Tovább folytatódik az augusztus 8-i, északnyugat-oroszországi nukleáris baleset utóélete. Mint emlékezetes, az orosz védelmi minisztérium először letagadta, hogy bármilyen radioaktív anyag a környezetbe került volna, de később a Roszatom állami atomenergia-vállalat arról számolt be, hogy szakemberei „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” egy tengeri platformon, amikor a robbanás bekövetkezett Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében.
A Roszatom munkatársai közül öten, a védelmi minisztérium dolgozói közül ketten vesztették életüket, hárman megsérültek. A tárca szerint egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.
Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője úgy nyilatkozott az MTI tudósítása szerint, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket. Ezek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrások kifejlesztése.
Tegnap az igazság újabb részletének kibontása következett, amikor az orosz hidrometeorológiai szolgálatra hivatkozva arról számolt be az Interfax hírügynökség, hogy radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás. A Roszgidromet szerint a gammasugárzás 4-16-szoros felerősödését okozó felhő stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre.*A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú 91Sr (felezési ideje 9,3 óra), 139Ba (felezési ideje 83 perc), 140 Ba (felezési ideje 12,8 nap) és ebből származó 140La (felezési ideje 40 óra) mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok. Hozzátették: Szeverodvinszkben a háttérsugárzás már normális és stabilizálódott.
A szolgálat a tájékoztatást minden bizonnyal megnyugtatásnak szánta, de nem biztos, hogy ez sikerült. Nils Bohmer norvég nukleáris szakértő, az ország bezárt kutatóreaktorainak biztonságos leszerelését felügyelő ügynökség kutatás-fejlesztési vezetője szerint ugyanis az izotópok összetétele egyértelműen mutatja, hogy nem egy izotópokat tartalmazó hajtómű, hanem egy (kisméretű) atomreaktor robbant fel.
„A bárium és a stroncium jelenléte mutatja, hogy a bomlástermékek nukleáris láncreakcióból származnak. Ez bizonyíték arra, hogy egy atomreaktor robbant fel”
– jelentette ki a szakember a The Barents Observer portálnak nyilatkozva.
Ez egész más, mint egy „radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrás”. Utóbbit ugyanis használják például műholdak és északi-sarki világítótornyok energiaellátásának biztosítására, és bár természetesen káros, ha a sugárzó izotópok kijutnak a környezetbe, ennek hatása korlátozott. Egy atomreaktorban viszont nukleáris láncreakció zajlik, és Csernobil és Fukusima esetében láthattuk, mi a legrosszabb kimenetel. (Persze ezek sokkal nagyobb reaktorok voltak, mint ami az orosz kísérletnél felrobbanhatott.)
Ez a felfedezés azért is aggasztó, mert a hadászatban eddig csak tengeralattjárókat, repülőgép-hordozókat és néhány egyéb nagy hadihajót építettek nukleáris meghajtással, azaz atomreaktorral a fedélzeten. (A civil hajók, illetve egyáltalán bármilyen jármű közül pedig lényegében csak orosz jégtörőkre jellemző ez.) Ha az oroszok atomreaktoros cirkálórakétát építenek, az radikálisan lejjebb viszi az atomküszöböt, a balesetveszélyt is sokszorosára növelve. Emellett a fegyverkezési verseny is új erőre kaphat.
Ennek esélye sajnos nem elhanyagolható, mert a tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett szuperfegyverek közül a Poszeidón víz alatti drónról és a Burevesztnyik interkontinentális robotrepülőgépről is úgy tudni, hogy atomreaktor hajtja meg. Könnyen elképzelhető, hogy az augusztus 8-i robbanás is a Burevesztnyik teszteléséhez kapcsolódott.
Világ
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
