Szakemberek szerint nagy esély van arra, hogy a mostani járványt okozó COVID-19 koronavírus nem tűnik el, hanem tagja lesz azoknak a légúti fertőzéseknek, amelyek a szezonális influenzához hasonlóan évszakokhoz kötötten visszatérően fertőznek.
„Egy ideig biztosan velünk marad, hiszen már meghonosodott az emberek körében, és nem fog eltűnni védőoltás nélkül” – mondta a Business Insidernek Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.
A szakember szerint van alapja azoknak a reményeknek, hogy a tavasz beköszöntével megáll a vírus terjedése, vagy legalábbis lelassul annyira, hogy legyen idő védőoltást kifejleszteni ellene. A hideg idő azért segíti a légúti megbetegedéseket okozó vírusok terjedését, mert ilyen körülmények között keményebb a gélszerű védőburkuk, ennek köszönhetően pedig elég hosszan életképesek maradnak ahhoz, hogy a levegőben vagy tárgyak felületén keresztül eljussanak egy új gazdaszervezetbe.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy örökre meg is szabadulhatunk tőle. Négy másik koronavírus már eddig is okozott szezonális megbetegedéseket, és általában enyhe megfázás jellegű tüneteket produkálnak, ugyanakkor mindegyik okozhat tüdőgyulladást is, amely a COVID-19-nek is a legveszélyesebb szövődménye. Amesh Adalja szerint ezekhez fog társulni az új koronavírus is.
Ez a mostani események tükrében elég ijesztően hangzik, de valójában eddig egyik koronavírus sem követelt annyi áldozatot, mint a szezonális influenza.
Ez utóbbi példája pedig azt is mutatja, hogy egy légúti betegség akkor is fennmaradhat, ha védőoltás van ellene.
Az új vírusról ugyanakkor még meglehetősen keveset tudunk, a szakemberek igyekeznek minél gyorsabban minél többet megtudni genetikai felépítéséről és hatásmechanizmusáról. Egy kínai kutatás szerint – amelyet a salon.com szemlézett – a COVID-19 olyan irányban változott a korábbi koronavírusokhoz képest, ami az ebolával, a HIV-el és néhány madárinfluenza-vírussal rokonítja.
A kínai szakemberek szerint a COVID-19 ezerszer sikeresebben kötődik a gazdasejtekhez, mint a 2002-2003-as koronavírus-járványt okozó SARS, amellyel 80 százalékban azonos a genetikai felépítése. Azzal ellentétben azonban a furin nevű fehérjén keresztül fertőz, ami az eddigi koronavírusokra nem volt jellemző, az ebolára és a HIV-re viszont igen.
Ami a gazdasági hatásokat illeti, a fertőzés legyőzéséről sokáig optimistán gondolkodó befektetők ezen a héten ijedtek meg, a hétfőn kezdődő tőzsdei esés nyomán a világ sok nagy – amerikai és ázsiai – tőkepiacán már 10 százalék feletti eséseket láthatunk a múlt heti csúcsokhoz képest. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több elemző vágja vissza idei világgazdasági növekedési előrejelzéseit.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
