Ha a hivatalos kormányzati álláspontból indulunk ki, Lengyelország az EU legkevésbé klímatudatos országa. A lengyel kormánynak főszerepe volt abban, hogy a közösség ne tűzze ki a szénsemlegesség elérését 2050-re.

Ennek leginkább az az oka, hogy az ország energiatermelésének 80 százaléka szén elégetéséből származik, és ennek visszafogása sok munkahelyet szüntetne meg. Az energiahordozónak nemcsak az áramtermelésben, hanem a fűtésben is óriási szerepe van, és ez oda vezet, hogy az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 Lengyelországban található. Néhány településen a szmoghelyzet a fűtési szezonban időnként olyan rossz, mint Pekingben vagy Delhiben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLevegőt venni is nehéz a városban, ahol a klímaváltozás megfékezéséről tárgyalnakLengyelország nehézipari központjában kellene megállapodni arról, hogyan csökkenti a világ az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelek szerint ebből már az egyik leggazdagabb lengyel üzletembernek is elege van, pedig Zygmunt Solorz részben lignittüzelésű hőerőműveinek köszönheti a vagyonát. A 63 éves vállalkozó Tiszta Lengyelország Program néven alapított egyesületet, amely a levegőminőség javítását tűzte ki céljául. A vállalkozó egy közleményben úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha az unokái olyan világban élhetnének, amely nemcsak modern, hanem tiszta is.

A kezdeményezés hatását növelheti, hogy a nagyjából 2,5 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező Solorz (aki ezzel gazdagabb, mint Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc együtt) legfontosabb érdekeltsége telekommunikációs cégek mellett tévécsatornákat is birtokol, amelyek a jövőben kiemelten foglalkoznak majd a zöld tematikával.

Solorz „Varsó külvárosában lakik, és minden nap saját maga is tapasztalja a szmoghelyzetet” – mondta az üzletember szóvivője a Bloombergnek. Hozzátette, a célra elkülönített összeget majd akkor hozzák nyilvánosságra, amikor az egyesületet a bíróság nyilvántartásba veszi.

Ami a saját erőfeszítéseket illeti, a cégcsoportnál elektromos autókat vásárolnak, befektetnek a napenergiába, az erőművekben pedig biomasszára cserélik a lignitet. Igaz, a gyenge minőségű szénféleség amúgy is fogyóban van Solorz cégénél. Emellett pedig a váltásban az is szerepet játszhat, hogy egyre drágábbá válnak a szén-dioxid-kvóták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a két ábra megmutatja, hogy mennyire nehéz elszakadni az olajtól és a széntőlHiába nő a megújulók aránya a világ energiatermelésében, ha közben mennyiségre szénből és olajból is egyre többet égetünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ hőerőmű Lengyelország lignit Zygmund Solorz Olvasson tovább a kategóriában