Földrengéseket okoz, ezért betiltják a kitermelést Európa egyik legnagyobb gázmezőjén
A groningeni gázmező annak 1959-es felfedezése idején a világ legnagyobb gázmezőjének számított, de Európában ma is a legnagyobb földgáz-lelőhelyek között van. Van azonban egy probléma vele: a kitermelés miatt az 1990-es évek óta egyre több földrengés rázza meg a területet, ami a helyieknek rengeteg kárt okoz. Emiatt a holland kormány 2015 óta korlátozza is a kitermelést, ám a legutóbbi, január eleji földmozgás után eldöntötték, hogy 2022-től teljesen betiltják a tevékenységet.
A Guardian cikke szerint a legnagyobb holland vállalatok közül 200 cég is közvetlenül érintett a szigorításban, miszerint négy éven belül fel kell hagyniuk a gázkitermeléssel a groningeni mezőn, amit egyébként a Royal Dutch Shell és az ExxonMobil vegyesvállalatként működtet.
Tüntetés a gázkitermelés ellen Groningenben 2014 januárjában. Fotó: AFP/Europress
A kitermelés már az 1960-as évek óta folyik, ám a földrengések csak a kilencvenes évek elejétől kezdve váltak gyakorivá. Groningenben korábban egyáltalán nem számoltak a rengésekkel a házak tervezésénél, így rengeteg épület – beleértve otthonokat, üzleteket és középkori templomokat is – megrongálódott. Összesen 3500 károsult fogott össze és nyújtott be keresetet a vegyesvállalat ellen, amiben azt állítják, hogy a földrengések miatt körülbelül 100 ezer groningeni épület rongálódott meg, együttes káruk pedig az egymilliárd eurót is elérheti. A bíróság áprilisban vizsgálatot rendelt el az ügyészségtől, hogy állapítsák meg, a Royal Dutch Shell-Exxon páros mulasztott-e, amikor 1993 után, amikor a gázkitermelés és a földrengések közötti összefüggést felfedezték, nem mérte fel a kitermeléssel kapcsolatos kockázatokat.
Legutóbb január 8-án rázta meg egy 3,4-es erősségű földmozgás a területet, ami a második legnagyobb jegyzett rengés a gázmezőn és egyben az elmúlt öt évben a legerősebb. Eric Wiebes gazdasági miniszter ezt követően értesítette a vállalatokat, hogy elkerülhetetlen, hogy beszüntessék a kitermelést Groningenben, és hogy 2022-ig alternatív energiaforrásokra kell áttérniük.
Az ICIS energetikai elemző cég szakértője szerint a kínálat csökkenése akár növelheti is az európai gázárakat, de ez persze attól is függ, pontosan miben egyezik meg a holland kormány az energiacégekkel.
A jelenség egyébként nem egyedi, Texas államban is egyre gyakoribbak a földrengések az olaj- és gázkitermelés miatt.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
