Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. június 8. 07:03 Világ

Norvég milliárdos pörgette fel a dunai szállodahajó iparágat, de egyre több kritika éri

A gazdag nyugdíjasokra alapozva hasít a dunai szállodahajós biznisz, tíz év alatt másfélszeresére nőtt a forgalom. Becslésünk szerint legalább 300 milliárdot hagynak a dunai hajós utakért a cégeknél az utasok.

A Hableány balesetében érintett Viking a legnagyobb szereplő, az alapító tulajdonos norvég milliárdos 20 év alatt kétszer annyi vagyont szerzett, mint Mészáros Lőrinc. Ő ugyan a szabad piacon kereste a szédületes vagyonát, botrányok és korrupciós vádak is színesítik karrierjét. 

A dunai szállodahajók régiós piacáról ugyan nincsenek teljes körű régiós adatok, de a legtöbb hajó Passau és Budapest között közlekedik, ezért elég lehet a passaui adatokat nézni. Eszerint tíz év alatt másfélszeresére nőtt a vendégek száma. Bécsnél az osztrák Duna hajózásával foglalkozó állami cég, a Viadonau éves jelentése szerint 2017-ben 450 ezer szállodahajó utas volt a Dunán, ami 8,4 százalékos növekedés volt egyetlen év alatt – ezt az ütemet évek óta tartja az iparág.

Az erőltetett ütemű növekedés azonban kezd kifulladni, az idei szezonban már nem találnak elég utast a cégek. A kereskedelmi háborúk, a brexit, sőt még az amerikai kormány rövid leállása is mind hatással vannak a piacra, a bizonytalanság semmilyen piacnak nem tesz jót.

A turisták nagy része tehetős és idős: a Passaui Egyetem felmérése szerint az utasok fele havi 4 ezer eurónál többet keres, 41 százalékuk 60-70 év közötti, további 35 százalékuk 70-80 év közötti, 71 százalékuk nyugdíjas. Az ilyen utak fő vonzereje, hogy kényelmesen, minden este ugyanabban a kabinban ülve lehet egy-két hét alatt a Duna mentén fekvő nagyvárosokat végiglátogatni, az utazásnak pedig része az összes kapcsolódó program: buszos városnézés, vacsora, így semmit sem kell szervezni, nem kell sokat sétálni.

Nem mindenkinek olyan nagy üzlet a szállodahajózás. A városok, ahova a turistákat viszik, nem feltétlenül járnak olyan jól, mintha egy helyi hotelben szállnának meg a vendégek, hiszen így kevesebbet költenek az adott városban, az adóbevétel is kevesebb. Idegenforgalmi adó nem keletkezik utánuk, a kikötői díjak sem olyan magasak (napi 189 ezer forint a Mahartnál). Legfeljebb az általuk rövid időre igénybe vett szolgáltatásokat (vacsora, buszozás) lehet gazdasági hatásként felfogni. Budapest esetében talán kedvező hatás lehet, hogy a legtöbb út Budapesten indul vagy itt ér véget, ezért az utasok egy része egy-két napot ráhúzhat a magyar fővárosban.

Passauban úgy becsülik, hogy 110 millió bevételt jelent évente ez az iparág, aminek a fele a buszos utaztató cégekhez kerül. Budapesten nem érhetők el hasonló adatok. Egyébként nem is olyan régi üzletág ez, mint gondolnánk.

Ha nincs igény, teremtsél

Nagy hagyománya van a világban az óceánjáró hajóknak, amiken körutakat szerveznek. Az óriásira nőtt hajókon már kétezernél is több szoba is lehet. 2018-ban a világ teljes tengerjáró szállodahajó iparága 46 milliárd dollár, azaz 13 ezer milliárd forint bevételt ért el 27,2 millió utassal. A dunai hajózás ettől persze messze elmarad, az évi 450 ezer turista átlagosan 2-3 ezer eurót fizet az utakért, így 300-420 milliárd forintos bevétellel lehet számolni

Ennek legnagyobb része pedig a Viking River Cruises vállalatcsoprthoz kerül. Egy hajózási oldalról az derül ki, hogy 68 hajójuk van, 2018-ban 2 milliárd dollár volt a bevételük és 350 ezer utast szállítottak. Igaz, ebbe nem csak a dunai bevételt számítják bele.

A Viking nagy eredménye az volt, hogy időben rástartolt a dunai hajózásra. Az alapító Torstein Hagen a McKinsey tanácsadócégnél szerzett tapasztalatai alapján azon gondolkodott, hogyan lehetne az óceánjárók jól jövedelmező üzleti modelljét máshol is hasznosítani. Azt látta, hogy az amerikai turisták általában 7-10 napra jönnek Európába, egyik városból a másikig busszal utaznak, lehetőleg minél több helyre szeretnének eljutni, minden nap másik várost megnézni. Márpedig ha ezt hajón tehetik meg, akkor éjszakánként kényelmesen aludva tudnak haladni.

