Ezen a héten ülésezett utoljára az Európai Parlament a május végi választások előtt, így lényegében véget ért a nyolcadik európai parlamenti ciklus. Ennek talán a legnagyobb kihívása a Brexit nyomán kialakult lehetetlen helyzet megoldása, emellett azonban számos olyan intézkedés is történt az Európai Unióban 2014 és 2018 között, amelyek szinte minden uniós állampolgár hétköznapjait érintik. A Bloomberg közölt egy összeállítást ezekről, amelyekből a legfontosabbakat emeljük most ki.
Sikerült például kevesebb, mint egy év alatt megállapodni a műanyag evőeszközök, szívószálak száműzéséről. A többnyire egyszer használatos plasztik termékek 2021-től lesznek tiltottak az unió területén, amitől leginkább azt várják a politikusok, hogy kevesebb műanyag hulladék kerül a tengerekbe. A lépésnek várhatóan lesz folytatása, a későbbiekben például a PET-palackok használatának korlátozására is lehet számítani.
Szintén viszonylag friss fejlemény, hogy 2022-től kötelező lesz az új autókat felszerelni egy rakás olyan biztonsági extrával, amelyek egy része a legtöbb modell esetében ma még csak opcionálisan vagy úgy sem rendelhető. Az intézkedéscsomagnak még vannak vitatott elemei, például a német autógyártók élénken lobbiznak a járművek sebességét korlátozó berendezés kötelezővé tétele ellen. Az EU célja viszont a halálos közúti balesetek számának drasztikus visszaszorítása, amit elszántan igyekszik megvalósítani. További járműiparral kapcsolatos szabályozás, hogy 2030-ra olyan szigorú szén-dioxid-kibocsátási kvótákat határozott meg az unió az autógyártók számára, amit szinte biztos, hogy csak akkor tudnak majd betartani, ha nagyobb hangsúlyt fektetnek az elektromos autókra a benzines és dízeles járművek rovására.
A 2010-es évek közepén történt terrortámadások is számos biztonsági intézkedést kényszerítettek ki. Egyrészt a tagállamok kormányai szükség esetén kikérhetik az Európában közlekedő járatok utasadatait a légtársaságoktól. Másrészt pedig 2021-től egy hasonló átvilágításon fognak átesni az unión kívüli, de vízummentességet élvező országokból érkező beutazók, mint amilyet az Egyesült Államok alkalmaz az ilyen esetekben.
Visszatérve a mindennapokat jobban befolyásoló lépésekhez, érdemes kiemelni a mostani ciklus egyik első, de valószínűleg a legnépszerűbb döntését, méghozzá a tagállamok közötti roamingdíjak eltörlését. A hazai díjszabás szerinti mobiltelefonhasználat az uniós országokon belül 2017 júniusa óta lehetséges. A másik hasonlóan széles tömegeket érintő döntés a téli-nyári időszámítás kérdésében született nemrég: az Európai Parlament támogatja az óraátállítás megszüntetését, aminek következtében a tagállamok 2021-ig dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Világ
Fontos