado nevű tartomány tengerpartjainál, ahol a földgázvagyon összpontosul.

Cabo Delgado pirossal határolva

A gázkincsnek köszönhetően Mozambik előtt is adott az esély, hogy a közel-keleti olajmonarchiákhoz hasonlóan kiemelkedjen a szegénységből. Viszont az óriási beruházások ellenére a helyiek eddig nem sok előnyét látták a beruházásnak az Al-Dzsazíra újságírójának helyszíni tapasztalatai alapján.

Ugyan a kitermelés a tengerben folyik, az infrastruktúra kiépítése miatt számos helyinek el kellett hagynia otthonát. Az egyik energiavállalat 2016-os jelentése szerint több mint 550 családnak kellett elköltöznie, és mintegy ezer család vesztette el hozzáférését a megművelt földterületeihez. Emellett több mint háromezer halásznak is el kellett hagynia megszokott halászterületét.

In Cabo Delgado #Mozambique, thousands are forced from their land for #gas exploration by Shell, Eni, Exxonmobil, Anadarko, Total, Sasol, others. #Fossilfuels contribute to #ClimateEmergency, poverty, conflict, debt, pollution. Today JA challenges @SasolSA at their AGM! @ilhamsta pic.twitter.com/slQNw6Pqkx

— JA (@JA4change) November 27, 2019

Egy NGO riportja a helyiekről

A külföldi olajcégek azt ígérték az elköltözni kényszerülőknek, hogy gondoskodnak új lakhelyükről és kompenzációt fizetnek, de az Al-Dzsazíra által megkérdezett helyiek szerint ez eddig eléggé félrecsúszott. Egyeseknek például olyan földterületeket ajánlottak fel, amelyek miatt konfliktusba kerültek más közösségekkel, másokat pedig olyan földekkel próbáltak meg kompenzálni, amelyek túl messze vannak a lakhelyüktől.

A tengertől korábban pár száz méterre lakó, halászatból élő családok pedig akár tíz kilométerre kerültek el a parttól. Szintén általános panasz, hogy a beígért munkalehetőségek sem valósultak meg egyelőre. A környezeti kockázatok is jelentősek, a kitermelés miatt növekedni fog a környéken az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Insurgents celebrating their "trophy" – a vehicle used by Mozambican security forces in Cabo Delgado.
These are no longer ordinary criminals. In 2 years, they have moved from burning houses to claiming military gains. On Jan 23, the group attacked a military base killing 22. pic.twitter.com/DG5qPmIc2P

— Zenaida Machado (@zenaidamz) January 25, 2020

Fegyveresek Cabo Delgadóban

Az elköltöztetések és a kompenzálás hiánya mellett a közbiztonság is jelentősen romlott a gázmezők környékén. Különböző félkatonai szervezetek – mint az ISIS helyi csoportja – mintegy hétszáz embert öltek meg Cabo Delgadóban 2017 óta. Az erőszak miatt mintegy 100 ezer ember hagyta el otthonát. Az erőszakszervezetek ellen a kormány és az olajcégek is próbálnak fellépni, de a helyiek szerint egyelőre nem javult érdemben a közbiztonság.