A folyóhajózás kifejezetten olcsó és alacsony színvonalú utazásnak számított korábban Nyugat-Európában. Ezért nem is az európaiakat akarták rávenni erre, hanem Amerikában indítottak marketing kampányt. A kezdés 1998-ban azonban nem a Szajnán, a Rajnán vagy a Dunán volt, hanem 4 orosz hajó megvásárlásával. A Szentpétervár és Moszkva közötti utat pontosan az amerikai turisták által megszokott 7-10 napra lehetett belőni. 2000-ben pedig megvették az egyik vezető európai folyami szállodahajós céget, a KD River Cruise-t, és 2015 óta már óceánjáróik is vannak.

A norvég üzletember két évtized alatt sokszorosára növelte a luxus folyóhajózást Európában, főként a Dunára koncentrálva.

Szárnyaló üzlet, adók nélkül is

Cégadatokból azonban nehéz utánajárni, pontosan hogyan teljesít a cég. Az európai hajóutakat a cég honlapja szerint a Viking River Cruises UK Ltd. értékesíti. Az Angliában bejegyzett cég árbevételénél 2017-re 97 millió font szerepelt, ami a huszada a hivatkozott összegnek. A cég nem sok profitot mutatott ki, csupán 1,3 millió font volt az adózás előtti nyereség. A tulajdonosa azonban érdekesebb: az adóparadicsomként ismert Bermudán bejegyzett Viking River Cruises (Bermuda) Ltd. 

Van azonban egy svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG is, de erről nem tudjuk, hogy mennyi lehetett a bevétele – ezt nem teszik közzé a svájci cégadatbázisban. Erről azt lehet tudni, hogy legalább 200 millió dollár az árbevétele. Az amerikai Fobes szerint a cégcsoport bevétele 1,6 milliárd dollár. Ha csak az utóbbi igaz, akkor is 36 milliárd forintos üzletről van szó. De már nem csak Európában aktívak, Amerikában is van Viking, amit Las Vegsasba jegyeztek be.

Torstein Hagen életrajza a sikeres pénzügyi tanácsadó mintapéldája lehetne:  Norvégiában fizikus diplomát szerzett, majd a Harvard üzleti iskoláján tanult, a McKinsey tanácsadócégnél dolgozott, a Holland America Line csődjét sikerült megakadályozni az olajváláság idején. 1976-ban a norvég partokat járó hajókat üzemeltetető Bergen Line ügyvezetője lett, 1980-ban pedig a Royal Viking Line ügyvezetője, ahonnan kirúgták egy sikertelen értékesítési tárgyalás után. Később Oroszországban kezdett üzletelni, végül Svájcban telepedett le.

Norvégiai vádak: korrupció és hanyagság

Szülőhazájában, Norvégiában adóelkerüléssel vádolják a Viking alapítóját. Ráadásul amikor éppen megírták, hogy éveken át milyen furmányos módszerekkel kerülte el milliárdos létére az adófizetést, éppen egy bajba jutott hajójáról az adófizetők pénzén mentették az utasait. 2019 márciusában ugyanis 1300 utassal a fedélzetén megállt egy óriási vihar közben a Viking egy hajója, és helikopterrel kellett menteni több száz utast – ez a Vikinget alapító, az adókat kínosan kerülő Hagen több száz évnyi adójából sem jönne ki. Parlamenti képviselők fel is vetették, hogy ki kellene a drága mentését számlázni a milliárdosnak.

A Viking Sky 2019 március 23-án a norvég partoknál – 1300 utast kellett a viharos tengeren kimenteni: Fotó: AFP Europresss

A 2,4 milliárd dollárosra becsült vagyonú Hagen – aki a Forbes-lista alapján az ország 6. leggazdagabb embere – egy friss beszámoló szerint 7 ezer dollárnyi adót fizetett Norvégiában, és csak azért él Svájcban, hogy megússza az adófizetést. Norvégiában még csak füllenteni sem lehet a befizetett adókról. Egy honlapon a norvég állampolgárok belépés és azonosítás után bárkinek a fizetését és a befizetett adóját megnézhetik. Hagent nem hozza zavarba a radikális transzparencia, még a gazdagoknak a közterhek elkerülésére közismerten kiváló lehetőséget biztosító Svájcon belül is hajlandó volt Bázelből Luzernbe költözni, hogy ne kelljen a szigorodó bázeli szabályok alapján több adót fizetnie.

