Közép-Európában elég vegyes az euró megítélése, Szlovénia és Szlovákia már rég bevezette a közös fizetőeszközt, a cseh, a lengyel és a magyar kormány terveiben azonban ez egyelőre nem szerepel. Horvátország sokkal pozitívabban áll a dologhoz, ami persze nem is csoda, hiszen a gazdasági teljesítmény ötödét a turizmus adja, ennek a szektornak pedig igencsak jól jönne, ha az országba látogatóknak nem kellene pénzváltással bajlódniuk.
A Bloomberg helyszíni riport keretében több kereskedőt is megkérdezett Dubrovnikban, és nem meglepő módon ők támogatják, hogy az ország átálljon az euróra. Egyikük arról számolt be, hogy a hajóról érkező turisták közül sokan meglepődnek, hogy nem tudnak euróval fizetni egy uniós tagállamban. Kártyával persze minden gond nélkül kiegyenlíthetik a számlát, de sokan készpénzt szeretnének használni. A kis üzletek tulajdonosai viszont bírságot kockáztatnak, ha elfogadják az eurót.
Számukra nem jöhet tehát elég gyorsan az eurózónához történő csatlakozás,
legalább két és fél évet azonban még várniuk kell.
Ha minden jól megy, Horvátország jövőre csatlakozhat az euró előszobájaként emlegetett árfolyam-stabilitási mechanizmushoz*ERM-II, ahol legalább két évet kell eltöltenie, mielőtt bevezetheti a közös fizetőeszközt.
A kuna árfolyamának alakulásával – hacsak nem lesz közben egy durva válság – várhatóan nem lesz gond. A horvát fizetőeszköz árfolyamát a 90-es években a német márkához, majd azt követően az euróhoz kötötték, vagyis lényegében már rég lemondtak a jegybanki politika szabad alakításáról a stabilitás érdekében.
Ahhoz képest egyébként, hogy mennyien élnek a turizmusból, nem is mondható túl magasnak az euróbevezetés 52 százalékos társadalmi támogatottsága. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy elszállnak az árak az euró átvétele után. Boris Vujcic jegybankelnök szerint azonban ez a vélekedés alaptalan, ezért dolgozni kell az eloszlatásán. A pártok mindenesetre – meglehetősen szokatlan módon – egyetértenek a lépés szükségességében, csak az időzítést illetően vannak viták.
A bevezetés feltételei közül az államadóssággal gyűlhet meg leginkább Horvátország baja, de a jegybankelnök szerint a csökkenő pályának köszönhetően ezzel sem lesz gond. A térségünkből belátható időtávon belül Bulgária és Románia szeretne csatlakozni az eurózónához. Előbbi még meg is előzte volna a horvátokat, de valószínűleg legjobb esetben is csak velük együtt haladhat. Románia pedig 2026 körül venné át az eurót.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
