Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. április 5. 06:48 Élet, Világ

Lehet, hogy a szlovák határon kell majd órát állítanunk a román helyett

Március utolsó napján, azaz múlt vasárnap elkezdődött az újabb nyári időszámítás, ám az Európai Parlament múlt heti döntése után már azt is tudjuk, hogy valószínűleg 2021-ben fogjuk utoljára átállítani az órákat. Jövő tavaszig minden uniós tagországnak el kell döntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítását szeretné megtartani, és 2021-től kezdve már ehhez kell tartania magát, azaz sehol sem lesz óraátállítás.

Mindez elsőre nem tűnik túl nagy változásnak, pedig a helyzet könnyen bonyolulttá válhat.

Európában három időzóna van, és ez kelet-nyugati irányban jelenleg három fő részre osztja a kontinenst. A Görögországtól Finnországig húzódó sávban az Eastern European Time (EET) nevű időzóna húzódik, a kontinens nyugati peremén Portugália, az Egyesült Királyság és Írország a Western European Time (WET) zónába tartozik, a kettő között pedig az összes többi ország a Central European Time (CET) zónában van, ebbe tartozunk mi is.

Az alábbi térképen eltérő színekkel jelöltük az egyes időzónákat.

 

Mivel ma minden uniós ország egyidőben vált a nyári és a téli időszámítás között, mindig a három időzóna között elhelyezkedő, észak-déli tengely mentén változik az idő mérése. Az egy-egy órás csúszás mindig az időzónák határán lép életbe, például akkor, amikor valaki Románia és Magyarország között, vagy Spanyolország és Portugália között átlépi az országhatárt.

2021-től azonban ez megváltozhat, ehhez elég végiggondolni az alábbi egyszerű példát:

  • Jelenleg amikor Magyarországon déli 12 óra van, akkor Romániában 13 órát mutatnak az órák.
  • Ha Magyarország úgy dönt, hogy a CET szerinti nyári időszámítást tartja meg (amiben éppen most is vagyunk), Románia viszont úgy, hogy a saját, EET szerinti télit választja, akkor a két országban a továbbiakban mindig ugyanannyi idő lesz.
  • Fontos, hogy a két ország továbbra is eltérő időzónában marad (CET vs. EET), ám ennek ellenére sem kell majd a határon az órákat átállítani.
  • Ha ebben a helyzetben Szlovákia és Szlovénia valamilyen okból úgy dönt, hogy a CET szerinti téli időszámítást tartja meg, akkor ebben a két országban még csak 11 óra lesz, amikor Magyarországon és Romániában 12, vagyis az órák átállítása a román-magyar határról a szlovák-magyar és a szlovén-magyar határra helyeződik át.

A szlovák és szlovén példát nem is véletlenül hoztuk fel. Szlovákiában a szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium előzetes határozatában a téli időszámítás mellett döntött. A szlovén sajtó szerint pedig Szlovénia a téli, míg mi magyarok, a horvátok és az osztrákok inkább a nyári időszámításunkat tartanánk meg, ami praktikusan azt jelentheti, hogy Szlovénia majdnem zárványként maradna meg, és szinte a teljes határszakaszán órát kellene majd igazítaniuk az átlépőknek (az olaszok terveiről nincs információnk).

A példából jól látszik, hogy az időzónák határa és az egy-egy órás átállítások földrajzi határa ezentúl nem feltétlenül fog egybeesni, és nem is feltétlenül fog az eddigi észak-déli tengelyekhez illeszkedni.

Már ez is furcsának tűnhet, pedig a helyzet még bonyolultabb. Az országok ugyanis az időzónájukat is megválaszthatják, vagyis átléphetnek az egyikből a másikba. Ha például Magyarország átlépne a román-bolgár-görög időzónába, az EET-be, akkor az ottani nyári vagy téli időszámítás közül választhatna, vagyis a fenti példa máris teljesen felborulna*A romániai téli időszámítás választásához valójában nem lenne értelme átlépni az ottani időzónába, mert az egyenlő a mi jelenlegi nyári időszámításunkkal, amit átlépés nélkül is kiválaszthatunk..

A helyzetet valójában az teszi bonyolulttá, hogy az országok elvileg a három időzóna és az ahhoz tartozó két-két időmérés (téli vs. nyári) közül választhatnak, vagyis elméletben hat opciójuk van.

