A harmincas évek Németországában a zsidó kisebbség részaránya nem érte el a lakosság egy százalékát, miközben a náci propaganda szerint az ország vagyonának közel egyötödét birtokolta. Ez a becslés nem csak a zsidóellenes indulatok szítására volt alkalmas, hanem ürügyet is adott Hitler számára, hogy különböző módokon megadóztassa és elkobozza a zsidók javait.
Csakhogy ennek egyáltalán nem volt valóságalapja. Ezt igazolta a háborút követően összeállított adónyilvántartásokra hivatkozva egy nemrég megjelent tanulmányában Albrecht Ritschl, a London School of Economics gazdaságtörténet professzora.
A vagyonelkobzás eleinte még csak leginkább a kivándorló vagy a kivándorlást fontolgató zsidókat veszélyeztette. Ausztria 1938-as történő bekebelezése után azonban nem halogatták tovább a nácik a Harmadik Birodalom területén lakó zsidó lakosság kifosztását. Már az ekkori vagyonösszeírások is arról árulkodtak, hogy a zsidók kezében lévő javak messze elmaradnak a várakozásoktól, és hiába számított rá Hitler (vagy legalábbis tett úgy a propaganda kedvéért), nem fogják megteremteni a német hadakozás pénzügyi alapjait.
A fosztogatások sem voltak teljes körűek, az összeírt javaknak csak egy részét vették el az eredeti tulajdonosaiktól. Ennek ellenére a zsidó lakosság tulajdonképpen a teljes vagyonát elveszítette, mert azt a keveset, amit a nácik nem koboztak el, a vészkorszakban kénytelenek voltak felélni. Ritschl szerint azonban a zsákmány az állam szempontjából marginális értékű volt, és akkor az lett volna akkor is, ha tényleg az utolsó garasig mindent elvesznek.
A kutató számszerűen is megbecsülte többféle eljárással, hogy a németországi vagyonnak valójában mekkora része állhatott a zsidó kisebbség tulajdonában.
Az eredményei szerint ez az arány 0,9 és 1,6 százalék között lehetett, ami lényegében alig különbözőik a lakosságban mért 0,8 százalékos részesedéstől.
A náci propaganda ehhez képest mesésen gazdag zsidók tömegeiről harsogva keltett tévhiteket már a harmincas évek elejétől kezdve.
Világ
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
