Donald Trump amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadóinak múlt csütörtöki megbeszélésén a védelmi miniszteri posztot átmenetileg betöltő Patrick Shanahan olyan aktualizált haditervet ismertetett, amely a legsúlyosabb esetben 120 ezer katona Közel-Keletre vezénylésével számol – írja a New York Times. Erre abban az esetben kerülne sor, ha Irán amerikai csapatokat támadna meg a térségben, vagy újrakezdené, felgyorsítaná az atomfegyver előállítására irányuló munkát.
A Közel-Kelet hagyományos nagyon fontos az amerikai külpolitika számára, elsősorban az olajszállítások miatt, bár pont ez a szempont az amerikai kitermelés felfutásával valamelyest gyengült az utóbbi pár évben. A hidegháború vége óta két háborút is vívott Amerika a térségben. Az 1991-es első öbölháborúban Kuvaitot szabadította fel az iraki megszállás alól, a 2003-as másodikban pedig megszállta Irakot, és megbuktatta Szaddám Huszein rendszerét. Ezt követően azonban annyira nem tudta kezelni az általa előidézett helyzetet, hogy még nagyjából tíz évig kellett amerikai katonáknak harcolniuk Irakban a lázadók ellen.
Nem csoda, hogy az amerikai közvéleménynek elege lett, és az iraki csapatok létszámának 2011-ben elkezdett csökkentése óta egyre kevesebb az amerikai katona a Közel-Keleten. Eddig úgy tűnt, hogy Donald Trump is ezt az irányt követi, ha csak rajta múlt volna, már Észak-Szíriában sem lennének amerikai alakulatok.
Ennek tükrében meglepően hangzanak a – korábbi térségbeli konfliktusokban szerzett tapasztalatokat is felhasználó – friss tervek, de pont Iránnal kapcsolatban mégsem váratlanok. John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója évtizedek óta a kemény fellépés híve Iránnal szemben, George W. Bush 2001-2009 közötti elnöksége alatt azonban nem ért célt.
Igaz, hagyományos szárazföldi inváziót még a mostani tervek maximuma sem irányoz elő a New York Times szerint, ahhoz ugyanis sokkal több emberre lenne szükség. Pedig a 120 ezer katona nincs messze attól a létszámtól, amellyel Amerika lerohanta Irakot 2003-ban, Irán azonban sokkal nagyobb falat lenne hadseregének mérete, felkészültsége és az ország domborzata miatt is. Valójában egy hagyományos, az ország megszállására irányuló háború Irán ellen egy olyan rémálom lenne még a világ legerősebb hadserege számára is, amelyet civilizált körülmények között valószínűleg nem lehet megnyerni.
A térségben mindenesetre az utóbbi napokban-hetekben jelentősen nőtt a feszültség. Pontosabban nem körvonalazott iráni fenyegetésre hivatkozva
az amerikaiak egyebek mellett egy repülőgép-hordozót, stratégiai bombázókat és egy légvédelmi üteget küldtek a Perzsa-öbölbe.
Pár napja olajszállító és más kereskedelmi hajók elleni támadásról érkeztek hírek, de ezek meglehetősen bizonytalanok, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy Irán lenne a felbujtó. Az amerikai hírszerzés iráni készülődésre vonatkozó információi értelemszerűen nem nyilvánosak, de logikai alapon is lehet hasonló következtetésre jutni: az amerikai szankciók a vártnál is nagyobbat ütnek az iráni gazdaságon, így könnyen elképzelhető, hogy a rezsim nem lát más kiutat, mint a feszültség fokozását.
Ha Irán vagy a befolyása alatt álló csoportok nem intéznek fegyveres támadást az amerikaiak vagy szövetségeseik ellen, de folytatódik a 2016-ban lényegében feladott atomprogram, akkor a kiberhadviselés is szóba jöhet. Sosem ismerték el, de valószínűleg az Egyesült Államok és Izrael áll a Stuxnet-fertőzés mögött, amely informatikai kártételével évekkel késleltette az iráni atomprogramot. Igaz, azóta Irán is figyelemre méltó kiberhadviselési képességekre tett szert, így ez az összecsapás sem lenne veszélytelen az Egyesült Államok számára.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