Ha például abból indulunk ki, hogy Londonban éppen téli időszámítás szerinti déli 12 óra van, akkor a következő lehetőségek adódnak:

  • A WET szerinti téli időszámítás választása esetén az adott országban is 12 óra van
  • A WET szerinti nyári időszámítás választása esetén az adott országban 13 óra van
  • A CET szerinti téli időszámítás választása esetén az adott országban 13 óra van
  • A CET szerinti nyári időszámítás választása esetén az adott országban 14 óra van
  • Az EET szerinti téli időszámítás választása esetén az adott országban 14 óra van
  • Az EET szerinti nyári időszámítás választása esetén az adott országban 15 óra van

Jól látszik, hogy két pár egyenértékű választási lehetőség van, vagyis a papíron hat verzió a gyakorlatban csak négy időpontot jelent. Földrajzi és praktikus okokból a választási lehetőségek a valóságban ennél is korlátozottabbak lesznek, valójában két vagy három változat között kell majd választani.

A felmérések szerint Magyarországon a (CET szerinti) nyári időszámításnak van elsöprő támogatottsága, egyrészt azért, mert ez napos hosszú nyári estéket eredményez, másrészt azért, mert ekkor a legrövidebb decemberi napokon is kicsit tovább lenne délután világos, egy órával később menne le a nap. Igaz, ebben az esetben csak reggel 8 óra után pirkadna, de ezt a jelek szerint kevésbé tartják kellemetlennek az emberek.

Nem tudjuk, mi motiválja a szlovének téli időszámítás felé hajlását, a horvátok viszont a magyarokhoz hasonlóan a szép hosszú nyári estékkel magyarázzák, hogy a nyáriban maradnának: nekik a turizmus miatt ez nagyon fontos.

Az alábbi térképen az látható, hogy az egyes országokban jelenleg a legrövidebb napon mikor kel fel és mikor megy le a nap.

 

Összeállítottunk egy olyan szubjektív térképet, amely azt feltételezi, hogy (Szlovákia és Szlovénia kivételével) mindenhol naposabb nyári estéket és világosabb téli délutánokat szeretnének a lakosok ott, ahol ez még nem jár túl nagy reggeli sötétséggel.

 

Látszik, hogy ha így gondolkodunk, akkor öt időszámítási lehetőségnek lenne létjogosultsága, és a legrövidebb napon Európában majdnem mindenhol délután 16 – 17 óra körül menne le a Nap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy öt különböző időpont lenne egyszerre egyidőben Európában, mert a hat verzió között két egyenértékű pár van (a WET szerinti nyári időszámítás megegyezik a CET szerinti télivel, a CET szerinti nyári pedig az EET szerinti télivel).

A valóságban tehát Európa időigazítási határai a fenti esetben így néznének ki:

 

Az órákat a Németország-Olaszország tengelynél kellene átállítani, a Baltikum és Portugália pedig zárvány maradna. Szlovákia látványosan kilógna a környezetéből, viszont ugyanannyi lenne az idő, mint a legfontosabb gazdasági partnerénél, Németországban.

Végül készítettünk egy olyan elrendezést is, amelyen azt igyekszünk bemutatni, hogy lenne elvi lehetősége egy olyan rendszer kialakulásának is, amely a jelenleginél sokkal több határszakaszon és sokkal bonyolultabb módon igényelné az utazóktól az óra átállítását. Ennek a verziónak vélhetően nincs sok esélye, mert az unió előírja, hogy a tagországok egyeztessenek a választásukról, és lehetőleg kerüljék el a hasonló helyzetek kialakulását.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kell még két évet várni az óraátállítás eltörléséért?Szinte biztos, hogy 2021 március utolsó vasárnapján állítjuk át az órákat utoljára, de miért nem lehet hamarabb?

Élet Világ Európai Unió időzóna óraátállítás országhatár Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. június 24. 16:54 Élet, Vállalat

Az élelmiszerbolti csomagolások fele nehezen vagy egyáltalán nem újrahasznosítható

Egy brit vizsgálatban a saját márkás termékeket nézték, és az eredmény a boltláncok felelősségét is felveti.

Torontáli Zoltán
2019. június 23. 12:52 Élet, Világ

Minél több pénz van egy elhagyott pénztárcában, annál inkább visszaadják a megtalálók

A svájciak a legbecsületesebb visszaadók, de a trend globálisan is egyforma, és nagyon egyszerű magyarázata van.

Váczi István
2019. június 22. 07:31 Élet

Gaztengerben rozsdásodva ér véget a kínai buszok magyarországi karrierje

Egy évtizeden keresztül százezreket szállítottak, tavalyi kivonásuk óta egy Fejér megyei telepen várják további sorsukat a King Longok.

Fontos

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.