2015-ben a bergeni polgármester ellen rendőrségi nyomozás zajlott, mert Hagentől több nagyértékű ajándékot fogadott el. Többek között a milliárdos meghívására magángéppel reptették Velencébe a cég tengerjáró hajójának megkeresztelésére. A polgármester több másik ajándékot is elfogadott, köztük ingyenes hajóutat. Norvégiában ezért tiltott lobbizás miatt indult eljárás Hagen ellen, aki a gyanú szerint a norvég hajózási szabályok módosításában várt segítséget a bergeni polgármestertől.

Az idei norvégiai balesettel is lesznek még jogi gondok: az amerikai utasok ugyanis 10 millió dollárra perlik a céget az átélt problémák és a tapasztalt fejetlenség és káosz miatt. A vihar miatt egyébként egy norvég hajó sem futott ki a kikötőből, a vádak szerint azért vállalata be a Viking legénysége a rossz időjárás ellenére, mert időben vissza kellett érni Londonba.

Kizsigerelt munkavállalók

De nem csak ez vet kedvezőtlen fényt a tulajdonos üzleti etikai hozzáállására. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen vádak érik az európai folyók szállodahajóinak üzemeltetőit, amelyek közül a Viking a legnagyobb, a piac körülbelül felét birtokolják. A hajók legnagyobb része a Dunán és a Rajnán svájci zászló alatt közlekedik, ezért a svájci szabályok vonatkoznak a munkavállalókra is. A BZ Basel újság éppen a napokban jelentett meg egy cikket arról, hogy mennyire rosszak a munkakörülmények ezeken a szállodahajókon, a 14-16 órás munkanap a minimális elvárás, miközben a bérek alacsonyak.

A Budapesten most balesetben részt vevő hajó kapitánya ukrán volt, ami nem véletlen. A kelet-európai, EU-n kívüli országokból érkező munkavállalóknak nincs sok esélyük uniós cégeknél dolgozni, ezért könnyebben magukhoz láncolhatják őket munkaadóik, könnyebb nekik alacsonyabb béreket fizetni, túlmunkára rávenni. A Viking például úgy állt át svájci frankról euró alapú fizetésre, hogy közben lejjebb vitték a béreket tavaly. Az átlagbérek bruttó 1500 euró körül alakulnak. Ez sem lenne ennyi, ha a német felségvizeken nem kellene megadni a német minimálbért. A túlórákat a cégek rendszeresen nem fizetik ki: több pert is nyertek már sok millió forint értékben egykori munkavállalók a nagy cégekkel szemben.

Nem kevés munkavállalóról van szó. A Nautilus hajózási szakszervezet friss jelentése szerint 135 svájci hajón 1600 hajós és 7000 vendéglátásban dolgozó munkavállaló dolgozik a Dunán. Főleg az utóbbiak helyzete rossz: a svájci tévének nyilatkozó egykori pincér szerint csupán nettó 806 eurót kapott egy havi munkáért – csakhogy nem napi 8, hanem közel 12 órás munkáért, ami 1200 forintos órabérnek felel meg.

Már 2017-ben arra figyelmeztetett a Nautilus, hogy az abban az évben bekövetkezett baleset is a rossz munkakörülményekre vezethető vissza. Ebben az évben két magyar hajós halt meg, amikor a hajó fülkéjét levágta egy híd Németországban.

A szakszervezet jelentése felhívja a figyelmet arra, is hogy mivel túl alacsony a személyzet létszáma, rendezetlenek munkaidők, és a szállással is problémái vannak, és mindez súlyos problémákat okozhat.

 

 

Tehát arra figyelmeztettek, hogy a túlhajtott és kevés hajós már biztonsági kockázatot jelent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDunai katasztrófa: mintha egy kamion ment volna egy TrabantnakTíz év alatt tízszeresére nőtt a nagy hajók forgalma Budapesten, de hiába módosítottak a szabályokon, több mint hatvan éve nem volt ilyen súlyos vízi baleset.

Világ adóelkerülés bermuda hajózás norvégia viking river cruises Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 16:01 Vállalat, Világ

Közeleg a fordulópont, valamiről mindenképp le kell mondani a webáruházaknál

Két karton ásványvizet bolti áron eladni és házhoz vinni olyan tevékenység, amely soha nem lehet nyereséges. A kereskedők már nem sokáig tudják lenyelni a veszteséget.

Váczi István
2019. június 15. 12:08 Világ

Nem a pálmaolaj behozatalával romboljuk leginkább a környezetet

Európa pálmaolaj-importjának négyötöde fenntartható forrásból származik, a faanyagnál és a szójánál viszont sokkal rosszabb ez az arány.

Váczi István
2019. június 14. 14:57 Világ

Gyártási és pilótahiba miatt is zuhant már le a világ legdrágább vadászgépéből

Tavaly ősszel egy amerikai, idén tavasszal egy japán F-35-ös zuhant le. Nemrég felmerült, hogy Magyarország is vásárolna a darabonként 30 milliárdos típusból.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.